Hadifogoly Híradó: Kitörési kísérlet után fogságba

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

Huszadik születésnapomat 1944 októbere elején ünnepeltem, de amikor kiléptem az EMKE kávéházból, nagy légitámadás kezdődött. Szerencsére túléltem.

November közepe táján falragaszok adták tudtul, hogy 16-tól 50 évesig a férfi lakosság azon része, mely nem tölt katonai szolgálatot, köteles jelentkezni az illetékes kerületi elöljáróságoknál.

Így lettem a m. kir. honvéd munkászászlóalj munkaszolgálatosa.

Archívum

Mátyásföldön tankcsapdákat, lövész-futóárkokat ástunk, majd a front közeledtével Pestre kerültünk. Utolsó szálláshelyünk az akkori Fővámház épülete volt. Itt hallottuk a hírt, hogy a munkaszolgálatos századokat Németországba viszik további szolgálatra.

Ezt mindenképpen el akartam kerülni, pesti szüleimet és Budapestet nem akartam elhagyni. Hamisított katonai engedéllyel „kint maradtam”, azaz katonaszökevény lettem.

Másnap találkoztam egyik egyetemista barátommal, aki hívott, hogy álljak be alakulatába, a II. Egyetemi Rohamzászlóaljba. Megtörtént. Az alakulat a Szerb utcai egyetemi épületben volt elszállásolva, az akkori viszonyokhoz képest jó körülmények között.

Amikor az orosz csapatok elérték a körutat, harcbavetés nélkül átvonultunk Budára a Ferenc József hídon, amelyet még azon az éjszakán felrobbantottak a németek. Budán már folyamatosan bevetettek bennünket egészen a február 12-i kitörési kísérletig. Az I. zászlóaljat már korábban szétverték.

A kitörésben magam is részt vettem. Szinte minden második bajtársam odaveszett. Vérző, élettelen testeken keresztül menekültek vissza az életben maradottak, köztük én is. Másnap, február 13-án már tudtuk, hogy minden elveszett. Sorsunkba beletörődve, egy falat kenyér és a mielőbbi hazamenetel ígéretének reményében vártuk mielőbbi szabadulásunkat.

Ehelyett azonban Rimnicu Sarat, Tecucu, Constanca, majd Novorosszijszk, aztán a Kaspi-tenger melletti 328-as hadifogolytábor lett a vége.

Bizony Ottó – Budapest
Hadifogoly Híradó 1997/2.

Hírek

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

Az 1944 őszén szovjet megszállás alá került Kecskeméten a nyugat-magyarországi harci cselekmények és a világháború vége után is még fél évvel, 1945 karácsonyán is előfordultak a szovjet katonák által elkövetett rablások és gyilkosságok a polgári lakossággal és az újonnan felálló rendőrség tagjaival szemben egyaránt.

Vizsgálatot indítottak a német hatóságok egy videófelvétel ügyében, amelyen tizenéves iskolások nemzetiszocialista karlendítése látható egy lengyelországi kiránduláson.

Másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a Győri Törvényszék azt a 17 éves kapuvári diákot, aki  állítólag halállistát készített és egy „neonáci” jelzővel leírt internetes csoportban azt írta tavaly ősszel, hogy másnap megöli osztálytársát a származása miatt.

A második világháború óta nem látott szintet ért el a Dániában feljegyzett antiszemita megnyilvánulások száma – közölte Henri Goldstein, a skandináv ország zsidajinak vezére.

Menetünk 1945 nagypénteként indult el Ausztria felé. Május 2-án Gmunden városka közelébe értünk. Az oroszok a hátunk mögött, előttünk a linzi műút, azon túl a szövetséges csapatok tanyáztak.

A „punk ötlet” régen az volt, hogy lementek a térre kannás borozni, most meg az, hogy két libsi diáklány kitalálja, miért ne lehetne Emese, a magyarság mitológiai ősanyja fekete.

A Haus am Bogenseet az a Film Heritage Inc. vásárolta meg, amely a Panama-iratokban az ukrán first lady résztulajdona volt.

Meglepő, de nem szerzői jogi okok miatt kellett hozzányúlni a vérmocskos Mickey egeres játékhoz: az Infestation 88-cal ennél is nagyobb baj volt.

Az ötvenegy éves Lee Dunn július végén az angliai tüntetések közepette megosztott három bejegyzést a Facebook-oldalán. 

Egy szentesi patrióta még tavaly decemberben az ablakában tett közszemlére egy horogkeresztes zászlót, emiatt „önkényuralmi jelkép” használatának vétsége miatt ütöttek rajta otthonában.

Lassan telnek a napjai, nem tudja a pontos időt és nem bízhat senkiben Ilaria Salis, akinek ügyvédei mindent megtesznek azért, hogy olaszországi házi őrizetet harcoljanak ki – olvashatjuk a szívszaggató sorokat, írja a Mandineren nyomán a Magyar Jelen.

Eva Vlaardingerbroek, a nemzetközi keresztény-konzervatív szcéna éppen aktuá­lis üdvöskéje nemrég Magyarországon kijelentette, hogy az európai nagy népességcsere nemcsak egy elmélet, hanem maga a valóság. Jé, tényleg?

A faji háborúra való előkészletek, illetve „terrorösszeesküvés” miatt ítéltek el finn nemzetiszocialista fiatalokat.

A 64 éves Ian Pitkin egy lakhatási vita miatt döntött a gyújtogatás mellett 2024 márciusában, amit antiszemita érzelmek is motiváltak. 

Egy nacionalista lengyel törvényhozó egy tűzoltókészülékkel oltotta el a hanukai gyertyákat az ország parlamentjében egy zsidókkal tartott rendezvényen, ami nemzetközi hisztériát váltott ki.

Benito Mussoliniről és fasiszta rendszeréről az amerikaiak olyan képet alkottak, amely jelentős mértékben a második világháborús propaganda terméke.

Akkor is így köszöntött a tavasz és a március. A budai hegyek felől hideg, még a télre emlékeztető szél söpört végig a pesti utcákon.

A fehérellenes rendszer disztópikus Titanicja már jó ideje beleütközött a multikulti valóság jéghegyébe, és csak idő kérdése, hogy a lékeken át bezúduló „vibráló sokszínűség” mikor rántja le a mélybe.

A trianoni békediktátum után a magyar politikai vezetés egyik fő célkitűzése a területi revízió lett.

A magyarok többsége nevét hallva bizonyosan megkérdezi: Padányi, Padányi, az meg ugyan ki volt? Nem ismerheti nevét a magyarok többsége, hiszen nem ő írta a Sorstalanságot.

A viking sagák (történetek) az egyik legfájdalmasabb, elrettentő kivégzési módként rögzítik a vérsast.

Hét évtizeddel a háború után soha nem látott iratokat bányásztak elő az 1944–47 közötti szovjet megszállás mindennapjairól.

Szálasi Ferenc 1946. évi Börtönnaplójának február 28-i bejegyzésében ezt olvassuk: "Ma reggel kivégezték Imrédy Bélát. Nyugodjék békében. A Nemzet vértanúja volt."

Több százezer elhurcolt, több tízezer bebörtönzött és internált ember, több száz kivégzett mártír. Negyven év zsarnokság számokban.

Kun Béla, születési és 1916-ig használt nevén Kohn Béla, a 133 napos magyarországi tanácsköztársaság zsidó vezére 1886. február 20-án született.

„Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!” (Mt 22,39) Ferenc pápa áldásos ténykedése nyomán mára alighanem ez lett az evangélium legfontosabb parancsolata, és szerinte „felebarát” alatt a fehér országokat megszálló színes bőrűek értendők, mint megannyi „találkozási alkalom Jézussal”.

„Én vagyok az utolsó szemtanú magyar részről” – olvasható Dr. Szakáts István a Hungária Szabadságharcos Mozgalom ügyvezető elnökének történelmi dokumentumában, aki nemcsak a nemzetiszocialista mozgalom egész harci korszakát végig élte, hanem intenzív kapcsolatban állt Hitlerrel is.