Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A vikingek többek voltak puszta vérszomjas kalózoknál: telepesek, földbirtokosok, gazdák, s legfőképp leleményes politikai érzékkel megáldott kereskedők.

Az unalomig ismert sztereotípiák szerint a harcos vikingek élete jórészt fosztogatással és hadjáratokkal telt, ám a tudományos publikációkban főként a katonai bátorságuk, a hajózási tapasztalataik, valamint a kiváló felderítő képességeik kapnak nagyobb hangsúlyt. A vikingek ugyanis többek voltak puszta vérszomjas kalózoknál: telepesek, földbirtokosok, gazdák, s legfőképp leleményes politikai érzékkel megáldott kereskedők.

Kereskedelem és technológia

A 8-11. század között a középkori Európa jelentős technológiai fejlődésen ment keresztül, ami főként az angolszászoknak, a frízeknek, a frankoknak és a skandináv népeknek volt köszönhető. Ahhoz, hogy valóban megérthessük ezeket a változásokat, a Skandinávia, a Brit-szigetek és a kontinentális Európa közötti, idővel egyre intenzívebbé váló kapcsolatot kell szemügyre venni, amelyben a vikingek kulcsszerepet vállaltak. A technikai innovációk - mint például a korongozás mestersége vagy a fonalsíkot függőlegesen tartó szövőszék - nem csupán maguk a terméktípusok, hanem a vikingek által forradalmasított előállítási módszerek miatt is fontosak.

Steven Asby, a Yorki Egyetem régésze szerint a technológiai fejlődések elsősorban az egyre növekvő népességű skandináv tengerparti városoknak köszönhetők. A kutató úgy véli, a 8-9. századra az akkor ismert világ kezdett kilábalni a Nyugatrómai Birodalom bukása okozta népesedési és gazdasági sokkból, ami egyúttal a kereskedelem felélénkülésében is megnyilvánult. A korábbi távolsági kapcsolatok újjáéledtek, de nem csupán az Északi- és a Balti-tenger városai között: új kapcsolatok létesültek a közel-keleti, az ázsiai és afrikai államokkal is, s újabbnál újabb találmányok születtek. Ezen időszak „kitárulkozása” egyben oka és következménye is lett a technológiai változásoknak.

Habár ezen korszakból több viking találmányról is tudunk (például az előbb említett korongozás, szövőszék, díszes fésűk, fibulák, újfajta hajómodellek), az előállításuk mögött húzódó komplex módszerek kevéssé ismertek. A tudásanyag, az újfajta eszközök és alapanyagok birtokában lévő kézművesek eladásra is termeltek, amit egy jól szervezett kereskedelmi lánc segített. A kézművesség fejlődése, a növekvő urbanizáció és a távolsági kereskedelem összefonódásának eredményeként köszöntöttek be a technológiai változások a korszakban, véli a kutató.

A vikingek kitűnő hajóépítők és navigátorok voltak, s bár hajóácsaik képességeinek ékes bizonyítékai a fennmaradt viking vízi járművek, arról sajnos kevés adat maradt fenn, miként tájékozódtak igen hosszú utazásaik során. A kutatók csak találgatni tudnak. A 8-11. század nagy változása volt a hajózás tekintetében a vitorla megjelenése és továbbfejlesztése a hadi-, illetve a teherszállító hajókra, amelyek egészen a késő középkorig uralták Európa tengereit.

Amiket a vikingeknek köszönhetünk

A legismertebb viking leletek egyike a melltű, azaz a bross. A régészek megállapításai szerint a fibulák nem csupán ékszerek voltak, hanem a nemet, társadalmi rangot és az etnikai hovatartozást is tükrözték. Azt azonban még mindig kutatják, hogy milyen technikát alkalmaztak az északiak a melltűk gyártásánál. A viking városokban a brossok készítésére bizonyítékként az öntőformák szolgálnak, amelyekből azonban igen kevés maradt fenn, hiszen elhasználódásuk esetén gyakran beolvasztották őket.

A brossokat fém öntőformákban állították elő, azokat pedig korábban agyagból művészien kialakított formákba öntve készítették, ami egyfajta tömeges gyártást tett lehetővé. E mesterség teljes egészében rá volt utalva a kereskedelemre, de nem csupán azért, mert el kellett adni a termékeket, hanem mert a minőségi sárgarezet a kontinentális Európából kellett beszerezni, így az ékszerkészítési központok műhelyei a távolsági kereskedelemben is érdekelt kikötőkbe tömörültek.

A fibulák mellett a vikingek korát bemutató múzeumok másik fő látványosságai a díszes üveggyöngyök. Az ékszerek színes üvegdarabok olvasztása során készültek. Ezek az üvegdarabok a mai templomok ablakaiban is látható, apró, négyzet alakú színes üvegcsék voltak, amelyekhez a vikingek elsősorban vásárlás útján jutottak délről, ám sok esetben bizánci templomok ablakaiból orozták el egy-egy kalandozásuk alkalmával.

Az állati csont a legfontosabb anyagok közé tartozott a középkorban, ugyanis rugalmas és könnyen elérhető volt, így számtalan tárgy készült belőle a késnyéltől kezdve a korcsolyáig. A speciálisabb eszközöknél - mint például a fűrész vagy a ráspoly nyelénél - jobb választásnak bizonyult az erősebb szarvasagancs. Ebből készültek a több napon át díszített, híres viking fésűk is, amelyek idővel társadalmi szimbólummá váltak.

A fésűkészítők a többi kézműveshez hasonlóan a tengerparti kikötőkben telepedtek le, ugyanis az északabbról beszerzett szarvas-, illetve rénszarvasagancsokat itt értékesítették a kereskedők. Asby szerint az is elképzelhető, hogy a viking kereskedők városról városra jártak, hogy az értékesítési lehetőségeik folyamatosan javuljanak.

(Múlt-Kor nyomán)

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A világ félrevezetett népei, főként az amerikai demokrácia szemében ma is úgy él a hajdanvaló „Csehszlovákia”, mint a „humanizmus és a becsület, a jólét ás szocialista igazságosság” hazája – ezzel szemben persze a régi Magyarországot szeretik úgy feltüntetni a csehek, mint a feudalizmus, a reakció, túlzó sovinizmus földjét.

Pénzgyűjtésbe kezdett a 2023-as antifa támadások kitervelőjének és elsőrendű vádlottjának, Ilaria Salisnak családja.

Másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a Győri Törvényszék azt a 17 éves kapuvári diákot, aki  állítólag halállistát készített és egy „neonáci” jelzővel leírt internetes csoportban azt írta tavaly ősszel, hogy másnap megöli osztálytársát a származása miatt.

Adolf Hitler egyik beszédének 30 másodperces részletét játszották be a hangosbeszélőn az osztrák vasúttársaság (ÖBB) egyik vonatán, mielőtt a járat beért volna Bécsbe, írja a BBC.

Az immár száz napja tartó folyamatos szőnyegbombázásokkal az izraeli hadsereg (IDF) elhomályosította az angol–amerikai haderő egyik legfényesebb második világháborús hőstettét, amely abból állt, hogy 3 nap alatt letarolta Drezda épületeinek harmadát, ártalmatlanítva 25 ezer „nácit és potenciális nácit”.

Kétségtelen, hogy 2023. október 7-ét az izraeli hadsereg (IDF) fennállásának eddigi leggyászosabb napjaként fogja nyilvántartani a hadtörténet.

1919. június 24-én robbant ki a tanácsköztársaság ellen szervezett legjelentősebb felkelés. A törekvés elbukott. Árulás, rossz időzítés, szervezetlenség, naivitás, ezek egyszerre okolhatóak a kudarcért.

Őrizetbe vették az Alternatíva Németországért egyik tagját hétfőn, a vád szerint „tiltott totalitárius jelképeket” hordott, többen azt állítják, hallották, ahogy a „Sieg Heil!” üdvözléssel köszönt.

Egy helyi zsidó felsőbbrendűségi csoport és állami törvényhozók kiakadtak a Nashville belvárosában a tartott nemzetiszocialista felvonulás miatt.

A közelmúltban az amerikai Massachusetts állambeli West Brookfield városában a zsidókat célzó „sértő üzeneteket” tartalmazó visszazárható zacskókat osztottak szét, ami médiahisztériát váltott ki.

Noha gyászoljuk az eltávozását még 25 év után is, de tudjuk, hogy ő nem halt meg idő előtt, mint ahogy a „senki ember” meghal.

Egy angol nemzetiszocialista, akin horogkeresztes zászlókkal, hűtőmágnesekkel és Adolf Hitler portréjával díszített házában ütöttek rajta, gondolatbűnökért került börtönbe Nagy-Britanniában.

Egy idős német asszonynak, aki személyesen ismerte, hiszen munkaadója volt, a név – Adolf Hitler – mosolyt csalt az arcára, nem pedig borzongást.

Tasmania a zsidó-liberális média tálalása szerint „történelmet írt azzal, hogy Ausztrália első államaként betiltotta a náci tisztelgést”.

Magyarország második világháborús történetének van egy apró, alig ismert, de egyben rendkívül érdekes fejezete: az egyéni fegyverténnyel ellenséges harckocsit megsemmisítő magyar honvédek termőfölddel való jutalmazása.

Anti-antifa, white pride és „gyűlölünk mindenkit” a IX. kerületi diákok falán Fradi-tabló keretében.

Az 1945 előtti korszak egyik legtisztább, legnagyobb képességű magyar államférfia, Bárdossy László volt az első, aki vértanúhalált halt a Rákosi Mátyás és Nagy Ferenc által állított kivégző oszlopok előtt.

A német belügyminisztérium közölte, hogy betiltott egy „szélsőjobboldali, rasszista csoportosulást, amely arról ismert, hogy gyerekek és fiatalok körében terjeszti antidemokratikus eszméit”.

Most, hogy az amerikai kormány félhivatalos szócsövének számító The Washington Post megszellőztette a hírt, szinte már biztosra vehető, hogy az USA egy újabb megnyerhetetlen háborús kalandra készül a Közel-Keleten, ezúttal a jemeni húszik ellen, akiket a napokban ismét terrorszervezetnek nyilvánított, miután három éve éppen a Biden-kormány levette őket erről a listáról.

Az amerikai neobolsevik rezsim feudális hierarchiájában értelemszerűen legfe­lül tanyázó, sőt egyenesen piedesztálra emelt feketék elsősorban a rabszolga őseik által a déli gyapotföldeken végzett ingyenmunka kompenzálásaként akarják kirázni a gatyájukból fehér hűbéreseiket.

A nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom egyik első embere, Heinrich Himmlernek bajorországi, festői környezetből álló tóparti villáját szállodává és étteremmé alakították át, amiért „természetesen” áll a bál a zsidó-liberális médiában.

A „német” gondolatrendőrség feloszlatott egy nemzetiszocialista rockkoncertet a türingiai Sonnebergben szombat este.

Egy fehér fajvédő aktivista három négert lőtt agyon a floridai Jacksonville-ben lévő boltban, egy korábbi rasszista akció évfordulóján.

Október elején a szakemberek megkezdték a második világháború során a Balaton vizébe zuhant magyar Messerschmitt típusú vadászrepülőgép kiemelését Balatonakarattya térségében.