Kövess minket: Telegram — XVkontakte

1945 februárjának első két hetében Jaltában, Sztálin, Roosevelt és Churchill konferenciáján több végzetes döntés született.

A kelet-európai országokat – köztük Magyarországot – az angolszászok odadobták koncul Sztálinnak, megerősítvén teheráni árulásukat. Továbbá négy megszállási zónára (angol, amerikai, francia, szovjet megszállási övezetre) osztották Németországot, megfosztva ezzel Európa legnagyobb lélekszámú népét az állami szuverenitásnak még a látszatától is. E négy zónából később két zóna, majd két állam, az NSZK és az NDK lett, és ez a természetellenes helyzet a második világháború győzteseinek jóvoltából egészen 1990-ig, majd a német újraegyesülésig fennállt.

Németország megszállási zónákra osztásával az angolszász-szovjet hadikoalíció önmagának is súlyos problémát, zűrzavart és belső ellentéteket okozott. A felmerülő problémák egyik legsúlyosabbika a menekültkérdés volt. A szovjet katonák bestiális kegyetlenkedései elől ugyanis tömegesen menekültek a Kelet-Németországban élő német asszonyok és gyermekek Németország nyugati részébe. Igen sokan azon a területen telepedtek le, amelyet a jaltai határozat angol megszállási zónává nyilvánított. Churchill felvetette ezt a problémát Sztálinnak, utalva rá, hogy méltánytalanul nagy teher lesz Nagy-Britanniának ennyi menekült élelmezése. Erre Sztálin sokat mondóan megjegyezte: biztos benne, hogy "Churchill úr talál majd megoldást erre a problémára".

Sztálin nem tévedett. Churchill valóban talált megoldást; a legembertelenebb, leggonoszabb megoldást választotta. Mivel tudomása volt arról, hogy Drezda a Szovjet elől nyugatra menekülők fő eloszlási csomópontja, és Drezdában több százezer keleti menekült tartózkodik átmenetileg, nyugat felé szándékozva tovább vándorolni. Jaltából parancsot adott Arthur Harris légimarsallnak Drezda légi úton való elpusztítására, amelyet a brit bombázási szakember 1945. február 13-ának éjjelén két terrortámadással végre is hajtott. Romboló és gyújtóbombák tömegével árasztották el a menekültek átmeneti tartózkodási helyéül szolgáló Központi Pályaudvart és a sűrűn lakott belvárost. A két angol terrortámadást követte másnap délben a harmadik, ezúttal amerikai támadás, amelynek során amerikai pilóták még az országutakon is a Drezdából menekülő polgári lakosokat gépfegyverrel, alacsony repülésben pusztították.

E három terrortámadás következtében legalább 100 000, de elég valószínű becslések szerint 250 000 ember halt meg. Ez jóval nagyobb méretű tömeggyilkosság volt, mint a Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadás. (David Irving brit történész "Drezda elpusztítása" című, 1963-ban megjelent könyvéből tudjuk, hogy Drezda elpusztítására Jaltából Churchill adott parancsot.) Drezdában hadiüzem, katonai célpont nem volt: egyedül a keleti menekülők számának csökkentése végett pusztították el az angolszász bombázók Drezdát.

Drezda elpusztítása másnak nem nevezhető, mint gondosan kitervelt és gondos alapossággal végrehajtott genocidiumnak, népirtásnak. S e genocídium elrendelőjét, kitervelőjét és végrehajtóit sohasem állították bíróság elé, pedig ha van egyáltalán értelme a "háborús bűntett" fogalomnak, akkor ez a háborús bűntett klasszikus esete.

Vannak természetesen, akik arra hivatkoznak, hogy a Németország és szövetségesei ellen háborút viselő felek szemében mindennél fontosabb cél a hitleri Németország megsemmisítése volt, s e cél érdekében minden eszközt megengedettnek tartottak. Ez a felfogás azonban – a politikai vélekedéstől függetlenül – egy erkölcsi alapelvbe ütközik. A keresztény teológia álláspontja szerint ugyanis a cél sohasem szentesíti az erkölcsileg rossz eszközöket: még a legszentebb cél érdekében sem szabad sohasem ártatlan személyeket meggyilkolni. Márpedig nyilvánvaló, hogy egy város polgári, fegyvert nem viselő lakossága még a háborús viszonyok között is ártatlannak minősül. Az ő hidegvérű legyilkolásuk még akkor is égbekiáltó bűn, ha ez a tömeggyilkosság a háborút tényleg megrövidítette volna.

Ám ebben az esetben még ez sem állt fenn.

Drezda elpusztítása egy perccel sem rövidítette meg a háborút. Drezda csak a német fegyverletétel napján, 1945. május 8-án került szovjet kézre.

Klasszikus példája ez annak az esetnek, amikor az erkölcsi jó követelményeit lábbal tipró fél nem éri el a maga számára hasznosnak vélt jót sem. Egyedül Churchill közvetlen (erkölcsileg egyáltalán nem igazolható) célja valósult meg: kevesebb német menekült érkezett az angol zónába.

Drezda elpusztítása még elszántabbá tette a német ellenállást, hiszen mindennél világosabban mutatta, hogy vereség esetén milyen bánásmódra számíthat a német nép. Az angolszász terrorbombázások, amelyek már 1942 óta tartottak; Drezda elpusztítása csak a csúcspont volt – valójában nem megrövidítették, hanem az 1943. januári Casablancai Nyilatkozattal együtt – amely deklarálta, hogy a Szövetségesek csak feltétel nélküli megadást fogadnak el – csak meghosszabbították a rengeteg véráldozattal járó európai háborút.

Drezda elpusztításával majdnem egyidejűleg, két nappal korábban hajtotta végre Budapest németmagyar helyőrsége a kitörési kísérletet 52 napos ostrom után a szovjet ostromgyűrűből, amelynek során a kitörő katonák többsége hősi halált halt, de
850 harcos sikeresen eljutott az ostromgyűrűn kívül harcoló saját csapataihoz. A Budapestet védő hősök és Drezda elpusztítóinak magatartása éles ellentétben állt egymással. Az utóbbiak nem kímélték a polgári lakosság életét, Budapest hős védői ezzel szemben nem kímélték legdrágább földi kincsüket, a saját életüket. E kétféle magatartás kétféle világnézetből fakadt. Az angolszász kegyetlenkedések az Istent gyakorlatilag tagadó, a nemzeti gondolatot és érzést háttérbe szorító liberalizmusból eredtek. Amikor most tisztelettel és kegyelettel meghajtjuk fejünket Drezda halottai és a kitörés hősi halottai előtt, egyben a saját világnézetük mellett is hitet teszünk. Rendületlenül hiszünk abban a világnézetben, amely kétezer éven át az európai
kultúra szilárd alapja volt, amelynek középpontjában Isten, a Nemzet és a szociális gondolat elszakíthatatlan hármassága áll, s amely a maga hősi életszemléletének megfelelően azt vallja, hogy inkább hősnek kell lenni egy pillanatig, mint rabszolgának egy életen át!

Jalta bilincsei lehulltak, Drezda újból felépült, Németország egyesült, a bolsevizmus megbukott – és mivel tudjuk, hogy a mindenható Isten a történelem Ura, hisszük, hogy hosszú távon a természetellenes, Isten ellen lázadó liberalizmus is megbukik és a mi világnézetünk igazsága győz, az Igazság, amely Krisztus szavai szerint megszabadít minket!

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Megdöbbentően enyhe ítélettel úszta meg a hírhedt baloldali Antifa-vezér, Lina Engel azt a büntetőpert, amelyet a drezdai Legfelsőbb Bíróság (regionális bíróság) állambiztonsági szenátusa folytatott le 2021 szeptembere és 2023 májusa között.

Rendőrökre támadtak szélsőbaloldali tüntetők Németországban több városban szerda este rögtönzött demonstrációkon, amelyeket egy szélsőbaloldali terroristára kirótt börtönbüntetés miatt tartottak.

Egyre szélesebb körűvé válik az X (volt Twitter) elleni nagyvállalati hirdetési bojkott, sőt, az amerikai cégek mellett az Európai Bizottság is közölte, hogy felfüggeszti a hirdetéseit az oldalon, mert nem akarja, hogy azok „antiszemita és náci” tartalmak mellett jelenjenek meg.

Egy szentesi patrióta még tavaly decemberben az ablakában tett közszemlére egy horogkeresztes zászlót, emiatt „önkényuralmi jelkép” használatának vétsége miatt ütöttek rajta otthonában.

Bajtársaink, a RED Angers (Rassemblement des Étudiants de Droite - Jobboldali Diákgyűlés) klubházában házkutatást tartott a rendőrség, most pedig több tag előzetes letartóztatásba helyezése mellett döntöttek – írja a Nacionalista Zóna Telegram csatornája.

Eva Braun és Adolf Hitler kapcsolatának története közismertnek mondható: a népvezér politikusért, majd teljhatalmú államférfiért rajongó nő a Führer legbelsőbb köreibe is bejárással bírt, ám a politikába beleszólása nem volt, végül pedig a halálba is követte őt.

Bocsánatkérő közleményt adott ki a Michigani Állami Egyetem, miután a szombat esti meccs előtt Adolf Hitler képe jelent meg az eredményjelzőn – írja a CNN nyomán a 24.

Egy fiatal dán lány figyelemre méltó felfedezést tett nemrégiben, ugyanis közel háromszáz viking érmét talált, amelyekről úgy vélik, hogy több mint 1000 évesek lehetnek.

Az angolszász szövetségesek 1943 nyarán elkezdett és a második világháború végéig megállás nélkül folytatott hadászati bombázóoffenzívája füstölgő romhalmazzá változtatta Németországot, ami bosszúért kiáltott az égre.

Az amerikai típusú káosz legutóbbi franciaországi epizódjának állítólagos katalizátora egy 17 éves arab Lewis Hamilton-imitátor halála volt, akit a rendőrség lelőtt, mert egy belvárosi rodeót követő igazoltatása közben megpróbált elmenekülni az autójával.

Adolf Hitler ceruzájáért 5400 fontot adtak egy árverésen, ami miatt a zsidó-liberális sajtó a teljes glóbuszon ajvékolt egy sort.

Amerika rohamosan sodródik a harmadik világ felé, közben pedig a harmadik világból özönlő bevándorlók lépnek a fehér amerikai­ak helyébe.

72 éves korában meghalt Michael Knape, a berlini rendőrség korábbi főnöke, akit csak „neonácivadásznak”, illetve „kemény kutyának” hívtak.

Neobolsevik Amerikában a fehéreket – konkrétan a heteroszexuális fehér férfiakat – hibáztatni az elképzelhető összes társadalmi gondért, bajért, bánatért valósággal nemzeti sportnak számít, amely a feketék és az etnomazochista fehérek körében hovatovább népszerűbb még a kosárlabdánál is.

A berlini rendőrség és az Állami Bűnügyi Rendőrség vizsgálatot indított az Alternatíva Németország (AFD) ellen, amiért a párt székházának teraszára egy integető hóemberfigurát helyeztek ki.

Franciaország az utóbbi éjszakákon ugyanazt élte át, amit néhány évtizede már többször is, és amit a jövőben törvényszerűen egyre gyakrabban fog átélni: a söpredék („la racaille”) féktelen tombolását gyújtogatással, fosztogatással, lövöldözéssel fűszerezve.

Lezajlott tehát a szűk körű izraeli–palesztin fogolycsere, amelynek keretében Izrael „biztonsági okokból” bebörtönzött palesztin nőket és fiatalkorúakat bocsátott szabadon.

Ausztria 2019 óta a nemzetiszocializmus 26 ezer „áldozatának”, illetve leszármazottjaiknak adott állampolgárságot – közölte Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter.

Egy felüljáró alatt tűnt fel egy graffiti Pesten, amely egy akasztófán lógva ábrázolta az Ilaria Salis nevezető olasz antifasiszta bandavezért, az antifa-per első számú vádlottját.

A brazil szövetségi rendőrség szerint 2019 óta megugrott a „neonácizmusra való felbujtás” miatt indított nyomozások száma, amely idén is „jelentős növekedést” mutat.

Ami Magyarországon az 1945-ös budavári kitörés évfordulója, a Becsület Napja, az Bulgáriában a Lukov-menet.

Rájöttem, hogy egy próféta veszett el bennem – de szerencsére meglett. A frankisztáni permanens arabjárás (vö. tatárjárás) legutóbbi menetével kapcsolatos eszmefuttatásomat azzal zártam, hogy a rezsim egyik válasza a történtekre az lesz, hogy további fehér adópénzekkel igyekszik majd betömni az országra szabadított Mohamedek és Fatimák millióinak egyre mohóbb száját. És mit ad Allah, igazam lett.

Antonio Tajani olasz külügyminiszter és Carlo Nordio igazságügy-miniszter közös közleményt adott ki arról, hogy tiszteletben tartják Magyarország szuverenitását, és nem avatkoznak bele a letartóztatásban lévő olasz antifa-terrorista ellen zajló eljárásba.

Itáliában tilos lesz a labdarúgócsapatoknak kiosztani játékosaiknak a 88-as számot, ugyanis ezzel a Führert éltetnék a játékosok.