Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Nemcsak férfiak vettek részt a viking kalandozásokban, egy genetikai kutatás ugyanis arra az eredményre jutott, hogy idővel az északi harcosok házastársaikat is magukkal vitték választott hazájukba.

"Eredményeink elvetik azt a 19. századi feltételezést, miszerint a vikingek pusztán hódítók és fosztogatók lettek volna" - szögezte le Erika Hagelberg, az Oslói Egyetem evolúcióbiológusa, hozzátéve: a vikingek letelepedtek, növényt termesztettek, terményeikkel pedig kereskedtek is.

A vikingek különleges helyet foglalnak el a folklórban, hiszen évszázadokon át egy végtelenül leegyszerűsített kép volt érvényben róluk: olyan barbároknak festették le őket, akik végigportyázták Európa nagy részét, raboltak, felgyújtották a kolostorokat és lemészárolták a szerzeteseket. Ezt az egyoldalú és elfogult képet az utóbbi időben többen és több helyen árnyalták, mondván, az északi harcosokra nem lehet kizárólag barbár fosztogatóként tekinteni; a vikingek ugyanis többek között kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat létesítettek, megalapították a mai Dublint, nagy szerepet játszottak az első orosz államalakulat, a Kijevi Rusz létrehozásában, kitűnő hajózási ismeretekkel rendelkeztek, és eljutottak Észak-Amerikába is - igaz, tartósan megtelepedniük nem sikerült.

A korábbi genetikai kutatások még azt sugallták, hogy a viking férfiak "magányosan", feleségeik nélkül vágtak neki a hosszú utaknak, s a helyi lakosságból választottak maguknak házastársat. Az American Journal of Human Genetics tudományos folyóirat egyik 2001-es számában publikált tanulmányban kutatók például leírták, hogy az északi harcosok kelta asszonyokat vittek magukkal, mikor benépesítették Izlandot.

A Hagelberg vezette kutatás ezt alaposan megcáfolta. A norvég tudósok összesen 45, a 796-1066 közötti időből való, Norvégiában feltárt csontvázat vizsgáltak meg. A fogazatból és a hosszú csontokból a kizárólag anyáról lányára öröklődő mitokondriális DNS-t nyertek ki, amelyeket aztán összehasonlították 5191 észak-európai, illetve 68, már korábban elemzett ősi izlandi mintával. A kutatásból kiderült, hogy a vikingek és az izlandiak DNS-e nagyon hasonlít a ma élő észak-európaiak - így a svédek, a skótok vagy éppen az angolok - genomjaira, de leginkább az Orkney- és a Shetland-szigeteken élők DNS-ével mutat rokonságot, mely területek nagyon közel vannak Skandináviához - olvasható a Philosophical Transactions of the Royal Society B december 7-én megjelent számában. Ez azt jelenti, hogy sok esetben nem az új területekről érkező asszonyokat fogadták magukhoz a viking férfiak, hanem magukkal vitték családjukat.

"Úgy tűnik, hogy a viking nők sokkal nagyobb szerepet játszottak a gyarmatosításban, mint eddig gondoltuk" - fogalmazott Jan Bill régész, az oslói Kulturhistorisk museum kurátora. "Amikor ezek a hódítások állandósulni kezdtek, egy idő elteltével egész családok keltek útra, hogy aztán egy új területen üssenek tábort" - tette hozzá.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Azonnali hatállyal hazaküldtek hét ukrán katonát, akik a Bundeswehrnél vettek részt kiképzésen, mivel Németországban törvény tiltja szinte minden jobboldali vagy hazafias szimbólum használatát.

A keletről érkező hírek hatására a magyar lakosság rettegett a Vörös Hadsereg katonáitól. A szovjetek 1944. augusztus 26-án értek magyar területre az Úz völgyében, komoly harcok közepette vonultak nyugat felé, míg a front 1945 áprilisában átvonult az országon.

Felvétetett Budapesten, a Budapesti Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályán, 1945. december 3-án 15 óra 17 perckor. Jelen vannak: Dr. Szabó Ferenc népügyész, Harangozó Piroska jegyzőkönyvvezető, Szálasi Ferenc terhelt.

Kannibálszigetnek vagy a halál szigetének nevezik a Szibériában, az Ob folyó mentén található Nazino-szigetet, amely a sztálini terror egyik legsötétebb fejezetének helyszínéül szolgált.

Gérald Darmanin francia belügyminiszter ígéretet tett rá, hogy még a választások előtt betiltja a GUD nevű szélsőjobboldali diákszervezetet.

Megszüntette a rendőrség a „tiltott önkényuralmi jelkép használata” miatti nyomozást Szálasi Ferencné sírjának ügyében – derül ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatásából.

Lezajlott tehát a szűk körű izraeli–palesztin fogolycsere, amelynek keretében Izrael „biztonsági okokból” bebörtönzött palesztin nőket és fiatalkorúakat bocsátott szabadon.

1945 januárjának elején a komáromi vasútállomáson kivagonírozott Tigris harckocsik hosszú sora nagy zajt csapva kígyózott a macskaköves utcákon, hogy a Vág-Duna hídján túl elfoglalják harcállásukat.

A Neokohn című zsidó szupremácista online hírlap egyik olvasója fotózta le a nem hétköznapi matricát.

A leginkább narancsos ízben fogyasztott szénsavas ital a Coca-Cola mellett talán a legismertebb üdítő szerte a világon.

A szvasztika, azaz a 90 fokban hajlított ágakkal bíró kereszt fontos szimbólum több egykori és ma is élő hitrendszerben egyaránt. Az idők során jelképezte többek között a jó szerencsét, a teremtés végtelenségét és a legyőzhetetlen, forgó Napot.

Az antifasiszta szervezetek szerint Németországban megnövekedett az „antiszemita vandalizmus” a zsidó holokausztnak állított emlékműveknél.

1945. február 11-én a budapesti német-magyar helyőrség lőszere és élelme fogytán volt, a magyar főváros fegyveresen nem volt tovább tartható.

Hernádnémetiben sokan éltünk német vagy németes nevűek (Schmidt, Fuchs stb.). 1945. január 23-án kora délelőtt két karszalagos nemzetőr azzal keresett meg, hogy várnak a községházán az anyakönyvi adatok pótlására.

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.