Kövess minket -on és -en!

Nyolcvannyolc éves korában, 2017-ben hunyt el Tanigucsi Szumiteru, aki miután életveszélyes égési sérüléseket szenvedett a Nagaszakira mért 1945-ös atomtámadásban, egész életét a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtésének szentelte.

Az atomtámadások sugárfertőzött túlélőit (hibakusa) tömörítő egyik szervezet közlése szerint az idős férfi Vater-papilla-rákban hunyt el egy nagaszaki kórházban.

Tanigucsi mindössze 16 éves volt és épp leveleket hordott ki a biciklijén, amikor 1945. augusztus 9-én ledobták az atombombát Nagaszakira. A robbanás lesodorta kerékpárjáról az 1,8 kilométerrel arrébb lévő fiút, majdnem megölve őt. Amikor Tanigucsi megpróbált felállni, észrevette, hogy a bal karján lévő bőr cafatokban lóg, és érezte, ahogy a hátán a bőr lassan leválik a húsáról.

A fiú egy évet és kilenc hónapot töltött a hasán fekve egy kórházban, élet és halál között a csontjait is szabadon hagyó súlyos égési sérülések miatt. A mellkasán a hús rothadni kezdett a felfekvésektől. Akkora fájdalmai voltak, hogy többször is azt üvöltötte öljék meg. Később felidézte, hogy hallotta, amikor az orvosok és az ápolók egymás közt suttogva fejezték ki ámulatukat amiatt, hogy még mindig életben van.

Tanigucsi kórházi kezeléséről filmet is forgattak. Az 1970-ben bemutatott felvétel révén az egész világ megismerte a férfi történetét. A filmből vett színes fotó, amelyen Tanigucsi rettenetes hátsérülése látható, bejárta a világot.

A férfi 1949-ben hagyta el a kórházat, és csatlakozva a többi túlélőhöz, egész életét a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtésének szentelte. Annak ellenére, hogy hátfájdalmai megkeserítették a mindennapjait, Tanigucsi minden lehetőséget megragadott, hogy beszéljen a vele történtekről, és több mint húszszor utazott a tengerentúlra.

Amikoraz ENSZ New York-i székhelyén 122 ország jóváhagyta az atomfegyverek betiltásáról szóló nemzetközi szerződést, Tanigucsi egy videoüzenetben azt hangsúlyozta, "a szerződés hasztalan, ha nem teszi meg minden ország a szükséges erőfeszítéseket a nukleáris fegyverek beszüntetése érdekében". Hozzátette: "Aggódom, hogy mi lesz a világgal, amikor már az összes túlélő meghalt".

Tanigucsi halálát mély szomorúsággal fogadták Hirosimában és Nagaszakiban. "A szívem legmélyéből imádkozom azért, hogy a lelke békében nyugodjon" - fogalmazott Abe Sindzó akkori japán miniszterelnök újságíróknak Tokióban.

A második világháború végéhez közeledve az amerikai légierő 1945. augusztus 6-án dobott le atombombát Hirosima városára. A robbanás több mint egy kilométeres körzetében minden a földdel vált egyenlővé. A második amerikai atombombát három nappal később dobták le Nagaszakira. Az áldozatok pontos számát csak megbecsülni lehet, szakértők a két bombatámadás halottainak számát 210 ezerre teszik.

Kövess minket -on és -en!

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

A finn légierő kivezeti a szimbólumai közül a horogkeresztet – írja az Associated Press. A légierő hivatalos zászlajáról még 2020-ban törölték a hazafias szimbólumot, de néhány egységnél még ma is használják, a következő időszakban ezek zászlóit és logóit is megváltoztatják majd.

A második világháború utáni korszak névadójának egy évtizedig tartó diktatúrája alatt a politikai terrorizmus és a személyi kultusz az egekbe tört, míg az életszínvonal és a törvényesség a mélységekbe süllyedt. 

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Korábban az athéni magyar nagykövetet támadták meg szélsőbaloldaliak, most Stuttgartban rongálták meg a magyar konzulátus épületét a Budapesten fogva tartott bűnöző, Ravi Trux elvtársai. Az esetről a Stuttgarter Nachrichten nyomán a Magyar Jelen számolt be.

Az időpont: 1946. október 7. A színhely: a kaposvári katonai szűrőtábor. Sólyom András őrnagy táborparancsnok korábban már több ezer embert vett őrizetbe a Magyarországra hazatérők közül. Számára egyegy újabb őrizetbe vétel már nem jelent különösebb eseményt.

Amerika az úgynevezett megállított érzelmi fejlődés (Arrested Emotional Development/AED) járványszerűségében szenved. Lényegében permanens infantilizmusról van szó, és a következők valamilyen kombinációja jellemzi: függőség, kapzsiság, éretlenség, félelem, hibáztatás, szégyen, neheztelés és düh.

Amerika egy paródia, az ezredforduló óta már csak önmaga karikatúrája, szó szerint egy banánköztársaság. „Amikor megszületsz ebben a világban, kapsz egy jegyet a cirkuszba. Ha Amerikában születsz, az első sorban foglalhatsz helyet.” (George Carlin) 

1933 az egykori Szovjetunió történelmének talán legsötétebb éve volt (pedig elég erős a mezőny ebben a versenyben).

Fű és moha lepi be az egykor szebb napokat is látott nürnbergi Zeppelin-mezőn található létesítményt, ahonnan a Führer szavait százezrek hallgatták.

A nemzetiszocialista Németországgal való jó viszony mellett, a fegyveres semlegesség fenntartása érdekében Magyarország 1940-ben a Londonnal jó viszonyt ápoló Jugoszláviához kezdett közeledni.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Mint tüzér műszaki tisztet, 1944 tavaszán a honvédség tüzérségi szertárával Nyugatra telepítettek. Állomásaink: Prága mellett, németországi Naumburg an der Saale, majd a német kapituláció után már mint fogoly Remagen, Attichy, Reims és Mailly le Camp.

Az athéni fellebbviteli bíróság szerdai jogerős ítéletében bűnszervezetnek nyilvánította a nemzetiszocialista gyökerű Arany Hajnal pártot, és helybenhagyta az öt és fél évvel ezelőtti elsőfokú ítéletet, amely 42 tagjukat bűnösnek találta.

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.