Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A jugoszláv légierő 1941. április 7-i szegedi és pécsi légitámadását, az 1941. június 26-i ismeretlen eredetű kassai bombázást, illetve a Budapestet ért 1942. szeptember 4–5-i és 9–10-i éjszakai szovjet légitámadást követően, az ország területének, ipari és közlekedési csomópontjainak rendszeres és folyamatos bombázása 1944. április 3-án vette kezdetét.

Az amerikai légierő 15. légi hadseregének 450 darab B–17 és B–24 bombázó- és 137 vadászrepülőgépe megjelent Budapest felett. Legfőbb célpontjaik ekkor a ferencvárosi pályaudvar és a fővárosi repülőgépgyárak voltak. A legsúlyosabb kár a Dunai Repülőgépgyár Rt.-t érte, ahol magyar–német közös vállalkozásban Messerschmitt Me 210 gyorsbombázó-repülőgépeket gyártottak. Összes üzemrésze megrongálódott, s a gyár sárkányrészlegénél 80 millió pengős kár keletkezett. A későbbiekben folyamatossá váló légitámadásokat az angolszász szövetséges légierő előző évi módszeres légi felderítései előzték meg, s az úgynevezett CBO-terv, azaz a hadászati bombázásoknak Németország szövetségeseire is vonatkozó, 1943. július 10-én elhatározott kiterjesztése jegyében és alapján hajtották végre. Ezen feladatok ellátásával az 1943-ban Észak-Afrikában felállított amerikai 15. légi hadsereget bízták meg.

Az amerikai 15. légi hadsereg rendelkezésére álló vadászrepülőgépek száma háromszorosa volt az Ausztria (Ostmark), Cseh–Morva Protektorátus, Szlovák Köztársaság, Magyar Királyság, s a Horvát Köztársaság légterét védő német-magyar-szlovák-horvát vadászrepülőkének. A Héjákról Messerschmitt Bf 109 vadászrepülőgépekre átképzett honi vadászrepülő alakulatokat a ferihegyi 2/1., a szolnoki 1/1. és 1/ 2., s a tököli 5/3. vadászrepülő-század, illetve a szintén ferihegyi 5/1. éjszakai vadászrepülő-század jelentette. Miután a nagy erőkkel támadó amerikai kötelékekkel szembeni eredményes harcot e repülő csapattestek szétszórt elhelyezkedése nem tette lehetővé, szükségessé vált a különböző repülőtereken levő vadászrepülő-századok összevonásával egy erős honi légvédelmi vadászrepülő-osztály felállítása. A 101. hadrendi számmal ellátott honi vadászrepülő-osztály Heppes Aladár őrnagy parancsnoksága alatt három századával, s összesen 36 darab Messerschmitt Bf 109 G-6 típusú vadászrepülőgéppel 1944. május folyamán alakult meg. A Puma elnevezést az osztályparancsnok eredeti századának jelvényéről, a vörös pumafejről kapta, melyet az osztály gépeire is felfestettek. Szeptember 30-án az osztály átalakult kétosztályos vadászrepülő-ezreddé, s a frontlégierő vadászfeladatait is el kellett látnia. Magyar repülőgépek – a történelem folyamán első ízben – 1944. március 17-én támadtak amerikaiakat, amelyek akkor még németországi célok elérése végett repültek át a Dunántúl felett. A Balaton északi szegélye felett lezajlott légi harcban a magyar 2/1. vadászrepülő-század két gépe is találatot kapott, s pilótái hősi halált haltak. A magyar vadászrepülő-erők 1944. január 1. és 1945. március 30. között összesen 66 bevetést hajtottak végre, 795 gépet emeltek a levegőbe, s 129 nyilvántartott légi győzelmet arattak.

A magyar–német honi vadászrepülőgépek mellett az ország légterének védelmét a légvédelmi tüzérség látta el. 1943 decemberében a budapesti, diósgyőri, szolnoki, kassai, kolozsvári, fűzfői, lispei és győri honi légvédelmi tüzércsoport állományába összesen 116 darab 8 cm-es 29 M, 24 darab 7,66 cm-es 5/8. M, illetve 16 darab 37/1 M és 39 M 8,8 cm-es légvédelmi ágyú, valamint 280 darab 4 cm-es 36 M légvédelmi gépágyú tartozott. Az ország légvédelmi tűzeszközeinek számát gyarapította rajtuk kívül a németek által 1944. április 15. és július 15. között átadott 164 darab (számuk októberre már 180-ra nőtt) különböző változatú 8,8 cm-es, 56 darab zsákmányolt szovjet 7,62 cm-es és 12 darab 10,5 cm-es légvédelmi ágyú, valamint 60 darab 4 cm-es 36 M légvédelmi gépágyú is. A légvédelmi lövegek mellé 1943-tól német és magyar gyártású lokátorokat, s az 1944 áprilisában a 201. és 202. honi fényszórós osztályba szervezett fényszórós ütegeket osztották be. Ezen utóbbi öt-hét üteg állományába 12-12 darab 150 és 120 cm-es fényszóró tartozott.

A magyarországi légitámadások első célpontjai a repülőgépgyártás bázisai voltak. Az 535 amerikai repülőgép által végrehajtott 1944. április 13-i támadás során mind a budapesti repülőgyárakat (Dunai Repülőgyár Rt., WM Repülőgépgyár és Motorgyár Rt.), mind a győri Magyar Waggon- és Gépgyárat ugyan súlyos károk érték, azonban termelésük 257az egyre mostohább körülmények ellenére egészen november 15-ig folytatódott. Nemcsak az üzemrészek rongálódtak meg, hanem a kész vagy félig kész repülőgépek közül is több megsemmisült, illetve megsérült. A győri gyár repülőterén ledobott mintegy 2000 darab 10 kg-os repeszbomba hat Messerschmitt Bf 109 vadászrepülőgépet pusztított el. Az amerikai nappali légitámadásokkal párhuzamosan a brit légierő 205. bombázó csoportja is megkezdte magyarországi tevékenységét, mely elsősorban Budapest és környékének éjszakai bombázását, s a Dunának – mint a romániai kőolaj Németországba történő szállításának legfőbb és leggazdaságosabb útvonalának – a légi elaknásítását hajtotta végre. Miután az amerikai 15. légi hadsereget májusban a normandiai partraszállás előkészületeibe vonták be, a következő nagyobb arányú légitámadások június 2-án érték az országot.
1944. június 2. a Magyarország elleni légitámadások legtöbb áldozatát követelő napja volt. A szövetséges angolszász légierő azon úgynevezett ingabombázásai közé sorolható, amelyeket a szovjet repülőterek igénybevételével hajtottak végre. Ennek során elsősorban Debrecen, Szolnok, Szeged, Miskolc, Nagyvárad, Kolozsvár és Püspökladány vasútállomására hullottak bombák. A vasútállomások általában nagy területen feküdtek, ezért az amerikai hadászati légierő minden esetben szőnyegbombázással igyekezett azokat megsemmisíteni vagy megrongálni. A legnagyobb személyi és anyagi veszteségek Debrecenben voltak. A 102 ellenséges repülőgépből 250 tonna bombát, köztük 1450 darab 500, illetve 250 fontos, 15 darab 1000 fontos és 2 darab 2000 fontos bombát dobtak le a pályaudvartól a vagongyárig terjedő bombaszőnyegben. A támadást követő két temetéskor nyilvános egyházi szertartással eltemetettek száma megközelítette az 1260 főt.

Május 2-án az amerikai hadászati légierő új feladatot kapott, a német és magyar hadsereg ellátásának legsebezhetőbb területének, az üzem- és kenőanyag-ellátásnak szétverésére kellett koncentrálnia. Ennek értelmében a hazai kőolajfinomítók és feldolgozó üzemek ellen intéztek támadásokat. Június 14-én – több mint 500 amerikai B–17 és B–24 részvételével – légitámadás érte a főváros és Újszőny kőolajfinomítóit és a pétfürdői ipartelepeket. Ezáltal az ország öt nagy kőolajfinomító és feldolgozó üzeme szenvedett súlyos károkat, s állt le a termelésük hetekre. A következő június 27-i, 30-i és július 2-i angolszász légitámadások ismét más céllal, ezúttal a kőolajfinomítók mellett a vasútállomások, illetve a harckocsi-, a gyalogsági fegyver- és a repülőgépgyártás bázisai ellen irányultak. Július 8-án súlyos légitámadás érte a veszprémi repülőteret is, amely következtében a földi kiszolgáló személyzet és a repülőakadémia állományából 62-en vesztették életüket. Július 14-én, 27-én és 30-án folytatódott a kőolaj-, vasúti és hadiipari célok bombázása, majd augusztus 9-én a győri repülőgép- és fegyvergyár, Almásfüzítő kőolajfinomítója és olajtárolói, illetve a Ferihegyi repülőtere vált a légitámadások fő színterévé. A Győri Waggon- és Gépgyárban, ahol az április 13-i és a július 2-i légitámadás óta ugyan csökkent intenzitással, de folyt a repülőgép-, löveg- és gépkocsigyártás, a bombázás ismét súlyos károkat okozott.

Romániának a szövetséges hatalmakhoz való átállásáig a magyarországi légitámadásokban egy viszonylagos szünet következett, majd a szövetséges légierő elsősorban a közép- és kelet-magyarországi repülőtereket és közlekedési csomópontokat kezdte lerombolni. Szeptember 13-tól Magyarországnak a háborúból való “kibombázására” ismét fokozott intenzitású légitámadás-sorozat vette kezdetét. Nappal amerikai, éjszaka brit és szovjet távolbombázó kötelékek támadták Budapestet, Debrecent és a nagyobb magyarországi városokat. Augusztus végén a légi harccselekményekbe bekapcsolódott a szovjet és a román harcászati légierő is. Szeptember 21-én az amerikai 15. légi hadsereg kötelékei utoljára bombáztak Dunától keletre levő célpontokat, ezt követően dunántúli, főleg északnyugat-dunántúli területeket támadtak. Október közepétől az ország városait és vasúti létesítményeit támadó légierők közé feliratkozott a német és a magyar légierő is. Kisebb-nagyobb kötelékeik sorozatosan támadták a szovjet haderő által elfoglalt területeken levő célpontokat, Szegedet, Békéscsabát és más egyéb fontosabb helységet.

Magyarország nyugat-, és északnyugat-dunántúli megyéi az ország területén folytatott háború utolsó szakaszában kiemelt célpontjai voltak a szövetséges angolszász légierőnek. A Honvédség még hadrafogható és újraszerveződő erői, katonai és polgári intézmények tucatjai települtek ezen országrészbe, s a fővárosból, illetve a keleti területekről menekültek tízezreit kellett elszállásolni településeikben. Egyes források szerint Sopron lélekszáma 1944 decemberére már megközelítette a százezer főt, s a város jelentősége is ennek megfelelően változott. Az ellenséges – esetenként már terrorbombázásra hasonlító – légitámadások a legtöbb áldozatot éppen a “Hűség Városában” követelték, az 1944. december 6-i, 18-i, illetve 1945. február 21-i, március 4-i és 18-i bombázások során 2200 fő lelte halálát, s ebből 1100 volt a meghalt magyar és német katonák száma. 1945. február végétől – a szárazföldi hadműveletek alakulása következtében – a hadászati légitámadások mellett fontos szerepet kaptak a harcászati bevetések is. A több-kevesebb rendszerességgel megjelenő angolszász és szovjet repülőgépek még a kisebb erejű bombázásokkal is állandó nyugtalanságban, bizonytalanságban tartották az érintett lakosságot. Az ország nagyobb települései közül utolsó alkalommal, 1945. március 26-27-én Szombathely felett jelentek meg ellenséges repülőgépek.

A magyarországi légitámadások áldozatainak száma az 1944. januári határokon belül közel 20 ezer főre tehető. Az ország jelenlegi 3122 települése közül 1024-et ért kisebb-nagyobb bombatámadás.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Észak-Írország fővárosában a jövő héten árverésre bocsátják azt a ceruzát, amelyet Eva Braun ajándékozott a Führer 52. születésnapjára.

Jóllehet a biológiai fajfogalom nem azonos az etnográfiai fajfogalommal, mégsem nagyon különbözik tőle.

Egy fiatal dán lány figyelemre méltó felfedezést tett nemrégiben, ugyanis közel háromszáz viking érmét talált, amelyekről úgy vélik, hogy több mint 1000 évesek lehetnek.

Egy Simon Knittel antifaiszta összefogott, a Laut gegen Nazis (Hangosan a nácik ellen, LGN) nevű szélsőséges szervezettel és egy hamburgi ügyvédi irodával, hogy a védjegyhivatalon keresztül kisajátítsák a hazafias jelszavakat.

Ausztria 2019 óta a nemzetiszocializmus 26 ezer „áldozatának”, illetve leszármazottjaiknak adott állampolgárságot – közölte Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter.

1945. január 30-án süllyesztette el egy szovjet tengeralattjáró a Balti-tengeren a többségében második világháborús menekülteket szállító Wilhelm Gustloff német személyszállító hajót. 

Egy argentin étterem az „Anna Frank” hamburgerük mellé sajtos és szalonnával bevont „Adolf” névre keresztelt sült krumplit kínált, amíg be nem támadták a helyi zsidók.

Egy szövetségi esküdtszék 63 vádpontban ítélte el Robert Bowerst, azt az ötvenéves férfit, aki 2018 októberében tizenegy zsidóval végzett egy pittsburghi zsinagógában.

A felvidéki Szencen található Anton Bernolák Gimnázium történelem tanárát Slavomír Maľát diákjai jelentették az iskolának, miután nézeteivel és véleményeivel a „törvénysértés határán mozgott”.

A szvasztika, azaz a 90 fokban hajlított ágakkal bíró kereszt fontos szimbólum több egykori és ma is élő hitrendszerben egyaránt. Az idők során jelképezte többek között a jó szerencsét, a teremtés végtelenségét és a legyőzhetetlen, forgó Napot.

A szovjet hadsereg katonái 1945. január 17-én hurcoltak el budapesti lakásomról, a Fővámtér 8. alatti épületből.

A nemzetiszocialista tisztelgés a második világháború vége óta illegális a cionisták által Németországban és Ausztriában, és a kóser törvények szerint börtönbüntetéssel büntethető.

Kanadában letartóztatták a „Sötét idegent”, az elmúlt évtized egyik legbefolyásosabb nemzetiszocialista propagandistáját.

Felvétetett Budapesten, a Budapesti Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályán, 1945. október 23-án.

Az 1945 előtti korszak egyik legtisztább, legnagyobb képességű magyar államférfia, Bárdossy László volt az első, aki vértanúhalált halt a Rákosi Mátyás és Nagy Ferenc által állított kivégző oszlopok előtt.

Ausztráliában hétfőtől életbe lépett a nemzetiszocialista tisztelgés és a nemzetiszocialista emléktárgyak tilalmáról szóló új törvény.

A patrióta fiatalra házmester jellemű járókelők hívták ki a rendőröket, miután a zászlót mutatta fel nekik.

Egy fagylaltárus remek üzleti lehetőséget láthatott abban, hogy furgonjával az auschwitzi emlékmúzeum bejárata előtt parkoljon le, hogy az odalátogató turistáknak árulja a fagyit.

Rudolf Hess, Adolf Hitler helyettese, a második világháború alatt  szerepet játszó politikusok közül az egyik legkülönösebb és legérdekesebb egyéniség.

Az 1913-as születésű Bosnyák Imrét az elsők között érintette meg a magyar nemzetiszocializmus, a hungarizmus eszméje.

Valószínűleg kevés furább szervezet létezett a nemzetiszocialista Németországban, mint az általában csak „Zsidók Hitlerért” néven emlegetett egyesület.

Őrizetbe vették az Alternatíva Németországért egyik tagját hétfőn, a vád szerint „tiltott totalitárius jelképeket” hordott, többen azt állítják, hallották, ahogy a „Sieg Heil!” üdvözléssel köszönt.

Biden amerikai elnök az egyik beszédében azt mondta, hogy „Trump és republikánus hívei egy szélsőséget képviselnek, amely köztársaságunk alapelveit fenyegeti”. Ezzel a megosztó és kirekesztő kijelentésével a Reuter/Ipsos felmérése szerint a megkérdezettek 58 százaléka egyetértett.

Megvonta az állami támogatást a következő hat évre a német alkotmánybíróság a zsidó-liberális sajtóban „neonáciként” számon tartott Die Heimat nevű párttól.