Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Több mint száz éven át működött katonai létesítményként. Wünsdorf-Waldstadt városát sokáig csak Kis-Moszkvaként emlegették, ahonnan mindennap indult vonat a rendes, nagy Moszkvába.

A helyi németek közül azonban sokan úgy ismerték, die Verbotene Stadt, azaz a tiltott város, hiszen a szovjetek szinte senkit sem engedtek központjuk közelébe.

Wünsdorf a Vörös Hadsereg német főhadiszállása volt, egyben a legnagyobb szovjet katonai állomás a Szovjetunió területén kívül. Wünsdorf-Waldstadt történeteA központ legnagyobb része mára teljesen elhagyatott. Az épületek omladoznak, a területet lassan visszahódítja a természet - részben ezért is nevezik Waldstadtnak, azaz erdővárosnak. Wünsdorf történetének megismerését azonban érdemes ennél korábbi időkben kezdeni, még az előtt, hogy megérkeztek volna az orosz csapatok, vagy a németeket elkezdték volna nácikként emlegetni. Megmutatjuk, hogyan fest ma a hely, és elmeséljük, hogyan lett az apró településből Európa történelmének egyik legnagyobb katonai központja! 

Minden kicsiben kezdődött. A Német Császárság megalapítását követően a porosz sereg lőtereit sín kötötte össze, ami 1888-tól fontossá tette a helyet, mivel a Berlin-Drezda vonalon helyezkedett el.

1910 körül már számos barakk állt Wünsdorfban, mely akkor még a kicsit északabbra lévő Zossen része volt. Telefon- és telegráfiroda nyílt, majd katonai iskola.

A 60 ezer hektáros terület 1914-re, az első világháború kezdetére Európa egyik legnagyobb katonai telepe lett, ám barakkjai, katonai kórháza és istállói később is folyamatosan működtek.

 A Katonai Sportiskola 1919-től működött itt, ahol a német atléták 1943-ig tanulhattak. Az 1936-os olimpia előtti felkészülés is itt zajlott. Később ez lett a Haus der Offiziere, azaz a tiszti ház épülete a szovjet uralom alatt.

Lenin szobra ma is a Haus der Offiziere előtt áll.

1935-től a Wehrmacht főhadiszállása is ide költözött. Ugyanekkor kezdtek épülni a katonákat kiszolgáló civilek otthonai kicsit északabbra.

 

1937-től épült a föld alatt a Zeppelin. A modern létesítmény 3,2 méter vastag falai fölé egy méter páncélzat került. Ez volt a második világháború egyik legnagyobb hírközpontja.

A Maybach I és II bombabiztos bunkerek parasztházaknak álcázott épületekből álltak, az acélajtók mögött dolgozó operátoroknak pedig a kéménynek tűnő rendszer vitte le a levegőt.

 A környéket 19 légvédelmi bunker óvta, melyek formája azt a célt szolgálta, hogy a bombák lecsússzanak róluk, és mellettük robbanjanak csak fel. A bunkerek között föld alatti összeköttetés is volt.

1943-ban a bombázások elől számos német tiszt menekült ide, ám később Wünsdorf is három ilyen támadást szenvedett el. Az utolsó 120 ember halálát okozta, és több épületet megsemmisített.

A Vörös Hadsereg 1945. április 20-án vette az irányítást. A legenda szerint csak a gondnok és négy katona volt jelen, akik közül három azonnal megadta magát, míg a negyedik túl részeg volt.

Georgij Zukov szovjet marsall főhadiszállást alakított itt ki, mely egészen 1994-ig működött. A távozó oroszok ekkor a legtöbb bunkert a potsdami megállapodásnak megfelelően felrobbantották.

A helyiek elköltöztek, az utakat lezárták, csak szovjetek közlekedhettek Wünsdorfban. 1953-ban nyolcszáz civil és harmincezer katona élt itt. Többségük a 155 kilométeres határ fenntartásában dolgozott Nyugat-Berlin körül.

Később Kis-Moszkva 75 ezer szovjet férfi, nő és gyermek otthona volt egyszerre, ahol iskolák, szupermarketek és kis üzletek szolgálták ki a lakókat.

Miután az utolsó moszkvai vonat is elindult, több mint 150 ezer - 29,3 tonna - lőszert távolítottak el a területről a bombákat, fegyvereket és alkatrészeket nem számolva, valamint további 45 ezer köbméter szemetet és azbesztet.

A háziállatokról elfelejtettek gondoskodni...

A területről egy német férfi gondoskodik, akinek szovjet felesége volt. Körbevezeti a kíváncsi fotósokat, mesél, ám sok épületet zárva tart, hogy megvédje őket a vandáloktól.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A magyar származású önkéntesekből felállítandó Waffen-SS hadosztályok ügyében a tárgyalások még a Lakatos-kormány idején megkezdődtek. Az írásbeli, előzetes megállapodást végül is Beregfy Károly, a Szálasi-kormány honvédelmi minisztere és Otto Winkelmann, a magyarországi német SS- és rendőri erők parancsnoka 1944. október 23-án írta alá Budapesten.

A Hetek című filoszemita lap egyik olvasója küldte be az újság számára azt a fotót, amelyen Budapesten, az Egyetem tér környékén kiragasztott, az említett orgánum szerint „uszító antiszemita” szövegű plakát látható.

Az NZóna Podcast tematikus Homo Viator sorozata ezúttal az 1945-ös budavári kitörést és a Becsület Napját vizsgálja világnézeti szempontból.

Jól emlékszem, 1945. január 19-e volt. Mi, gyerekek már feküdtünk szüleim Barcika alsói házában. Éjszaka két pulin zörgetett be, puskával a vállán: értem jöttek.

A mennoniták anabaptista felekezetét a 16. században hozta létre egy frízföldi reformátor, Menno Simons. A javarészt Poroszországban letelepedett mennoniták a 18. században a militarista alapokra épülő államból II. Katalin cárnő Oroszországába menekültek.

Akkor is így köszöntött a tavasz és a március. A budai hegyek felől hideg, még a télre emlékeztető szél söpört végig a pesti utcákon.

Kilencvenesszeres életfogytiglant kapott egy amerikai fehér fajvédő aktivista, aki négy évvel ezelőtt színes bőrűekre kezdett lövöldözni egy mexikói határmenti bevásárlóközpontban.

Az 1945 előtti korszak egyik legtisztább, legnagyobb képességű magyar államférfia, Bárdossy László volt az első, aki vértanúhalált halt a Rákosi Mátyás és Nagy Ferenc által állított kivégző oszlopok előtt.

A Haus am Bogenseet az a Film Heritage Inc. vásárolta meg, amely a Panama-iratokban az ukrán first lady résztulajdona volt.

A sztálinista rendszer szétválaszthatatlan magától Sztálin személyétől. A bolsevik rendszer működési mechanizmusa gyakorlatilag Sztálin személye köré épült, és a diktátor 1953-as halálával szükségszerűen meg is változott.

Szálasi Ferenc 1946. évi Börtönnaplójának február 28-i bejegyzésében ezt olvassuk: "Ma reggel kivégezték Imrédy Bélát. Nyugodjék békében. A Nemzet vértanúja volt."

Tíz napja volt hivatalban Vilhelm Junnila finn gazdasági miniszter. A politikus azt mondta, hogy „a kormány fennmaradása és Finnország jóhírének megvédése érdekében” távozik posztjáról.

1944. március 19-én a szövetséges Nagynémet Birodalom katonái bevonultak Magyarország területére, azonban ennek hosszú előzményei voltak.

A szvasztika, azaz a 90 fokban hajlított ágakkal bíró kereszt fontos szimbólum több egykori és ma is élő hitrendszerben egyaránt. Az idők során jelképezte többek között a jó szerencsét, a teremtés végtelenségét és a legyőzhetetlen, forgó Napot.

Felvétetett Budapesten, a Budapesti Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályán, 1945. december 3-án 15 óra 17 perckor. Jelen vannak: Dr. Szabó Ferenc népügyész, Harangozó Piroska jegyzőkönyvvezető, Szálasi Ferenc terhelt.

Az 1944 őszén szovjet megszállás alá került Kecskeméten a nyugat-magyarországi harci cselekmények és a világháború vége után is még fél évvel, 1945 karácsonyán is előfordultak a szovjet katonák által elkövetett rablások és gyilkosságok a polgári lakossággal és az újonnan felálló rendőrség tagjaival szemben egyaránt.

A politikai rendőrség Kecskeméten 1945 áprilisában és májusában jelentős letartóztatási hullámot indított el, pontosan úgy, ahogy a szovjet Vörös Hadsereg által elfoglalt többi magyar, majd német területeken.

Az ottawai orosz nagykövet szerint a kanadai hatóságok „hajlamosak késleltetni a volt nácik elleni pereket”.

Ausztria 2019 óta a nemzetiszocializmus 26 ezer „áldozatának”, illetve leszármazottjaiknak adott állampolgárságot – közölte Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter.

Biden amerikai elnök az egyik beszédében azt mondta, hogy „Trump és republikánus hívei egy szélsőséget képviselnek, amely köztársaságunk alapelveit fenyegeti”. Ezzel a megosztó és kirekesztő kijelentésével a Reuter/Ipsos felmérése szerint a megkérdezettek 58 százaléka egyetértett.

Kanadában letartóztatták a „Sötét idegent”, az elmúlt évtized egyik legbefolyásosabb nemzetiszocialista propagandistáját.

Úgynevezett „tiltott önkényuralmi jelkép” használatának vádjával bíróság elé állítják Björn Höckét, az Alternatíva Németországnak (AfD) német ellenzéki párt Türingia tartományi vezetőjét – közölte a hallei tartományi bíróság.

Adolf Hitler ceruzájáért 5400 fontot adtak egy árverésen, ami miatt a zsidó-liberális sajtó a teljes glóbuszon ajvékolt egy sort.

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.