Kövess minket -on és -en!

A Reich összeomlott: sárba, vérbe, könnyekbe, de a szövetségesek szerint nem elég gyorsan. Siettetni kellett az agóniáját, hogy baráti szívességet tegyenek Sztálinnak.

A légierő fogja megtenni a szükségest. 1945. február 3-án ezer négymotoros támadta a fővárost. Huszonötezer halott volt...

Február 13-án a RAF ezer gépe lebombázta Drezdát, annak szektornak a forgópontját, amelyet a Vörös Hadseregnek makacsul ellenálló Schörner hadsereg tartott. A következő napon és az utána következő napon az amerikai repülő erődök váltották fel az angolokat. Az egész város lángok martalékává vált, civilek százezreit gyilkolták meg a repülő erődök.

Két hónappal később az orosz és amerikai katonák találkozása az Elba menti Torgaunál megpecsételte Németország sorsát. A szovjet hadsereg áttörte Berlin utolsó védvonalát. Bécsben a vörös zászló lobogott a kormánypalotán. Ez volt a vég.

Április 26-án felszálltam az utolsó harci missziómra. A repülőrajom Riehmben állomásozott, ebben a Salzburg külvárosában lévő kis helyiségben, egy olyan tájon, amelyen még Mozart sármja lebegett. Több gépet vezettem támadásra egy kis Maraduer alakulat ellen. Szerencsém volt, és egyet leszedtem, egy másikat pedig megrongáltam közülük. Amikor leírtam egy kanyart, hogy a nyomába érjek, egy sorozat átlyukasztotta a kabinomat, porrá törve a műszerfalat és a jobboldali hajtóművet. Egy Mustangnak, amely nyilván a felhőkben kalandozott, sikerült eltalálnia.

A gépem imbolygott, de végül a levegőben maradt. Siettem leszállni. Alighogy földet értem, bombaeső zuhogott a kifutópályára. Nem tudom hogyan, de sikerült letennem a gépet. Meg sem vártam, hogy leáll a motor, kiugrottam belőle, és bevetettem magam az egyik bombatölcsérbe. Mindenhol voltak. Ahogy a bombázás folytatódott, az idegeim megfeszültek. Hirtelen motorpöfögést hallottam mellettem. Egy motorkerékpár fékezett a bombatölcséremnél. Az egyik szerelőm volt, aki az életét kockáztatta, hogy megmentse az enyémet. Felugrottam a hátsó ülésre. Amikor kijutottunk a veszélyes körzetből, barátságosan hátba veregettem. Hátranézett és rám mosolygott. Megértette mindazt, amit még képtelen voltam neki elmondani.

Két héttel később, 1945 május 3-án, az utolsó gépeink a salzburgi repülőtéren álltak bármiféle álcázás nélkül. Az égbolton amerikai vadászok cikáztak, de nem gondoltak rá, hogy géppuskázzanak bennünket. Valószínűleg azt remélték, hogy hamarosan vezethetik ezeket a lökhajtásos gépeket, amelyektől annyira rettegtek. A város felkészült a Devers hadsereg előőrseinek fogadására. Amikor meghallottuk az első harckocsik robaját, a Messerschmittjeink lángra lobbantak.

----

Adolf Galland tábornok (1912. március 19-én született a németországi Westerholtban): német vadászpilóta, majd 1942-től a német vadász légierők parancsnoka, 104 igazolt győzelem fűződik a nevéhez. 1996. február 9-én halt meg Remagen-Oberwinterben.

Kövess minket -on és -en!

Vélhetően hazafias aktivisták a kommunizmust a zsidósággal azonosító matricát ragasztottak az érdi vasútállomás egyik padjára. A címkén a következő felhívás olvasható: „Küzdj a zsidó zsarnokság ellen! Harcolj a népedért!”

A lakókat kiráncigálták lakásukból, majd őrizetbe vették: ismét botrány Gregor Lange és a dortmundi rendőrség körül!

A Szent István csatahajó építése idején nemzeti ügy volt, a sajtó rendszeresen nyomon követte a magyar hajógyártás legnagyobb vállalkozásának minden mozzanatát.

Gyorsított bírósági eljárással két év börtönbüntetésre ítéltek egy patrióta francia férfit, aki akciót tervezett az olimpiai fáklyát vivő staféta ellen.

A múlt héten elfogták Párizsban a 32 éves albán állampolgárságú Rexinho Abazajt, mozgalmi nevén Ginot. A gyerekkora óta Olaszországban lévő férfit a francia rendőrség tartóztatta le, Magyarország által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján. Abazaj Párizs előtt Finnországban bujkált a nemzetközi körözés elől.

Beregszászon voltam 1944 októbere elején, amikor az oroszok bekerítették a várost. Levetettük a katonaruhát, és civilben – amit a lakosságtól kaptunk – elindultunk hazafelé.

Szabadon engedték az antifasiszta Ilaria Salist, akit egy erőszakos bűncselekmény miatt tartottak eddig fogva a magyar hatóságok – írta a La Repubblica.

Október 20-án a Die Heimat (korábban NPD) baden-württembergi elnökét, Marina Djonovićot megtámadta és megsebesítette egy csoport baloldali szélsőséges.

Bár a mi hazánkos Novák Előd kérésére előbb tömegsport-rendezvényként felvette az állami szervező a Kitörés emléktúrát az Olimpiai Ötpróba Programba, később azt törölte.

Az évek során megszámlálhatatlan adaptáció készült már Time Rice és Andrew Lloyd Webber Jézus Krisztus szupersztár című rockoperájához, és az sem lenne igaz, ha azt mondanám, hogy az Ivo van Hove belga rendező által dirigált verzió lenne az első, amely fekete Jézussal hamisít, ám legjobb tudomásom szerint, ha a világon nem is, Európában ez az első ilyen feldolgozás.

Amint azt tudjuk, a Fidesz „nemzeti és keresztény” rendszerében nincs helye annak, hogy a hazafiak közterületen megemlékezzenek az 1945-ös budavári kitörés hőseiről, ellenben a szélsőbaloldali antifasiszta csoportok a tavalyi események dacára is demonstrálhatnak a mai napon.

A sikertelen hatalommegragadási kísérlet utáni per hozott országos ismertséget Adolf Hitlernek, amelyben egész Németország megismerhette nézeteit.

Októberben kapta meg a Fővárosi Törvényszék kérelmét az Európai Parlament elnöke, amiben kérik Ilaria Salis mentelmi jogának felfüggesztését. 

1956. október 23-án délután a budai Bem-szobornál hatalmas, százezres tüntető tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa az egyetemi ifjúság előző nap, a Műegyetemen megfogalmazott 16 pontból álló petícióját.

Néha érdemes egy-egy szürreális, szatirikus nézőpontot előrántani a "kalapból", mert ezekből szemlélve meglehetősen megvilágító erejű látleletet kaphatunk a valóságról.