Kövess minket 
-on és 
-en!
A bádogosinasból mérnökké avanzsáló majd saját autógyárat alapító Ferdinand Porsche karrierje a XX. század első felének sikertörténete.
Az alulról induló és saját autógyára megalapításáig szárnyaló Porsche nevéhez köthető a Volkswagen Bogár, a Mercedes sportautói és még számos más fejlesztés is. Az autótervezésben elért eredményei kapcsán azonban manapság elfelejtik felemlegetni, hogy ezek nagy részét a nemzetiszocialista Németország és egyesen Adolf Hitler segítségével érte el. A II. világháború után gyártott Porsche autókat már nem neki, hanem fiának, Ferry Porschénak köszönhetjük.
1890-ben egy 15 éves bádogosinas jelentkezett munkára a Ginzkey szőnyeggyár maffersdorfi telepén, ahol első megbízásaként a tetőcsatornát javította meg. Az 1875. szeptember 3-án született Ferdinand Porsche ekkor került először testközelbe a korszerű technikával. Lenyűgözték a gépek, szabad perceiben szívesen lesett be a gépházakba és figyelte az óriás szerkezetek működését. Nem tudjuk, a házuk padlásán kísérletezgető fiúban már ekkor eldőlt-e, hogy a műszaki tervezés fogja meghatározni élete következő évtizedeit, mindenesetre – mint látni fogjuk – ez így történt.
A történetnek magyar vonatkozása is van, a fiatal Porsche ugyanis megfordult Egger Béla bécsi magyar vállalkozásánál is. Mindeközben képezte is magát, ipari iskolai tanfolyamokat végzett és részt vett a Technikai Múzeum elektrotechnikai előadásain is. Mivel „fekete”, azaz be nem iratkozott, tandíjat nem fizető hallgató volt, így bizonyítványt ugyan nem kapott, de nem is erre, hanem az elsajátított tudásra volt sokkal inkább szüksége. Ennek sikerességét bizonyítja, hogy Egger idővel konstruktőri munkákba is bevonta. Fejlesztéseit később azzal is elismerték, hogy a stuttgarti műszaki egyetem tiszteletbeli professzorának választották.
1897-ben Eggertől az udvari kocsigyártó céghez került. Ludwig Lohnerrel az új évszázadot közösen tervezett villamoshajtású automobillal köszöntötték. Reputációját jelzi, hogy egy másik, általa tervezett típust Ferenc Ferdinánd vásárolt meg. Ezután útja az Austro-Daimler céghez vezette. Itt álmodta meg Maja névre keresztelt kiskocsiját, amely kora egyik legjobb konstrukciója volt. A sort a Tulipán fantázianevű versenykocsi folytatta.
Pár év múlva Stuttgartba vezetett az útja, 1906-ban helyezkedett el a Gottlieb Daimler ausztriai autóüzemben, ahol idővel nem érte be kevesebbel, mint a vezérigazgatói székkel. Porsche a Daimlernél több Mercedes típusú versenyautót is tervezett, az egyik legjobb versenyzőjük tíz éven keresztül majdnem mindenütt az első díjat kapta meg. A volán mögött ülők adrenalinja mellett azonban a száguldás veszélyfaktora is megnőtt. 1938-ra már 430 km/órás sebességet értek el, Porsche kedvenc versenyzője ezt a rekordot akarta megdönteni, kísérlete azonban halálos balesettel végződött.
Az ekkorra már befutott tervező igazi vágya a drága luxusautók után a strapabíró, de sokak számára elérhető és megfizethető népautók gyártása volt. Elképzelései megvalósításához 1931-ben létrehozta saját tervezőműhelyét. Mindeközben a német nagypolitikában sem volt eseménytelen az élet: 1934-ben már Adolf Hitler birodalmi kancellártól kapta meg a megbízatást a Volkswagen elkészítésére. 100 km/órás sebesség, 4-5 férőhely, léghűtéses motor és ezer márkás árplafon: ezek voltak az új típus elvárt paraméterei. 1936-ban három kísérleti példány el is készült a „Bogárból”, amelyet ekkor még KdF-nek neveztek: a Kraft durch Freude (erő öröm által) rövidítéseként.
|
|
|
|
|
|
Azzal pedig, hogy Porsche munkássága egybeesett Hitler hatalomra jutásával, a Volkswagen neve is összefonódott a nemzetiszocialista Németországéval. Porsche az ország ünnepelt és elismert mérnöke lett, 1934-ben cseh állampolgárságát németre cserélte, három évvel később csatlakozott a nemzetiszocialista párthoz és belépett az SS-be is. 1938 tavaszára nemcsak egy új gyár, hanem egy egész város alapjait is lerakták. Az elképzelés beleilleszkedett a Harmadik Birodalom grandiózus tervei közé. Wolfsburgban az építkezés nagy lendületét azonban a világpolitikai események megtörték.
Ahogyan valamennyi kortársa, úgy Porsche életét is újratervezésre kényszerítette a II. világháború kirobbanása. A népautó sorozatgyártása helyett a gyár haditermelésre állt át. A Porsche-emblémák a kiránduló német családok autói helyett a háborúba induló német katonák tankjain tűntek fel. Emellett számos más hadi célra készült jármű megtervezése is a nevéhez fűződött.
A háború után egy szövevényes történet bontakozott ki, amelyben már Porsche fia, Ferry is feltűnik a szereplők közt. 1945-ben az amerikaiak a német ipar vezető szakembereit kikérdezték a Hitler alatti magatartásuk kapcsán, de ezután szabadon is engedték egy részüket. Porsche a fiát küldte Baden-Baden-be arra a tárgyalásra, ahol a Renault cég egy francia népautó gyártásának előkészületeibe kívánta bevonni. Ekkor azonban váratlanul – többekkel együtt – mindkettőjüket „háborús bűnösként” letartóztatták, Ferryt később kiengedték. Ennek hátterében egy konkurenciaharc állhatott. A Renault-gyárban tervezett népautó tervei ugyanis összeütköztek volna a korábban a Peugeot gyárban is megforduló Porsche terveivel. Korabeli sajtóhírek szerint az elfogatást egyenesen Jean-Pierre Peugeot szervezte meg. Végül Porschét felügyelet alatt munkába állították. Ennek eredménye pedig az lett, hogy az egymással versengő német és francia népautót, a Volkswagent és a Renault Dauphint is ugyanaz az ember tervezte meg: Ferdinand Porsche.
Porsche 1947-ben egymillió frank óvadék befizetése után visszatérhetett Németországba. Az idősödő mérnök fia vállalkozásában még dolgozott és tervezett. Az autóiparban Ferry továbbvitte apja örökségét, hozzá kapcsolódik a legendás sportkocsik fejlesztése. A Porsche 356 volt az első, amely viselte a család nevét. Ebből a típusból 1949-ben kezdték el a sorozatgyártást és a következő 17 évben több mint 78 ezer gördült ki a gyár kapuján. Az idős Porsche 1951-ben halt meg Stuttgartban.
