Kövess minket -on és -en!

A Panzerkampfwagen VI Ausf. B német nehézharckocsi, amelyet a második világháborúban a PzKpfw VI Tiger I és a PzKpfw V Panther tapasztalatai alapján fejlesztettek ki. 

Hasonló elnevezésük, motorjuk, erőátviteli rendszerük és 88 mm űrméretű lövegük miatt a közkeletűen csak Königstigernek (Királytigris) nevezett Pz.Kpfw. VI Tiger II-t sokan a Tigris továbbfejlesztett változatának tartják. Ez azonban korántsem igaz.

Ha már mindenképpen "rokonsági kapcsolatot" kell keresni, akkor a szövetséges harckocsik és páncéltörő lövegek által szinte teljesen sebezhetetlen Királytigris sokkal inkább a Párduc nehézsúlyú változatának tekinthető. Testének és tornyának döntött páncélfalával a majdnem 70 tonnás monstrum sikeresen ötvözte a Tigris tűzerejét a Párduc modern, nagy védettséget biztosító kialakításával.

A Tiger felváltására szánt Tiger II tervezése tulajdonképpen már 1941 májusában, egy évvel a Tigris gyártásának beindulása előtt elkezdődött, de igazán lendületet csak 1943 januárjában kapott, amikor Hitler meghatározta a legfontosabb követelményeket az új nehézpáncélossal szemben. Fő fegyverzetként egy hosszú csövű 88 mm-es löveget kellett beépíteni, a harckocsitest és a torony kialakításánál pedig, az akkoriban rendszeresítés előtt álló Pz.Kpfw. V Panther harckocsi mintájára, döntött páncéllemezeket kellett alkalmazni.

A prototípusok kidolgozásával és elkészítésével a Tigris tervezése terén tapasztalatokat szerzett Porschét és Henschelt bízták meg. Porsche professzor a Henschel típusával szemben alulmaradt és végül Elefant páncélvadász harckocsiként megvalósult Tigris-tervezetéből kiindulva alkotta meg a VK4502(P) jelzésű prototípust, melynek két eltérő felépítményű változata létezett. Az egyiknél a tornyot a harckocsitest közepére (Sd.Kfz. 180), a másiknál a hátuljára (Sd.Kfz. 181) szerelték; utóbbinál, a mai Merkavákhoz hasonlóan, a motort középen helyezték el.

Henschel típusa sokkal gyorsabb ütemben készült és kezdettől fogva ígéretesebbnek tűnt. A gyártás 1943 februárjában elrendelt egységesítése érdekében a VK4503(H) felépítésében több ponton (pl. a vezető és a rádiós búvónyílásai) megegyezett a Pantherrel és az annak felváltására tervezett Panther II-vel. Az 1943. október 20-án a kelet-poroszországi Orzyszban bemutatott fa felépítményű mintapéldány lenyűgözte a Führert, aki azonnal döntés hozott a gyártás megkezdéséről. Henschel kasseli üzemében, három prototípus elkészítését követően, 1943 decemberétől indult be az Sd.Kfz. 182 jelzésű típus sorozatgyártása. 1945 márciusáig az eredetileg tervezett 1 500 helyett a hadi helyzet alakulása és a kasseli üzem porig bombázása miatt, mindössze 489 Királytigris hagyta el a szerelőcsarnokot - 1943 decemberében 12 darab, 1944-ben 377 darab, 1945. januártól márciusig 100 darab. Termelés szempontjából a legjobb hónap 1944 augusztusa volt, amikor 94 páncélos hagyta el a Henschel-üzemet, de a rendelkezésre álló állomány soha nem haladta meg az 1945. februári 226 (más források szerint 219) darabot.

Az 1944. januártól szeptemberig terjedő időszakban a Királytigriseket a gyárban ún. Zimmerittel vonták be, mely a mágneses aknák feltapasztását hivatott meggátolni. (A korabeli fényképfelvételeken könnyen észrevehető, ha egy harckocsi Zimmerittel van bevonva, mert ilyenkor a páncélfelületek nem simának, hanem bordázottnak látszanak.) A júniusig készült példányok némelyikét mélyebb folyókon való átgázolást lehetővé tevő felszereléssel látták el, de ez főként csak kísérleti célokat szolgált. Egyébiránt a teljes gyártási időszak során állandóan igyekeztek különféle módosításokkal fokozni a típus harcértékét, de a végrehajtott változtatások (pl. új lánctalpak alkalmazása) összességében nem sokban befolyásolták a harckocsi megjelenését és teljesítményét.

A Királytigris felépítése

A harckocsi meghajtásáról egy ugyanolyan 12 hengeres, 700 LE-s Maybach HL 230 benzinmotor gondoskodott, mint amilyet a Párducoknál és a Tigriseknél is használtak. (Érthető módon a 45,5 tonnás Párduc ezzel a hajtóművel sokkal jobb menetteljesítményt ért el, mint a nála majdnem 25 tonnával nehezebb és ebből következően a túlterheltség miatt gyakran meghibásodó Királytigris.) Az erőátvitelt a lánctalpakra egy 8 előre- és 4 hátrameneti fokozattal ellátott váltóművön keresztül, a kormányzást pedig egy újonnan kifejlesztett Henschel kormánymechanizmussal oldották meg, melynek segítségével a nehézpáncélos képes volt egy helyben megfordulni.

Futóművét oldalanként kilenc pár átlapolt, torziós tengelyeken felfüggesztett, gumiszélű fém futógörgő alkotta, amivel sikerült elejét venni a Tigrisek futóművének fésűs elrendezéséből adódó problémáknak. A Tigrisek ugyanis a görgők közé szorult kövek, sár vagy jég miatt gyakran mozgásképtelenné váltak, míg a Királytigriseknél ilyen gondok nem merültek fel. Ugyanakkor az átlapolt elrendezés miatt a lánctalpak továbbra is hatalmas igénybevételnek voltak kitéve, ami jelentősen megrövidítette élettartamukat. A harckocsihoz kétféle lánctalpat rendszeresítettek: egy 66 cm széleset a vasúti szállításhoz és egy 80 cm széleset a harci bevetésekhez.

Nagy tömegénél fogva a Királytigris meglehetősen lomhán mozgott: úton max. 38 km/h sebességgel, míg terepen alig 17 km/h-val haladhatott. Emellett a hidak jelentős része nem bírta el a 70 tonnát, a lazább talajban pedig széles lánctalpai ellenére egyszerűen elsüllyedt. 500 liter/100 km-t meghaladó benzinfogyasztása a háború vége felé egyre fojtogatóbb benzinhiány miatt szintén komoly hátrányt jelentett. 860 literes belső üzemanyag-kapacitásából következően hatósugara úton 110-120 km, terepen 85 km körül mozgott.

A nem páncélozott földi célok, az ellenséges élőerő, illetve a támadó repülőgépek leküzdésére szolgáló három 7,92 mm-es MG 34/MG 42 géppuska mellett fő fegyverzetként a Királytigrisbe egy nagy pontosságú, 88 mm-es KwK 43/3 L/71-es harckocsiágyút építettek be, melynek hatásos lőtávolsága elérte a 10 km-t. Függőleges síkban +17°/-8° között állítható lövegének majdnem 20 kg-os lövedékével a Királytigris 3 500 m távolságból képes volt kilőni a Sherman, Cromwell és T-34/85-ös harckocsikat, miközben 185 mm vastag döntött lövegpajzsának és 100 mm-es (a vezető előtt 150 mm-es), 40°-os dőlésszögű homlokpáncélzatának köszönhetően csupán néhány szövetséges fegyver tudott benne kárt tenni, és azok is csak rendkívül közelről tüzelve. Sem fénykép, sem írásos dokumentum nem maradt fenn a háborúból, mely azt igazolná, hogy harcban valaha is sikerült volna egy Királytigris elülső páncélzatát keresztüllőni. A harcban elvesztett példányok mindegyikét oldalról vagy hátulról lőtték ki a közel merészkedő Sherman Firefly, T-34/85 vagy JS-2 harckocsik, vagy pl. a lesben álló brit 17 fontos páncéltörő ágyúk. A páncélos oldalsó és hátsó védelme egyébiránt szintén messze meghaladta az átlagot: ezeken a helyeken 60-80°-os dőlésszögű, 80 mm-es páncéllemezeket alkalmaztak.

A Királytigris legénysége öt főből állt: parancsnok, irányzó, töltő, vezető és rádiós/géppuskás. A töltőt kivéve mindannyian egy belső telefonrendszeren keresztül álltak kapcsolatban egymással. A páncélos teljes hosszúsága 10,26 m, szélessége 4,72 m, magassága pedig 3,08 m volt. Árokáthidaló képessége elérte a 2,5 m-t, lépcsőmászó képessége pedig a 85 cm-t.

Kétféle torony

A három prototípus és az azokat követő 47 sorozatpéldány a Porsche VK4502(P) prototípusához tervezett "Porsche-toronnyal" készült, míg a későbbi példányoknál, 1944 májusától, "Henschel-tornyokat" alkalmaztak - megjegyzendő, hogy közismert elnevezéseikkel ellentétben mindkét tornyot a Kruppnál tervezték, ezért azok valójában "Krupp-tornyok". A Porsche-torony felhasználására azért került sor, mert a Henschel típushoz tervezett módosított, javított kialakítású torony még nem állt gyártásra készen. A kétféle torony több szempontból is különbözött egymástól. A Porsche-torony 88 mm-es ágyúja egyetlen részből állt és 80 lőszer elhelyezését tette lehetővé, míg a Henschel-toronyba két részből álló lövegcsövet szereltek be és 86 lőszert szállíthatott. A lőszerkiszabat háromnegyedét mindkét változatnál a harckocsitestben tárolták, csupán az összmennyiség egynegyedét helyezték el a torony hátsó meghosszabbításával kialakított tárolórészben.

A géppuskákhoz a harckocsi összesen 5850 lőszert vitt magával.

Legelőször az ívelt lövegpajzsáról és bal oldalra elcsúsztatott parancsnoki kupolájáról felismerhető Porsche-torony készült el a Kruppnál, de miután kiderült, hogy a lövegpajzs alsó részére vágódó lövedék az íveltség miatt lefelé, a torony és a test találkozásához pattan, 1943 decemberében a német hadvezetés új tornyot rendelt. Ez az új torony lett a sík elülső páncéllemezzel és "Saukopf" lövegpajzzsal ellátott Henschel-torony. Mindkét torony forgatásáról a motorhoz kapcsolt hidraulikus mechanizmus gondoskodott, mely a motor fordulatszámának megfelelően 19-77 mp alatt tudta a tornyot teljesen körbefordítani (19 mp 2000 fordulat/percen). Természetesen lehetőség volt a torony kézi működtetésére is, ebben az esetben az irányzó egy kis kerék forgatásával állíthatta irányba a löveget.

Harci alkalmazásban

"Egyik nap, alig 150 m-re tőlünk hirtelen felbukkant egy Királytigris és kilőtte a tankunkat. Öt saját harckocsi azonnal tüzet nyitott 200-600 m távolságból, de az összes lövedék lepattant a német páncélos elülső páncélzatáról. Ha nekünk is ilyen harckocsijaink lennének, akkor holnapra már otthon lehetnénk." Clyde B. Brunson őrmester, a 2. amerikai páncéloshadosztály harckocsiparancsnoka, a szerencsésebbek közé tartozott, hiszen túlélte az összecsapást és megadatott neki, hogy később beszámolóban örökítse meg az elkeseredett küzdelmet. Brunson tapasztalataival azonban egyáltalán nem volt egyedül. Számtalan hasonló tűzpárbaj zajlott le a keleti és a nyugati fronton, általában hasonló eredménnyel. A szövetséges harckocsizók számára - legyen az egy T-34-es parancsnoka, egy Sherman vezetője vagy egy Cromwell irányzója - úgy tűnt, hogy a Királytigris sebezhetetlen ellenfél...

Az első 5 sorozatpéldányt kivéve, melyek a Panzer Lehr tankhadosztály állományában kerültek bevetésre (és még a normandiai harcok előtt műszaki meghibásodások miatt felrobbantásra...), a Királytigrisek zöme a Wehrmacht, illetve 150 példány a Waffen-SS nehézpáncélos-zászlóaljainak keretében harcolt 1944 februárjától. Egy március 23-án kelt összehasonlító jelentés alapján, miszerint "a Tiger II messze felülmúlja a T-34/85-öst és a JS-2-est", a német hadvezetés bizakodva tekintett a jövőbe.

A típus első harci bevetését 1944 májusában, Minszk közelében hajtotta végre, amit von Legat főhadnagy 501. nehézpáncélos-zászlóaljának harcba vetése követett 1944 júliusában, a lengyelországi Sandomierznél. Normandiában Fromme százados 503. nehézpáncélos-zászlóaljának két Porsche-tornyos Királytigris-százada, a műszaki problémáknak, a szövetséges légitámadásoknak és a hadihajók tüzének köszönhetően, augusztus végére teljesen megsemmisült. A nyugati fronton legközelebb a szeptemberi Market Garden hadművelet meghiúsításában vettek részt Királytigrisek, ahol Lange őrnagy Hollandiában állomásozó 506. nehézpáncélos-zászlóalja került bevetésre.

Mivel 1944 decemberében, az ardenneki offenzíva során, a terep adottságai miatt a páncélosokat nem lehetett széles arcvonalon szétbontakoztatni, a támadás élén haladó Kampfgruppe Peiper 501. SS-nehézpáncélos-zászlóaljának Királytigriseit oszlopban vetették be. A nehézpáncélosok sebességéből kifolyólag így ugyan az előrenyomulás üteme lelassult, de ha a harccsoport ellenállásba ütközött, a Tiger II-esek könynyedén utat tudtak törni maguknak. Az amerikai páncéltörő ágyúk kezelői egy-egy ilyen ütközet alatt elképedve nézték, ahogy lövedékeik szó szerint lepattantak a német acélszörnyek homlokpáncélzatáról.

A 70 tonnás monstrumok a keleti fronton, főleg Lengyelország középső részén, illetve Magyarországon is kivették a részüket a harcokból, de hiába bizonyultak sokkal jobb harckocsiknak ellenfeleiknél, a fenntartás, illetve a benzin- és lőszerutánpótlás hiányosságai, valamint az elsöprő ellenséges túlerő miatt végül alulmaradtak a küzdelemben. A világháború utolsó elpusztított német harckocsija egy Királytigris volt, melyet a saját legénysége robbantott fel 1945. május 10-én Ausztriában.

Királytigrisek napjainkban

Manapság, mint minden német páncélosból, Királytigrisből is nagyon kevés található Európa múzeumaiban és emlékhelyein. Ezek közül az egyik legszebb, korhű festéssel ellátott példány Belgiumban, La Gleiseben állít emléket a nyugati front küzdelmeiben, főleg az ardenneki csatában elesett katonáknak. Emellett a saumuri (Franciaország), a bovingtoni és shrivenhami (Nagy-Britannia; a bovingtoni példány a V2-es prototípus), a münsteri (Németország), a thuni (Svájc) és a kubinkai múzeumokban (Oroszország) található egy-egy Királytigris. Az USA-ba látogatók a Fort Knoxban lévő Patton Museum kiállított harckocsijai között találkozhatnak Tiger II-essel.

Kövess minket -on és -en!

Arab migránsok az izraeli szurkolókra vadásztak múlt héten az Ajax-Maccabi meccs után, a régi időket idéző pogrom volt, és ez folytatódott a hét elején.

A Bild információi szerint Jéna és Weimar között letartóztatták a Hammerbande néven elhíresült bolsevista terrorszervezet vezetőjét, a 31 éves Johann Guntermannt. Guntermannt tartják a Hammerbande ötletgazdájának és vezetőjének, aki 2020 óta szökésben volt.

Bár gyors javítást ígértek, végül 6 hónapba telt, hogy javítsák a Gemini történelmileg pontatlan emberábrázolását a Google-nél.

Aszad elsősorban önmagát hibáztathatja a vereségéért, mert túlságosan is Iránra, a Hezbollahra és Oroszországra támaszkodott, és nem gondoskodott arról, hogy megtisztítsa korrupt tisztikarát és modernizálja hadseregét. Semmi ilyet nem tett, és most vesztett.

Bűnözők szabadon engedését tervezi a brit kormány annak érdekében, hogy a börtönök túlzsúfoltsága ne késleltesse a nacionalisták és fehér patrióták megbüntetését, akiket az elmúlt hetek bevándorlásellenes tüntetésein, illetve a brit kormányt kritizáló bejegyzések megosztása miatt tartóztattak le.

1943 elejére az SS vezetése a múlt évben engedélyezett 30 000 fős keretet időközben 50 000 főre akarta emelni Magyarországon.

Néha érdemes egy-egy szürreális, szatirikus nézőpontot előrántani a "kalapból", mert ezekből szemlélve meglehetősen megvilágító erejű látleletet kaphatunk a valóságról.

Házunkba 1944. december 31-én lépett be az első szovjet katona, és németeket keresett. Miután jól megetettük őt, társai is meglátogattak egyre sűrűbben. Közben néha elvittek tolmácskodni, mert lengyelül beszéltem.

A szódagyári telepen három, egyenként kb. 50 méter hosszú, fölbe ásott, emeletes priccses „szálloda” várt bennünket. Ez korábban női deportáltak lágere volt.

1902. május 31-én kötötték meg a második búr háborút lezáró vereenigingi egyezményt. A terepadottságokat és korszerű lőfegyvereiket jól kihasználó búrok közel három éven keresztül álltak ellent az ötszörös túlerőben lévő brit haderővel szemben.

A szlovák főváros ötödik járásában van Közép-Európa legnagyobb panelnegyede. Az egykori Pozsonyligetfalu területére épült városrésszel a múltat akarták végképp eltörölni a csehszlovák hatóságok, hisz alatta több száz, ezer meggyilkolt magyar, német és szlovák ember tömegsírja van.

Kádár ugyan nem törekedett rá, de Rákosi és Nagy Imre küzdelmében egyfajta harmadik erőnek tekintették őt. Kifelé a pártvezetés egységét mutatta, a színfalak mögött viszont elvi és gyakorlati okokból is Rákosihoz állt közelebb, és tudta, ha a főtitkár bukik, akkor neki is mennie kell.

Robbanóanyagokkal megrakott, a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom hadiflottájához tartozó második világháborús hadihajók roncsai emelkedtek ki a nagy szárazság miatt a Dunából Mohácsnál, illetve a szerbiai Prahovónál.

A Ku Klux Klan egykori vezetője, David Duke a fehér fajvédő Nick Fuentes online személyiség támogatóival együtt demonstrált Detroitban.

A Csíkszentdomonkos és Marosfő körüli harcokban estem fogságba 1944. szeptember 12-én a 23. határvadász zászlóalj tisztjeként. A gyűjtőtáborok – Brassó, Focsani, Moszkva – után Magnyitogorszkban tettek ki a vasúti szerelvényből.