Kövess minket: Telegram — XVkontakte

1941. június 26-án három felségjel nélküli repülőgép bombázta a Magyarországhoz az első bécsi döntés után visszakerült Kassát. A máig tisztázatlan hátterű incidens után Magyarország belépett a második világháborúba.

A magyar katonai és politikai vezetők 1941 tavaszán mind több információt kaptak a Szovjetunió ellen tervezett német támadásról, amely végül június 22-én indult meg. A német diadalra számító vezérkar egyre nagyobb nyomást gyakorolt a kormányra a hadba lépés érdekében.

Bárdossy László kormányfő javaslatára a kormány június 23-án döntött a diplomáciai kapcsolatok megszakításáról. A németek hivatalosan nem kérték a magyar katonai közreműködést (de nem is zárkóztak el tőle), ennek híján pedig sem Horthy Miklós kormányzó, sem Bárdossy nem hajlott az önkéntes belépésre. A magyar vezetőket ugyanakkor aggasztotta Románia és Szlovákia azonnali belépése, mert attól tartottak, hogy a két szomszédos állam a végső osztozkodásnál kedvezőbb helyzetbe kerülhet.

A „casus belli” végül 1941. június 26-án következett be. Azon a napon 13 óra 7 perckor délkeleti irányból három felségjel nélküli repülőgép közelítette meg Kassát, és 29 közepes bombával szórta meg a várost, de kimondottan hadi célpontokat nem támadott, majd távozott. A támadásnak 29 halálos áldozata, 14 súlyos és 48 könnyű sebesültje volt, összesen hárommillió pengősre becsült károk keletkeztek számos épületben.

A hadsereg hivatalosan azt közölte, hogy az akciót szovjet gépek hajtották végre, a fel nem robbant bombákat - egy hónappal később - ugyancsak szovjet gyártmányúként azonosították.

A kormányfő álláspontja az volt: ha a gépek németek voltak, az még inkább a háborúba való belépés mellett szól, mert nyilvánvalóvá teszi, hogy ez a németek kívánsága. A történetekről - diplomáciai kapcsolatok híján - a szovjet álláspontot nem lehetett megismerni, erre a magyar fél egyéb csatornákon sem törekedett.

A kormány még június 26-án megtorló támadásról döntött, és elfogadta Bárdossy javaslatát, hogy a „provokálatlan támadás következtében hadiállapotban levőnek tekintsük magunkat Szovjetoroszországgal”. A döntést a kormányfő másnap jelentette be a képviselőházban, aznap már magyar gépek támadtak szovjet városokat, majd egy 40 ezres magyar seregtest lépte át a szovjet határt.

A hadüzenettől sokáig ódzkodó Bárdossy valószínűleg úgy kalkulált, hogy ha már elkerülhetetlen a bekapcsolódás a háborúba, ezt minél gyorsabban meg kell tenni, részben azért, hogy magunk szabhassuk meg ennek kereteit, részben pedig azért, hogy idejében csatlakozzunk a győztesekhez. Utólag mindkét megfontolás hibásnak bizonyult.

A kassai bombázás elkövetői máig ismeretlenek. A provokáció érdekében állhatott akár a katonai felső vezetésnek, akár a németeknek, akik hivatalos felkéréssel nem akarták magukat Budapestnek lekötelezni, továbbá Antonescu Romániájának is: a román diktátort aggaszthatta, hogy a területi igényeket tápláló Magyarország megkímélheti haderejét.

A román közös akció mellett szól a támadó gépek délkeleti repülési iránya, amely a román légiflotta fő erőinek báziskörlete, a Kárpátok és a Prut folyó közötti irányba vezetett. A verziók között szerepel, hogy eltévedt szovjet gépek akciójáról volt szó, amelyeknek a bombázásra nem volt parancsuk. Elképzelhető, de szintén nem valószínű, hogy az iglói repülőtérről a Szovjetunióba dezertált szlovák pilóták bombázták volna német gépekkel a felvidéki várost.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Az ügyészek egy 98 éves egykori tábori őr ellen emeltek vádat, akit azzal vádolnak, hogy részt vett a Sachsenhausen koncentrációs tábor 3300 rabjának „kegyetlen és alattomos meggyilkolásában”.

A mai Németországban és Ausztriában rendkívül veszélyes vállalkozásra adja a fejét az, aki úgy gondolja, megpróbál kiállni hazája és népe mellett, és ilyen irányú aktivizmust folytat. 

1945 januárjának elején a komáromi vasútállomáson kivagonírozott Tigris harckocsik hosszú sora nagy zajt csapva kígyózott a macskaköves utcákon, hogy a Vág-Duna hídján túl elfoglalják harcállásukat.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Az 1945 előtti korszak egyik legtisztább, legnagyobb képességű magyar államférfia, Bárdossy László volt az első, aki vértanúhalált halt a Rákosi Mátyás és Nagy Ferenc által állított kivégző oszlopok előtt.

A világ félrevezetett népei, főként az amerikai demokrácia szemében ma is úgy él a hajdanvaló „Csehszlovákia”, mint a „humanizmus és a becsület, a jólét ás szocialista igazságosság” hazája – ezzel szemben persze a régi Magyarországot szeretik úgy feltüntetni a csehek, mint a feudalizmus, a reakció, túlzó sovinizmus földjét.

Ilias Kasidiaris 2021 óta ül egy görög börtönben a betiltott Arany Hajnal párttal való kapcsolata miatt. Ez azonban nem akadályozta meg Kasidiarist, akinek horogkeresztes tetoválása is van, hogy induljon Athén polgármesteri székéért.

A Los Angeles-i székhelyű zsidó szupremácista Simon Wiesenthal Központ „leplezte le”, hogy egy, az angliai Oxfordshire-ből származó 42 éves anyuka lett a Miss Hitler szépségverseny idei győztese.

Lengyelországi zsidók pert indítottak németországi székhelyű multinacionális óriásvállalatok ellen „a szüleiket és nagyszüleiket ért világháborús atrocitások miatt” – írja a PCh24 lengyel hírportál.

A faji háborúra való előkészletek, illetve „terrorösszeesküvés” miatt ítéltek el finn nemzetiszocialista fiatalokat.

Kitiltotta a fehéreket az ünnepi vacsoráról a húzott szemű bostoni polgármester, de szerinte ez nem rasszizmus és nem is diszkrimináció.

A Patriot Front fehér nacionalista csoport öt tagját börtönbüntetésre ítélték, mert „összeesküvést szőttek” egy idahói LGBTQ+ Pride-vonaglás ellen.

Egy Simon Knittel antifaiszta összefogott, a Laut gegen Nazis (Hangosan a nácik ellen, LGN) nevű szélsőséges szervezettel és egy hamburgi ügyvédi irodával, hogy a védjegyhivatalon keresztül kisajátítsák a hazafias jelszavakat.

1944. március 19-én a szövetséges Nagynémet Birodalom katonái bevonultak Magyarország területére, azonban ennek hosszú előzményei voltak.

Egy nappal a chemnitzi csonkolás előtt is hallattak magukról az antifa terroristák: hétfő éjjel bombatámadás történt a Königsblut Tattoo & Piercing Stúdió ellen Zeulenrodában (Greiz kerület, Türingia).

A tavaszt idéző napsütésben jó félszázan gyülekeztek a megadott időpontban a Keleti pályaudvar előtti téren, hogy részt vegyenek a sétáló történelemórán, számol be a Festung Budapest 2024-es rendezvénysorozata nyitányáról a honlapján a Légió Hungária.