Kövess minket -on és -en!

A nemzetiszocialista Németország már az 1930-as évek elejétől jelentős közlekedésfejlesztést folytatott, például autópályákat épített, vasúthálózatot bővített.

Egyrészt azért, hogy versengjen és lenyűgözze a világ többi részét, másrészt pedig megfelelő infrastruktúrát kívánt létesíteni az ezerévesnek álmodott birodalomhoz.

Egy ilyen érdekes és kevésbé ismert fejlesztésük volt az a szupervonat, amelyet a síneken futó Zeppelinnek, vagy Sínzeppelinnek (Schienenzeppelin) neveztek. A jármű messze megelőzte a korát, hiszen modern áramvonalas burkolatot kapott, hátulra pedig egy látványos (kőrisfából készült) propellert a légcsavaros hajtás miatt.

A kísérleti vasúti jármű egészen elképesztő, 230 km/h csúcssebességre volt képes, amelyet még ma is csupán a TGV és a hasonló nagysebességű vonatok tudnak túlszárnyalni. A kéttengelyes vonat alig 20 tonnát nyomott. Egyszerű kialakítású belsejében 40 utas foglalhatott helyet.

A hajtást egy 600 lóerős BMW repülőgép-benzinmotor biztosította, a légcsavar kardántengelyét pedig a vízszinteshez képest 7 fokkal magasabbra pozícionálták, hogy lefelé szorítsa a masinát, mint a modern versenyautók szárnyai.

A Sínzeppelin 1931-ben már 200 km/h sebességgel száguldott, majd a Berlin–Hamburg vasútvonalon 230 km/h-s új vasúti gyorsasági világrekordot ért el. A benzinüzeműek kategóriájában még mindig ez a csúcstartó, hiszen később a dízelhajtású, illetve elektromos vonatok jöttek divatba.

A csodagép a hatalmas sikerei ellenére sohasem került tömeggyártásba, és ebben persze a második világháború is ludas volt. Pedig tényleg fantasztikusan gyorsnak számított, egy 290 kilométeres kísérleti távot például 1 óra 44 perc alatt teljesített. A nagyjából hasonló Budapest–Záhony viszonylatot ma (megállásokkal) legalább 4 óra alatt futják be az InterCity vonatok.

Kövess minket -on és -en!

Ugyan német és a magyar uralkodó 1463-ban Bécsújhelyen egyezményt kötött, csak idő kérdése volt, hogy mikor vonul fegyverrel egymás ellen a közép-európai regionális hatalmi ambíciókat dédelgető I. Mátyás magyar király és a magyar trónra is igényt tartó III. Frigyes német-római császár. 

Az SS Vezetési Főhivatalának felállítási utasítását követően (1944. november 2.) Grassy József, az SS 25. fegyveres-gránátoshadosztályának parancsnoka törzsével Zalaszentgróton rendezkedett be.

Kommandósok és bilincsek nélkül jelent meg legutóbbi tárgyalásán az antifa támadások elsőrendű vádlottja. Az olasz nőnek az ügyben ez volt a harmadik tárgyalása, de vallomást mindeddig még nem tett az ülések idején.

Bűnözők szabadon engedését tervezi a brit kormány annak érdekében, hogy a börtönök túlzsúfoltsága ne késleltesse a nacionalisták és fehér patrióták megbüntetését, akiket az elmúlt hetek bevándorlásellenes tüntetésein, illetve a brit kormányt kritizáló bejegyzések megosztása miatt tartóztattak le.

Október 20-án a Die Heimat (korábban NPD) baden-württembergi elnökét, Marina Djonovićot megtámadta és megsebesítette egy csoport baloldali szélsőséges.

A rendőrség vizsgálatot indított, miután egy ausztrál nemzetiszocialista csoport a közösségi médiában posztolta, hogy tüntetést szervezett egy állítólgosan aboriginál helyszínen Új-Dél-Wales északi részén.

A hadosztályt először 1939 októberében állították fel Pilsen mellett, miután az SS-Verfügungstruppe egyes alakulatai a német szárazföldi haderő „Kempf” páncéloshadosztályába beosztva részt vettek a lengyel hadjáratban.

Tényleges életfogytiglani börtönbüntetést szabtak ki Kaliforniában egy antiszemita aktivistára. Egy homokos, zsidó egyetemi hallgatót tettek el láb alól még 2018-ban, a 19 éves Blaze Bernsteint. 

Izrael immár Libanont is támadja, de Irán mindenféle okokból (félelem, korrupció, zsarolás, gyilkosság, „stratégiai türelem”) nem fog határozottan beavatkozni.

A katonai kommentátorok többnyire egyetértenek abban, hogy a Kurszk környékén zajló ukrán diverzánsakciónak stratégiai értelme gyakorlatilag nincs, és legfeljebb arra szolgál, hogy erősítse a sorozatos harctéri kudarcok miatt igencsak letargikus ukrán katonák harci morálját.

Ma a fehérek – egyelőre még csak Nyugaton – egy lealacsonyító rendszer áldozatai, amelynek egy monomániásan ismételgetett vád, a rasszizmus az alapja.

Geopolitikai szempontból semmi sem indokolja, hogy Európa az Egyesült Államok „szövetségese” (valójában csatlósa) legyen, ezért az atlantista projekt nem más, mint amerikai megszállás meghatalmazott (proxy) útján.

Európa, történelmében átélt minden felforgató népvándorlást, látott véres háborúkat és átkos széthúzást, de a második világháborút követő lét és nemlét ily tragikus válaszútja elé nem került még soha.

A „náci fasizmus” elleni partizánharcot éltette Ilaria Salis, a Magyarországon fogva tartott és az olasz szélsőbaloldal által az európai parlamenti választásokon jelöltként indított terrorista a második világháború végére emlékező olaszországi ünnep alkalmából.

A legutóbbi washingtoni NATO-csúcstalálkozón a 30 csatlós állam zokszó nélkül elfogadta az amerikai–brit diktátumot az ukrajnai háború további eszkalációjára.