Kövess minket -on és -en!

Új-Fundland szigetének délnyugati partján egy viking település maradványaira utaló régészeti leleteket fedeztek amerikai kutatók.

Ha a vizsgálatok megerősítik az erős gyanút, akkor ez lehet a valaha felfedezett második helyszíni bizonyíték, amely ara utal, hogy Amerika északi részén egykor (mintegy öt évszázaddal megelőzve az Újvilág felfedezőjének tartott Kolumbuszt) viking kolóniák létesültek.

A dokumentumfilmesek által megörökített régészeti kutatás vezetője, Sarah Parcak, a National Geographic munkatársa igazi pionír a szakmában, Egyiptomban például ő használt először műholdas technológiát. A Kanadában ténykedő kutatócsapat elsődleges célja az volt, hogy bizonyítékot szerezzen a viking vaskohászat jelenlétére.

A régészeti leletek meglelésére nem ásókat, hanem műholdat, valamint számítógépes programokat használnak, hogy a föld alatti, emberi kéz alkotta tárgyakat, valamint „természetellenes” anomáliákat feltérképezhessék. A Kanadához tartozó, hatalmas kiterjedésű Point Rosee régészeti lelőhelyhez azért is érdemes műholdas technológiát használni, mert felülről nézve jobban ki lehet venni a különböző természeti furcsaságokat, például ahol a fű gyérebb, vagy nem nő olyan magasra, mint máshol, azt jelentheti, hogy a föld mélyén nagy eséllyel egy nagyobb régészeti leletanyag található. Természetesen olykor lyukra is lehet futni, hiszen gyakran egy-egy méretesebb szikla téveszti meg a kutatókat.

A szakértők magnetométeres kutatásokat is végeztek, így bukkantak rá egy vikingekhez köthető tűzhelykőre, amely a radiokarbonos elemzések szerint 800 és 1300 körüli időkből származik.

Point Rosee előtt a kutatók csupán egyetlen észak-amerikai helyszínt találtak (a mostanitól több száz kilométerre északra, L'Anse aux Meadowsban), ahol bizonyítottan megvetették a lábukat a vikingek. L'Anse aux Meadows 50 évvel ezelőtti felfedezése óta a régészek és a történészek azon dolgoznak, hogy végleg lehulljon a lepel a vikingek újvilágbeli ténykedéseiről. A korábbi ásatások során amerikai vajdiót is találtak a településen, ami azt jelzi, hogy az európaiak legalább a Szent Lőrinc-öbölig eljutottak, esetleg még tovább. Továbbá normann eredetű tárgyakat fedeztek fel a kanadai sarkvidéken is, ami az ottani őslakosokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatra utalhat. A kutatások és a régészeti leletek szerint a L'Anse aux Meadows-i telephely 10-25 évig maradt fenn. Elképzelhető, hogy csak szezonálisan, két-háromévente használták, mielőtt végleg elhagyták.

Ha a vizsgálatok megerősítik a gyanút, akkor Point Rosee lehet minden idők valaha felfedezett, második helyszíni bizonyítéka, amely arra utal, hogy Amerika északi részén egykor (mintegy öt évszázaddal megelőzve az Újvilág felfedezőjének tartott Kolumbuszt) viking kolóniák létesültek.

Kövess minket -on és -en!

Az ember által használt egyik legősibb szimbólumot, a horogkeresztet a modern kori Európában a régészeti és archeológiai kutatások tették ismertté az 1880-1920-as években, és mint a jó szerencse szimbóluma terjedt el széleskörűen.

Egy békésen folydogáló kis patak az alaszkai Aleut-szigeteken 80 éven át hivatalosan a „Nazi Creek” nevet viselte – egészen máig.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

Később az is kiderült, hogy a 33 éves németországi lengyel férfi miért helyezte az auschwitzi koncentrációs lágerrel egy szintre a német adóhivatalt.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

A nemzetiszocialista Németországgal való jó viszony mellett, a fegyveres semlegesség fenntartása érdekében Magyarország 1940-ben a Londonnal jó viszonyt ápoló Jugoszláviához kezdett közeledni.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

A nemzetiszocialista vezérkar tagjai között nem kevés zseni akadt, de közülük is magasan kiemelkedett Albert Speer, a Nagynémet Birodalom főépítésze és későbbi fegyverkezési minisztere.

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

1945. május 9-én, éjfél után néhány perccel írták alá a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom hadserege, a Wehrmacht feltétel nélküli megadásáról szóló nyilatkozatot, de ezzel az európai hadszíntéren még nem ért a második világháború.

A német külügyminiszter, Johann Wadephul közölte, hogy a jövő héten ismét felveszik a kapcsolatot Magyarországgal, mert jobb fogvatartási körülményeket kívánnak elérni a szélsőbalos erőszakkal vádolt Maja T. (eredeti nevén Simeon Ravi Trux) számára – írja a Die Welt.

A brit Telegraph arról ír: részletes útmutatót kaptak walesi óvodák, hogy a kisgyermekek körében is lépjenek fel a rasszista jelenségek ellen.

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.