Kövess minket 
-on és 
-en!
Nemcsak férfiak vettek részt a viking kalandozásokban, egy genetikai kutatás ugyanis arra az eredményre jutott, hogy idővel az északi harcosok házastársaikat is magukkal vitték választott hazájukba.
"Eredményeink elvetik azt a 19. századi feltételezést, miszerint a vikingek pusztán hódítók és fosztogatók lettek volna" - szögezte le Erika Hagelberg, az Oslói Egyetem evolúcióbiológusa, hozzátéve: a vikingek letelepedtek, növényt termesztettek, terményeikkel pedig kereskedtek is.
A vikingek különleges helyet foglalnak el a folklórban, hiszen évszázadokon át egy végtelenül leegyszerűsített kép volt érvényben róluk: olyan barbároknak festették le őket, akik végigportyázták Európa nagy részét, raboltak, felgyújtották a kolostorokat és lemészárolták a szerzeteseket. Ezt az egyoldalú és elfogult képet az utóbbi időben többen és több helyen árnyalták, mondván, az északi harcosokra nem lehet kizárólag barbár fosztogatóként tekinteni; a vikingek ugyanis többek között kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat létesítettek, megalapították a mai Dublint, nagy szerepet játszottak az első orosz államalakulat, a Kijevi Rusz létrehozásában, kitűnő hajózási ismeretekkel rendelkeztek, és eljutottak Észak-Amerikába is - igaz, tartósan megtelepedniük nem sikerült.
A korábbi genetikai kutatások még azt sugallták, hogy a viking férfiak "magányosan", feleségeik nélkül vágtak neki a hosszú utaknak, s a helyi lakosságból választottak maguknak házastársat. Az American Journal of Human Genetics tudományos folyóirat egyik 2001-es számában publikált tanulmányban kutatók például leírták, hogy az északi harcosok kelta asszonyokat vittek magukkal, mikor benépesítették Izlandot.
A Hagelberg vezette kutatás ezt alaposan megcáfolta. A norvég tudósok összesen 45, a 796-1066 közötti időből való, Norvégiában feltárt csontvázat vizsgáltak meg. A fogazatból és a hosszú csontokból a kizárólag anyáról lányára öröklődő mitokondriális DNS-t nyertek ki, amelyeket aztán összehasonlították 5191 észak-európai, illetve 68, már korábban elemzett ősi izlandi mintával. A kutatásból kiderült, hogy a vikingek és az izlandiak DNS-e nagyon hasonlít a ma élő észak-európaiak - így a svédek, a skótok vagy éppen az angolok - genomjaira, de leginkább az Orkney- és a Shetland-szigeteken élők DNS-ével mutat rokonságot, mely területek nagyon közel vannak Skandináviához - olvasható a Philosophical Transactions of the Royal Society B december 7-én megjelent számában. Ez azt jelenti, hogy sok esetben nem az új területekről érkező asszonyokat fogadták magukhoz a viking férfiak, hanem magukkal vitték családjukat.
"Úgy tűnik, hogy a viking nők sokkal nagyobb szerepet játszottak a gyarmatosításban, mint eddig gondoltuk" - fogalmazott Jan Bill régész, az oslói Kulturhistorisk museum kurátora. "Amikor ezek a hódítások állandósulni kezdtek, egy idő elteltével egész családok keltek útra, hogy aztán egy új területen üssenek tábort" - tette hozzá.
|
|
|
|
|
|
