Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Ahhoz, hogy megérthessük a totalitárius woke ideológia amerikai elhatalmasodását lehetővé tévő mentális légkört, célszerű vázlatosan feleleveníteni az Egyesült Államok történelmi gyökereit.

Amerika felfedezése egybeesik egy civilizációs és mentalitásváltással Európában.

Valójában a feudalizmusból való kilépés megfelel egy új szellemi millenniumba való belépésnek, amelyet a keresztény hit szekularizációjának akarata jelez. A lelkek átalakításának és az emberi történelem korrigálásának vágyálmáról van szó a biblikus égi Jeruzsálem földre való leszállítása végett. Az előbb lutheránus, majd kálvinista és végül szektás protestantizmus a katolikus egyház bírálatával megerősíti a kereszténység manicheus dimenzióját. Az amerikai „zarándok atyák” éppúgy, mint az „alapító atyák” ezekhez az Európában üldözött, főleg puritán csoportokhoz tartoztak. Mindannyian elmenekültek a „tisztátalan” vén Európából, hogy megalapítsák a „választott nép” predesztinációját kinyilvánító és megtestesítő Új Világot.

Ezek a történelem nélküli emberek fogják létrehozni a múlt nélküli amerikai nemzetet, ami megmagyarázza, hogy az amerikai szellemiséget kezdettől fogva az állandó újdonság iránti vágy jellemezi. Puritán utópiájuk az emberiség közeli regenerálódását és az újra fellelt gyermekkort ünnepelte Amerikában, a tudományt és a technikát, az iparkodást és a munkát értékelve, és undort vagy meg nem értést tanúsítva a múlt iránt, amelyet Európa és a prekolumbiánus indián világ képviselt. Ez utóbbi a kezdeti lelkipásztori „idillizáció” után gyorsan a földrabló genocídium áldozatává válik, az ádámi bűnbeesés előtti „jó vadakból” pedig „sátánfajzatok” lesznek, akiket ki lehet, sőt ki is kell semmizni.

Az amerikaiak az őket szinte zsigerileg jellemző „optimista neurózis” jegyében mindig a személyes vagy nemzeti kiválasztottság jelét hajszolják, és noha meg vannak győződve új világuk ártatlanságáról, szükségét érzik az állandó és további tisztogatásának. Önmagát szeplőtlen fogantatásúnak és minden bűntől mentesnek látván, az Egyesült Államok isteni küldetésének érzi, hogy megteremtse az ideális társadalmat a határain belül, és kijavítsa a külvilágot. A WASP (fehér-angolszász-protestáns) elitek a történelmet csak a moralizmus és a legalitás kettős regiszterében képesek értékelni. Szerintük a történelem morális, mivel az emberek tettei az isteni gondviselés visszatükröződései, amely a bűnös emberiséget véglegesen a Gonosz pecsétjével jelölte meg; és legális, mivel a nemzetek és az egyének egyaránt racionális entitások, akik egy közös törvényben megegyezve örök békét teremthetnek, és ezt meg is kell tenniük.

Ellentétben a katolikus egyházzal, amely képes volt elismerni és törvénybe iktatni a háború jogát (jus bellum), a kálvinista mentalitás nem fogadja el a háborút: a puritán elvileg csak akkor kezdi el a harcot, ha megtámadva érzi magát, akkor viszont kötelességének tartja a béke helyreállítását, amelyet a dolgok „normális” állapotának tart. Ezt a békét azonban bármi áron megteremthetőnek véli, beleértve a zavarkeltők tömeges vagy akár teljes megsemmisítését is. Az amerikaiak háborúi ezért majdnem mindig keresztes hadjáratok: nem az ellenféllel való harcról, hanem az ellenség megsemmisítéséről szólnak. Aki pedig véletlenül mégis túléli az amerikaiak által kivitelezett „isteni hekatombát”, annak is fel kell olvadnia a győztes által egyetlen menekülési és túlélési lehetőségként kínált olvasztótégelyben, nehogy önálló entitásként képes legyen autonóm gondolkodásra és cselekvésre, tehát esetleg lázadásra.

Az USA minden tekintetben a vén Európa ellenpólusát képviseli. Filozófiailag és alkotmányosan a protestáns biblizmus elveire alapítva egy „új Jeruzsálemet” akart létrehozni azzal a küldetéssel, hogy egyetemes köztársasággá váljon. Ezt a témát a hírhedt „nyilvánvaló elrendelés” (manifest destiny) toposza képviseli leginkább, amely az egyik ideológiai tartóoszlopa. Thomas Jefferson „egyetemes értékű eszméket követő egyetemes nemzetnek” nevezte Amerikát. Ez a puritán univerzalizmus azt állítja, hogy az egyéni üdvösséget az anyagi prosperitással kell mérni.

Az USA-ban nem valami új és erőteljes dolog kezdetét látjuk, hanem a nyugati civilizáció legrohadtabb elemeinek elburjánzását: az európai késő felvilágosodás deizmusának és az angol puritanizmusnak a kettősségét. Ez utóbbi a pénzcsinálást isteni parancsolatként, a kultúrát pedig ördögi időpocsékolásként szentesíti. Ez az etika ab ovo meggátolta egy amerikai magaskultúra kifejlődését. Noha VIII. Henrik reformációja előkészítette az utat a pénz diktatúrája előtt, a lendületet az 1642–1648-as angol puritán forradalom adta. A Bank of England 1688-as megalapítása ténylegesen a trón alárendeltségét jelentette a pénzkölcsönzőnek. A pénz diktatúrája tehát 1688-ban formalizálódott Angliában a hagyomány és a pénz több évszázados konfliktusa után.

Kétségtelen, hogy az Egyesült Államok Európa elutasításából született, egyfajta teodemokráciaként: millenarista kereszténység, demokratikus idealizmus és kalmár pragmatizmus keverékeként. Önmagát isteni lényegűnek vélve, valójában egy polgári vallás, másként mondva, ezt a teodemokratikus civilizációt az összes amerikai megtestesíti és hozsannázza. A látszat ellenére egy New York-i bankár és egy texasi farmer egyformán hisz az ideál egyetemességén és az instrumentális racionalitáson alapuló felsőbbrendű Amerikában. Az újdonság és a nagyság kultusza Amerika két legfőbb jellegzetessége, a mértéktelenség és a mohóság az amerikai lét zsigeri eleme. Emiatt aztán Amerika nagyon különleges kapcsolatban áll a világgal. Nem annyira az a problémája, hogy nincs történelme, mint inkább az, hogy nem is akarja, hogy legyen. Éppen ezért politikájában és gazdaságában is a rövid táv vezérli. Az „amerikanizmus” valójában a kapitalizmus kóros elfajulása, amely termelő (produktivista) optikában a munkát, felhalmozó (tezauráló) optikában pedig a tőkét szentesíti. Mindkét esetben a féktelen hübrisz jellemzi.

Az Egyesült Államok tehát a Jó Birodalmának mutatja magát, és az általa önkényesen haramiaállamoknak minősített önállósági törekvések elleni harc bajnokának, holott csak galibát és kárt okoz népirtó beavatkozásaival olyan országokban, amelyek nem akarnak az ő diktátumaihoz igazodni. A „Nagy Sátán” valóban rászolgált a nevére.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A keleti fronton zajlott pokoli harcok helyszíneiről még a mai napig is kerülnek elő emberi maradványok, harcfelszerelések és akár teljes harcjárművek is.

Az amerikai típusú káosz legutóbbi franciaországi epizódjának állítólagos katalizátora egy 17 éves arab Lewis Hamilton-imitátor halála volt, akit a rendőrség lelőtt, mert egy belvárosi rodeót követő igazoltatása közben megpróbált elmenekülni az autójával.

Egy angol nemzetiszocialista, akin horogkeresztes zászlókkal, hűtőmágnesekkel és Adolf Hitler portréjával díszített házában ütöttek rajta, gondolatbűnökért került börtönbe Nagy-Britanniában.

1941. június 22-én kezdődött meg a Barbarossa hadművelet, a Német Birodalom harca a Szovjetunió ellen. A német Wehrmacht három hadseregcsoportja indított támadást, kötelékükben a németekkel szövetséges országok katonai egységeivel és önkéntes alakulatokkal.

Vilhelm Junnila, Finnország gazdasági minisztere azzal viccelődött, hogy a parlamenti választásokon a 88-as lett az ő jelölti száma, amelyet a finn választási bizottság véletlenszerűen osztott ki neki.

Újabban a gázai tragédia elhomályosította azt a még tragikusabb tényt, hogy az ukrajnai testvérháborúban immár két éve gyilkolja egymást a világ legveszélyeztetettebb demográfiai kisebbsége, a világnépesség alig 2 százalékát (!) képviselő javakorabeli (20–40 éves) fehér férfi, eddig több százezres veszteséget okozva önmagának.

Göbbels ezt a beszédét 1928. január 9-én mondta el. Ez a legterjedelmesebb fejtegetése a propaganda természetéről. Annál érdekesebb, mert korai időpontban hangzott el.

Zala megyében, a dombos Göcsejben fekszik Nova, "Göcsej szíve". A község eseményekben dús történetében akadt néhány olyan, amelyet érdemes feljegyezni. Ilyen volt Szálasi Ferenc látogatása 1945 februárjában.

Ausztria bejelentette, hogy egy rendőrőrsnek is helyet adó „emberi jogi képzési központ” létesül Adolf Hitler egykori nagynémet vezér és kancellár Braunau am Innben található szülőházában.

A korabeli német sajtóban csodafegyverként (Wunderwaffe) emlegetett rakéta a mai robotrepülőgépek elődjének tekinthető.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

Az 1938. november 2-i első bécsi döntés visszaadta Magyarországnak a Felvidék magyar többségű részét. E döntés előzményei az 1938. szeptember 30-i müncheni egyezményre mennek vissza.

A Római Birodalom és Oroszország történelmi példája meggyőzően bizonyítja, hogy a kollektivista-bolsevista ideológia pszichésen-mentálisan beteg társadalmakban alig talál ellenállásra.

A nyugati szövetségesek és Németország között többször is volt hadifogolycsere a második világháború alatt, ám ezeket nem volt könnyű megszervezni.

A fejlesztők számára „kínos” problémákba futott a Google képgeneráló mesterséges intelligenciája, a javításig nem is lehet tőle emberábrázolást kérni.

A Lustgartenben a nemzeti ünnepnap alkalmából tartott tömeggyűlésen Hitler kancellár, mint minden évben, most is beszédet mondott.

A Haus am Bogenseet az a Film Heritage Inc. vásárolta meg, amely a Panama-iratokban az ukrán first lady résztulajdona volt.

Joe Biden amerikai elnök a „zsidó örökség hónapja” alkalmából a Fehér Házban rendezett eseményen elítélte az „antiszemitizmust” és megerősítette Izrael támogatásának politikáját.

Meglepő, de nem szerzői jogi okok miatt kellett hozzányúlni a vérmocskos Mickey egeres játékhoz: az Infestation 88-cal ennél is nagyobb baj volt.

A közelmúltban az amerikai Massachusetts állambeli West Brookfield városában a zsidókat célzó „sértő üzeneteket” tartalmazó visszazárható zacskókat osztottak szét, ami médiahisztériát váltott ki.

A ceglédi táborban 1945 elején mint elhurcoltakat bevagoníroztak bennünket, azzal a mesével, hogy Debrecenbe visznek, és ott az új magyar hadsereg tagjai leszünk.

Hernádnémetiben sokan éltünk német vagy németes nevűek (Schmidt, Fuchs stb.). 1945. január 23-án kora délelőtt két karszalagos nemzetőr azzal keresett meg, hogy várnak a községházán az anyakönyvi adatok pótlására.

Az antifa terroristák ismét lecsaptak Németországban, s ezúttal talán még betegebb, még perverzebb módját választották a vérengzésnek, mint eddig.

A Pink Floyd énekese, Roger Waters egy negatív „fiktív fasiszta diktátort” alakított az együttes németországi fellépésén, de ez nem zavarta a német hatóságokat, hogy „náci propagandával” vádolják meg.