Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte
1945 elején a hadosztály beérkezett erőiből a támadás végrehajtására a 9. SS-páncélgránátos-ezredből (Dorr-harccsoport néven) és az 5. SS-páncélosezredből (Darges-páncéloscsoport néven) két harccsoportot szerveztek.
A 32 harckocsiból és négy rohamlövegből álló páncéloscsoport a Tata–Felsőgalla útvonal mentén készült előretörni, a páncélgránátosoknak pedig először Agostyánt kellett elfoglalni.
Január 2-én reggel 04.00 óráig a hadosztály páncélgránátosai – helyenként súlyos helységharcban – elfoglalták Bajt, Szomódot és Agostyánt. A készenlétben álló SS-páncéloscsoportot Agostyánig vonták előre.
Napközben a hadosztály visszaverte a szovjetek Agostyán felé indított ellenlökését, majd folytatta előrenyomulását az Agostyán–Tarján út mentén. Az 5. SS-páncélosezredből és a 9/II. SS-páncélgránátos-zászlóaljból álló déli harccsoport Vértestolnától északra erős szovjet páncéltörő reteszállásba ütközött és támadása elakadt. A szovjet tüzérség egy német harckocsit kilőtt. A páncélgránátosok nyugatról próbálták oldalba támadni a szovjeteket. Bajt az 5. SS-páncélos-utászzászlóalj foglalta el.
A 9/I. SS-páncélgránátos-zászlóaljból képezett északi támadó csoportosítás erdei harcok után reggel 09.00 óra körül elérte a Tardosbányától délre lévő erdő kijáratát és elfoglalta a települést.
Az 5. SS-páncéloshadosztály ezután azt a parancsot kapta, hogy kihasználva az éjszakát, Tarjánon keresztül Bicskéig folytassa délkeleti irányú támadását.
Január 3-án, fél órával éjfél után a hadosztály folytatta támadását. Kora reggel elkeseredett helységharc során az SS-páncélgránátosok elfoglalták Vértestolnát. A helységtől délkeletre lévő erdő szélén a szovjetek elszántan védekeztek, de a németek déli és északi irányból megkerülve visszavonulásra kényszerítették őket és folytatták a támadást Tarján felé. A hadosztály egy másik harccsoportja Héreget vette birtokba, majd dél felé tört előre.
|
|
|
|
|
|
Tarján ellen összpontosított támadás indult, s heves harcok után a település 15.00 óra körül német kézre került. Miután a hadosztály folytatta támadást, 16 óra 30 perc körül Tarjántól öt kilométerre délkeletre harcolt.
Január 4-én hajnali 01.00 órától az 5. SS-páncéloshadosztály erői heves harcba álltak Mánytól öt kilométerre északnyugatra. A bevezetett felderítés megállapította, hogy Bicskétől hat kilométerre északnyugatra erős szovjet állások húzódnak. A 3. SS- és 5. SS-páncéloshadosztályok felderítőosztagai a Mány–Bajna vonaltól öt kilométerre északnyugatra szovjet páncélosokat fedeztek fel.
Napközben a megerősített 5. SS-páncélos-felderítőosztály Bicskétől öt kilométerre nyugatra szovjet páncélelhárító körletbe ütközött. A 9. SS-páncélgránátos-ezred 209Mánytól négy és fél kilométerre északnyugatra harcolt, ahol két újabb szovjet páncéltörő reteszállást azonosítottak.
Január 5-én reggel a hadosztály erői elfoglalták Csabdi északi környékét, majd rövid lőszer- és üzemanyag-feltöltés után folytatták támadásukat. Az SS-páncélosok Csabditól körülbelül három kilométerre északkeletre nyomultak előre.
Az 5. SS-páncélos-felderítőosztályt Csabditól három kilométerre nyugatra erős szovjet harckocsi-kötelék támadta meg, ezért a beérkező 10. SS-páncélgránátos-ezred egy harccsoportját elindították, hogy segítsen a felderítőknek. A bekerített SS-felderítőket napközben végül a 6. páncéloshadosztály támadása szabadította ki.
Az 5. SS-páncélosezred és a 9. SS-páncélgránátos-ezred részei Mánytól öt kilométerre északnyugatra támadást indítottak délkeleti irányban. A támadó páncélosok és páncélgránátosok reggel 07 óra 10 perc körül Bicskétől három kilométerre északkeletre elérték a Bicske–Mány útvonalat, majd miután lezárták a műutat, déli irányban nyomultak tovább.
Miután az élen haladó 5/5. SS-páncélosszázad élszakasza elhagyta a Mány és Bicske között állt Hegyikastély területét, Bicske felől meglepetésszerű páncéltörő tüzet kaptak. A szakasz két Panther harckocsiját kilőtték.
A 9. SS-páncélgránátos-ezred zöme a támadó csoportosítás szárnyait fedezte a Csabdi és Mány körzetében harcoló szovjet csapatokkal szemben. A kora reggeli órákban a 10/II. SS-páncélgránátos-zászlóalj egy Gyermely felől indult szovjet támadás vert vissza.
|
|
|
|
|
|
Január 6-án reggel az 5. SS-páncéloshadosztály páncéloscsoportját Bicskétől két és fél kilométerre keletre a szovjetek bekerítették. A németek Hegyikastély területén körvédelmre rendezkedtek be.
A 9. SS-páncélgránátos-ezred Csabdit támadta nyugati, északnyugati és északi irányból, de a szilárd szovjet védelemmel szemben alig jutottak 210előre. A hadosztály más részei elfoglalták a Mánytól nyugatra lévő erdőt és annak keleti szélét védték a szovjetek ellenlökéseivel szemben.
A hadosztály aznap nyolc bevethető Panther és nyolc Panzer IV harckocsival, egy StuG. IV rohamlöveggel és négy Jagdpanzer IV vadászpáncélossal rendelkezett. A páncélgránátosok öt erős és két közepesen erős zászlóalja mintegy 2600 főnyi harcoslétszámot jelentett. A hadosztály alárendeltségében harcoló 23/I. „Norge” és 24/I. „Danmark” SS-páncélgránátos-zászlóaljaknak további 300, illetve 400, összesen 700 harcképes katonája volt. Az 5. SS-páncélos-tüzérezred hat könnyű és négy nehéz ütegből állt. A 45 százalékos mozgékonyságú hadosztály támadásra korlátlanul alkalmas volt.
Január 7-én reggel az SS-páncélgránátosok elkeseredett helységharcban elfoglalták Csabdit s két szovjet harckocsit páncélököllel kilőttek. A bekerített SS-páncéloscsoportot sikerült ellátni lőszerrel és üzemanyaggal.
Napközben a hadosztály csapatai Bicske és Mány irányából ismétlődő szovjet támadásokat vertek vissza.609 Saját előrenyomulásuk ezzel kifulladt. A hadosztály utolsó szálítmánya csupán aznap érkezett be Modlin felől.
Az elmúlt hét csatanap során az 5. SS-páncéloshadosztály 166 halottat (ebből 10 tiszt), 791 sebesültet (ebből 22 tiszt) és 113 eltűntet, összesen 1070 főt veszített. Az 5/II. SS-páncélososztály hat Panther harckocsija semmisült meg a harcokban.
Január 8-án éjjel fél egykor a páncéloscsoport ismét támadást indított Bicske és a településtől délre, illetve délkeletre húzódó magaslatok elfoglalása céljából, de az utak rossz állapota és a kedvezőtlen időjárás ebben erősen hátráltatta. A németek mégis elérték a Bicske északi szélén lévő temetőt.
A támadás azonban a továbbiakban már nem járt eredménnyel, mivel az SS-csapatoknak napközben ismét páncélosokkal támogatott szovjet támadásokat kellett visszaverniük Mány irányából.
|
|
|
|
|
|
Január 9-én a hadosztály arcvonalán folytatódtak a szovjet támadások Bicske és Mány körzetében.
Az 5. SS-páncéloshadosztály újabb harccsoportot alakított a 10. SS-páncélgránátos-ezredből, az 5. SS-páncélos-utászzászlóaljból, az 5/1. SS-páncélos-felderítőszázadból, az 5. SS-páncélvadászosztályból, az 5/II. (önjáró) SS-páncélos-tüzérosztályból, két sorozatvető-ütegből, valamint egészségügyi és ellátó alakulatokból. Ezek az SS-kötelékek Ullrich SS-Standartenführer parancsnoksága alatt, Gyarmatpuszta térségében gyülekeztek, hogy a Balck-seregcsoport terveinek megfelelően áthelyezzék a IV. SS-páncéloshadtest támadásának súlypontját a hadtest balszárnyára és a 711. gyaloghadosztály állásain keresztül délkelet felé, Szentendre és Pomáz irányába újabb támadásra készüljenek fel.
Január 10-én a Bicske és Mány körzetében a harcok hevessége alább hagyott és egyre inkább helyi jelleget öltött.
Északon a 711. gyaloghadosztály támadása csak nagyon lassan nyert tért, amint az Esztergom–Budapest irányban heves erdei harcok sorát vívta. A támadási ütem fokozására bevetett megerősített „Westland” ezredcsoport mozgását a kedvezőtlen időjárás és az utak eljegesedése egyelőre akadályozta.
Január 11-én a „Westland” ezredcsoport a magyar 1. SS-rohamvadász-ezred részeivel közösen támadva a szovjet 10. gárda-lövészhadtest 99. lövészhadosztályának 197., 206. és 1. lövészezredeivel harcérintkezésben betört Pilisszentkeresztre. A falu templomának tornyában a szovjetek két géppuskafészket alakítottak ki. Január 12-én reggelre a német-magyar SS-csapatok elfoglalták a helységet és a szovjet csapatokat további 500 méternyire vetették vissza déli irányban.
Azonban Hitler ekkor már nem bízott a támadás sikerében és még 11-én úgy döntött, hogy a támadást ebben a térségben leállítják, és a IV. SS-páncéloshadtestet páncéloshadosztályait Székesfehérvártól délnyugatra gyülekeztetik egy újabb támadás céljából.
A támadásban résztvevő SS-katonák – 21 kilométerre a fővárostól – már közel látták Budapest sikeres felmentését, s a támadás leállítását ezért nem is értették. Valójában a németek ereje csak a védőkhöz vezető folyosó létrehozásához lett volna elegendő, de annak megtartására már nem futotta volna. A Budapesttől 15 kilométerre északra csoportosuló szovjet 5. gárda-lovashadtest 11. gárda- és 12. gárda-lovashadosztálya ezeket az erőket is könnyen bekeríthette volna, hiszen a hegyvidéki terepen kanyargó keskeny utak nem éppen a támadókat segítették.
Gille SS-Obergruppenführer, a IV. SS-páncéloshadtest parancsnoka mindent megpróbált a támadás folytatása érdekében, de végül engednie kellett és az SS-páncéloshadosztályok átcsoportosítása megkezdődött.
|
|
|
|
|
|
A hadosztály rejtett átcsoportosítása a IV. SS-páncéloshadtest más egységeivel összhangban a következő ütemezésben történt:
–Január 12-éről 13-ára virradó éjjel: a IV. SS-páncéloshadtest csapatait leváltó 3. lovasdandár első egységeinek beérkezése Tata délnyugati körzetébe (egyelőre nehézfegyverzet nélkül), a megerősített 9. SS-páncélgránátos-ezred menete Bajna–Tokod körzetéből a Duna déli partja mentén Nagyigmánd nyugati körzetébe, a megerősített 10. SS-páncélgránátos-ezred kivonása Esztergom délnyugati részére;
–Január 13-áról 14-ére virradó éjjel: az 5. SS-páncéloshadosztály többi alakulatának felváltása a 3. lovasdandár egységei által, a megerősített 9. SS-páncélgránátos-ezred beérkezése Veszprém északi részére, a megerősített 10. SS-páncélgránátos-ezred menete Nagyigmánd nyugati körzetébe;
–Január 14-éről 15-ére virradó éjjel: a 10. SS-páncélgránátos-ezred beérkezése Zirc térségébe, az 5. SS-páncéloshadosztály leváltott részeinek menete Nagyigmád körzetébe;
–Január 15-éről 16-ára virradó éjjel: az 5. SS-páncéloshadosztály utolsó egységeinek beérkezése Veszprém és Zirc térségébe,
–Január 16-áról 17-ére virradó éjjel: a még menetelő utolsó alakulatok megérkezése Zirc körzetébe.
Január 15-én az 5. SS-páncéloshadosztály 10 (ebből bevethető három) Panzer IV harckocsival 18 (öt) Pantherrel, öt javítás alatt lévő StuG. IV rohamlöveggel, 13 (kettő) Jagdpanzer IV vadászpáncélossal, 181 (139) lövészpáncélossal és nyolc (hat) felderítő páncélgépkocsival rendelkezett.
Január 17-én estig a hadosztály csaknem minden alakulata beérkezett a „Konrad 3” fedőnevű hadművelethez kijelölt gyülekezési körletébe.
Az 5. SS-páncéloshadosztály harccsoportjai a 3. SS-páncéloshadosztály jobbszárnyán készültek a támadásra. A hadosztály balszárnyán a megerősített 9. SS-páncélgránátos-ezred állt, amelynek parancsnoka Hans Dorr SS-Obersturmbannführer volt.
Az ezred mögött, Veszprémtől keletre foglalt állást Fritz Darges SS-Obersturmbannführer 5. SS-páncélosezredének két osztálya hét bevethető Panzer IV és 12 Panther harckocsival. A Panthereket az 5/II. SS-páncélososztály 5. (Lichte SS-Obersturmführer) és 6. (Grossrock SS-Untersturmführer) páncélosszázada között osztották el. Az 5. SS-páncélvadászosztály hét harcképes Jagdpanzer IV vadászpáncélossal rendelkezett.
|
|
|
|
|
|
A hadosztály jobbszárnyát Franz Hack SS-Obersturmbannführer 10. SS- páncélgránátos-ezrede fedezte.
Az álcázás érdekében az SS-parancsnokok román(!) egyenruhában szemrevételezték az állásokat, s akkor is ilyen egyenruhát viseltek, amikor az első vonalban lévő német csapatokkal vették fel a kapcsolatot.
A hadosztály tüzérsége 56 lövegből állt, ebből 16 önjáró tarack volt. A páncélgránátosok nehézfegyverei között volt további 75 aknavető és 26 gyalogsági löveg is. A bevethető 7,5 cm-es páncéltörő ágyúk száma 19 volt.
Az újabb támadás céljából ugyancsak a hadosztály alárendeltségébe utalták a német szárazföldi haderő 303. rohamtüzérdandárát is, amelynek parancsnoka Günther Kokott őrnagy volt. A rohamtüzérdandár 33 StuG. III rohamlöveget és 12 StuH. 42 rohamtarackot számlált.
Folytatás:
A „Wiking” SS-páncéloshadosztály tevékenysége a „Konrad 3” hadműveletben
