Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Nyugaton a kultúrmarxista társadalommérnökség általános offenzívát indított a heteroszexuális fehér férfi lejáratása, társadalmi szerepének korlátozása.

Történelmi teljesítményének befeketítése érdekében a kontrollált média és a kollaboráns államhatalmi apparátus (közoktatás, igazságszolgáltatás, erőszakszervezetek stb.) bevonásával, és a heteroszexuális fehér férfi összes nyílt vagy látens ellenségének (etnikai és nemi kisebbségek, etnomazochista fehérek, feminista fehér nők, feminista fehér bétahímek, egyházak stb.) mozgósításával.

Önkéntesként az UNESCO és a Wikipédia is csatlakozott a hadművelethez.

A Wikipédia mint „kollektív szerkesztésű” internetes enciklopédia viszonylag megbízhatónak számít a politikailag nem releváns témák esetében, mert még a legfanatikusabb balosok sem nyúlnak a termodinamika törvényeiről szóló cikkhez, hogy politikailag korrekt hangnemet adjanak neki. Ami viszont a politikai témákat illeti, a fennen hangoztatott semlegesség puszta fikció. A nyugat-európai országokat sújtó népességcserés gyarmatosítást az angol és francia Wikipédia-szócikk például „összeesküvés-elméletnek” nyilvánítja, pedig egy matematikai pontossággal bizonyítható objektív tényről van szó. Még érdekesebb a különböző „büszkeségek” értékelésével kapcsolatos szerkesztői magatartás. A Wikipédia angol nyelvű referencia-szócikkei önmagukért beszélnek: „Meleg büszkeség a pozitív hozzáállás a melegek iránti megkülönböztetéssel és erőszakkal szemben, önaffirmációjuk, méltóságuk, jogi egyenlőségük előmozdításához, társadalmi csoportként való láthatóságuk növeléséhez, közösségépítéshez, a szexuális változatosság és a gendervariancia ünnepeléséhez. Fekete büszkeség a domináns fehér kultúrákra és ideológiákra válaszoló mozgalom, amely arra bátorítja a feketéket, hogy ünnepeljék a fekete kultúrát, és tegyék magukévá afrikai örökségüket. Fehér büszkeség egy elsősorban fehér szeparatista, fehér nacionalista, neonáci és fehér felsőbbrendűséget hirdető szervezetek által használt kifejezés rasszista vagy rasszialista álláspontok jelzésére.”

Szép? A Wikipédián „a New York Times azt mondta” vagy a „Le Monde azt mondta” szentírásnak számít, még akkor is, ha az, amit adott esetben állítanak, ellenőrizhetően téves. Ha a domináns média szerint kettő meg kettő öt lenne, akkor a Wikipédia számára ez lenne az etalon. Egyébként a Wikipédia „sötét oldaláról”, vagyis a közvélemény szisztematikus és szervezett manipulálásáról, az adminisztrátorok által művelt zaklatásról, cenzúráról, blokkolásról egy német dokumentumfilm (Die dunkle Seite der Wikipedia, 2015) rántja le a leplet, és az ún. Philipp Cross-ügy is iskolapéldát szolgáltat rá. (Time to ditch Wikipedia? A look at a Wikipedia editor’s long-running campaign to discredit anti-war campaigners and journalists, fivefilters.org, 2018. május 17.)

Nemrég az UNESCO és Wikimedia Alapítvány éber inkvizítorai kiszúrták, hogy az életrajzi kritériumoknak megfelelő személyek nagy többsége férfi! Borzalom és kárhozat! Megint egy galád szexista összeesküvés! A Wikipédia életrajzainak ugyanis csak 17 százaléka szól nőkről, vagyis minden hatodik. Mindez nyilván azzal a sajnálatos ténnyel összhangban, hogy eléggé el nem ítélhető és kimondottan hímsoviniszta módon a (fehér) férfiak felelősek az emberi civilizáció összes tudományos, technikai, kulturális és művészeti produktumának legalább 90 százalékáért, és még ha a homoszexuálisokat ki is vesszük közülük, természetes szövetségeseik, a nők közé sorolva őket, a heteroszexuális férfiak aránya akkor is minimum 88 százalékos marad. Ez a tűrhetetlen anomália mindenképpen korrekcióra szorul. És kire hárul majd a munka dandárja? Naná, hogy a férfiakra, mivel a változatosság kedvéért a Wikipédia önkéntes szerkesztőinek a 90 százaléka is közülük kerül ki. Bármit is tegyenek a férfiak, a feministák szemében nincs sok köszönet benne. Sokkal több férfi szenteli a szabadidejét annak, hogy dokumentálni próbálja a tudást mások épülésére? Patriarchális elnyomás. Ha fordított lenne a helyzet? A női rabszolgamunka szégyentelen kihasználása. Sakk-matt.

Nem elég, hogy a domináns ideológia bóvlifogalmaival (fehér kiváltság, fehér bűnösség, mérgező férfiasság, strukturális rasszizmus stb.) mentálisan és pszichésen károsítják a fehér férfiakat, ráadásul a mindennapi életben, így a foglalkoztatás és az oktatás területén is hátrányosan diszkriminálják őket a nők és a színes bőrűek mint „hátrányos helyzetű kisebbségek” javára. Különösen az angolszász és protestáns hagyományú országokban, amelyekben nemcsak az állások betöltésénél, hanem az egyetemi felvételi kvóták meghatározásánál is nemi és faji/etnikai kritériumokat érvényesítenek. Ennek eredményeként például Britanniában a fiatal fehér férfiak számítanak a legkevésbé iskolázott társadalmi csoportnak. Ezek a diszgenikus kényszerintézkedések arra szolgálnak, hogy mesterségesen hozzák versenyhelyzetbe a nőket és a színes bőrűeket.

Ahogyan az egyik holland műszaki egyetem rektora az egyik brit lapban kikottyantotta, „a női egyetemi tanárok túl ritkák, tehát a férfi jelentkezőket háttérbe szorítjuk”. Így majd nyilván több lesz a női mérnök. A hollandiai Utrechtben egyenesen szobrot emeltek (pontosabban fektettek) a fehér férfi trónfosztásának. Egy óriási fehér férfialakról van szó, fekvő helyzetben, a „Sic transit gloria mundi” felirattal. Mindeközben a nyugati fősodrú sajtóban egymást érik a fehér férfi és a fehér tudomány elleni kirohanások. Csupán néhány cím ízelítőképpen: „A tudomány zavarba ejtően fehér. Ez egy óriási probléma”; „Iowai egyetemi tanár: A régi szobrok »fehér márványa« a fehér felsőbbrendűséget támogatja”; „Főiskolai tanár: a kemény munkában hinni fehér ideológia”; „A télapónak többé nem kellene fehér férfinak lennie”; „Főiskolai diákok aláírást gyűjtenek a fajilag vádolt (sic!) »Fehér karácsony« című ének betiltására”; „A fehér férfiakat meg kell állítani: ettől függ az emberiség egész jövője”. Végül csemegeként az egyik kedvencem: „Egyetemi tanár: maga a ráció fehér férfiak találmánya”. Ezzel maximálisan egyetértek. Kár, hogy egy csomó fehér férfi nem profitál belőle. Amint az ábra mutatja.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Az amerikai feketék sok olyan dologban hisznek, ami nem létezik, olyannyira, hogy azt lehet mondani, egy másik dimenzióban élnek, miközben a miénkben beszélnek.

A német munkásoknak kedvező első munkareformok egyike a fizetett évi szabadság létrehozása volt.

Sok amerikai nagyváros annyira tele van bűnözéssel, droggal és hajléktalanokkal, hogy nemcsak élhetetlenek, hanem egyenesen no-go zónák.

A szovjet hadsereg katonái 1945. január 17-én hurcoltak el budapesti lakásomról, a Fővámtér 8. alatti épületből.

Manapság a multinacionális nagyvállalatok számítanak a woke-izmus legbefolyásosabb terjesztőinek, ami paradoxonnak tűnik, tekintettel a baloldal fennen hangoztatott kapitalizmusellenességére.

Az ottawai orosz nagykövet szerint a kanadai hatóságok „hajlamosak késleltetni a volt nácik elleni pereket”.

Jóllehet a biológiai fajfogalom nem azonos az etnográfiai fajfogalommal, mégsem nagyon különbözik tőle.

Gyakorlatilag belső emigrációra kényszerült egy német iskola két tanára, miután elmenekültek a „szélsőjobboldali” diákok elől. Egy „jogvédő” szerint „a nácik otthonuknak kiáltották ki” Brandenburg tartományt.

Az egykori SS-tagok végzetes fogyatkozásával már egyre nehezebb háborús pereket rendezni, ezért újabb és újabb ajvékolni való után nézve több osztrák tartományról is „kiderítették”, hogy ott még mindig „nácik által komponált himnuszok” vannak érvényben.

A 84 éves Bosnyák Imrét, a Nyilaskeresztes Párt egykori propagandistáját, 1997. augusztus 24-én temették a Rákoskeresztúri köztemető 298-as parcellájába.

Kovarcz Emil Felsőiregen, 1899. február 4-én született. Nagyváradon honvéd hadapród iskolát végzett, és az első világháborúban hivatásos tisztként teljesített szolgálatot.

Felvétetett Budapesten, a Budapesti Államrendôrség Politikai Rendészeti Osztályán, 1945. október 5. napján, délelôtt 10 órakor.

Most, amikor szívemre tett kézzel és felemelt fővel esküszöm, hogy mindörökre ott hagyom a szélsőbaloldalt és katonás, kemény léptekkel átmasírozok a legszélsőjobboldal frontjára, be kell vallanom, hogy ezt végtelen keserűséggel, nagy kíváncsisággal és ugyanakkor örömkönnyet fakasztó forró magyarsággal teszem.

A szlovák Speciális Büntetőbíróság (ŠTS) a „náci” ideológia és az SS iránti szimpátia kinyilvánítása miatt ítélt el öt Slovan-szurkolót.

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

A Szilágy megyei Érkáváson 1944 decemberének egyik napján megjelent egy orosz hadnagy és egy őrmester. Ez időben visszajöttek a román közigazgatás emberei: a csendőrség, a jegyző stb.

A Szovjetunióba 1944 decemberében és 1945 januárjában tömegesen elhurcolt férfiak és nők között szép számban találunk papokat is. Közülük többen soha nem tértek vissza hazájukba.

A második világháború óta nem látott szintet ért el a Dániában feljegyzett antiszemita megnyilvánulások száma – közölte Henri Goldstein, a skandináv ország zsidajinak vezére.

Alig néhány hónappal a harcok után elindult a feleslegessé vált eszközök hasznosítása a megszállt és kettészakított Németországban.

A politikai rendőrség Kecskeméten 1945 áprilisában és májusában jelentős letartóztatási hullámot indított el, pontosan úgy, ahogy a szovjet Vörös Hadsereg által elfoglalt többi magyar, majd német területeken.

Bár a mi hazánkos Novák Előd kérésére előbb tömegsport-rendezvényként felvette az állami szervező a Kitörés emléktúrát az Olimpiai Ötpróba Programba, később azt törölte.

Őrizetbe vették az Alternatíva Németországért egyik tagját hétfőn, a vád szerint „tiltott totalitárius jelképeket” hordott, többen azt állítják, hallották, ahogy a „Sieg Heil!” üdvözléssel köszönt.

Nem távolítják el a Brandenburg an der Havelben található Szent Péter és Szent Pál székesegyház egyik középkori „antiszemita” szobrát – közölték az egyházi tisztviselők.

A nemzetiszocialista tisztelgés a második világháború vége óta illegális a cionisták által Németországban és Ausztriában, és a kóser törvények szerint börtönbüntetéssel büntethető.