Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Nemcsak férfiak vettek részt a viking kalandozásokban, egy genetikai kutatás ugyanis arra az eredményre jutott, hogy idővel az északi harcosok házastársaikat is magukkal vitték választott hazájukba.

"Eredményeink elvetik azt a 19. századi feltételezést, miszerint a vikingek pusztán hódítók és fosztogatók lettek volna" - szögezte le Erika Hagelberg, az Oslói Egyetem evolúcióbiológusa, hozzátéve: a vikingek letelepedtek, növényt termesztettek, terményeikkel pedig kereskedtek is.

A vikingek különleges helyet foglalnak el a folklórban, hiszen évszázadokon át egy végtelenül leegyszerűsített kép volt érvényben róluk: olyan barbároknak festették le őket, akik végigportyázták Európa nagy részét, raboltak, felgyújtották a kolostorokat és lemészárolták a szerzeteseket. Ezt az egyoldalú és elfogult képet az utóbbi időben többen és több helyen árnyalták, mondván, az északi harcosokra nem lehet kizárólag barbár fosztogatóként tekinteni; a vikingek ugyanis többek között kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat létesítettek, megalapították a mai Dublint, nagy szerepet játszottak az első orosz államalakulat, a Kijevi Rusz létrehozásában, kitűnő hajózási ismeretekkel rendelkeztek, és eljutottak Észak-Amerikába is - igaz, tartósan megtelepedniük nem sikerült.

A korábbi genetikai kutatások még azt sugallták, hogy a viking férfiak "magányosan", feleségeik nélkül vágtak neki a hosszú utaknak, s a helyi lakosságból választottak maguknak házastársat. Az American Journal of Human Genetics tudományos folyóirat egyik 2001-es számában publikált tanulmányban kutatók például leírták, hogy az északi harcosok kelta asszonyokat vittek magukkal, mikor benépesítették Izlandot.

A Hagelberg vezette kutatás ezt alaposan megcáfolta. A norvég tudósok összesen 45, a 796-1066 közötti időből való, Norvégiában feltárt csontvázat vizsgáltak meg. A fogazatból és a hosszú csontokból a kizárólag anyáról lányára öröklődő mitokondriális DNS-t nyertek ki, amelyeket aztán összehasonlították 5191 észak-európai, illetve 68, már korábban elemzett ősi izlandi mintával. A kutatásból kiderült, hogy a vikingek és az izlandiak DNS-e nagyon hasonlít a ma élő észak-európaiak - így a svédek, a skótok vagy éppen az angolok - genomjaira, de leginkább az Orkney- és a Shetland-szigeteken élők DNS-ével mutat rokonságot, mely területek nagyon közel vannak Skandináviához - olvasható a Philosophical Transactions of the Royal Society B december 7-én megjelent számában. Ez azt jelenti, hogy sok esetben nem az új területekről érkező asszonyokat fogadták magukhoz a viking férfiak, hanem magukkal vitték családjukat.

"Úgy tűnik, hogy a viking nők sokkal nagyobb szerepet játszottak a gyarmatosításban, mint eddig gondoltuk" - fogalmazott Jan Bill régész, az oslói Kulturhistorisk museum kurátora. "Amikor ezek a hódítások állandósulni kezdtek, egy idő elteltével egész családok keltek útra, hogy aztán egy új területen üssenek tábort" - tette hozzá.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Magyarország második világháborús történetének van egy apró, alig ismert, de egyben rendkívül érdekes fejezete: az egyéni fegyverténnyel ellenséges harckocsit megsemmisítő magyar honvédek termőfölddel való jutalmazása.

Hét évtizeddel a második világháború vége után még éltek emberek, akiknél hitelesebben senki sem tudta elmondani, mit tapasztalhatott egy civil a budai oldalon 1944-45 telén.

Egy fehér nacionalista szervezet vezetője köztéri matricákkal, valamint Adolf Hitler és a Nagynémet Birodalom plakátjival az otthonában is faji gyűlöletet szított – közölte a brit koronabíróság.

Mihelyt a második világháború 1945-ben véget ért, Kanada és az USA elkezdett hajón élelmet szállítani az emberek százmillióinak, akik a háború következtében éhhalálnak voltak kitéve.

Letakarták egy bécsi protestáns templom ólomüveg ablakait, mert azokon állítólag „antiszemita” motívumok szerepeltek, és az ablakok alkotója tagja volt a NSDAP-nak.

Mi a magyarság jelenlegi helyzete a pozsonyi csata tükrében? Szinte lehetetlen vállalkozás a megfogalmazott kérdésre minden igényt kielégítő válaszokat adni, de ugyanilyen lehetetlen, hogy nemzeti érzelmű magyar ember ne gondolkodna el ezeken az összefüggéseken ezekben a napokban.

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

Több tízezer zsidó és zsidószimpatizáns vonult fel Izrael mellett Washingtonban, ám ez nem mindenkinek volt kedvére.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

A nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom egyik első embere, Heinrich Himmlernek bajorországi, festői környezetből álló tóparti villáját szállodává és étteremmé alakították át, amiért „természetesen” áll a bál a zsidó-liberális médiában.

Ilaria Salis, az olasz útonálló antifa terrorista a másfél perces felvételen egy fotelben ül, hangsúlyozza, hogy házi őrizetben van, és megmutatja a bokáján elhelyezett elektronikus nyomkövetőt.

A 98 éves ukrán Jaroslav Hunka, a Galícia SS-hadosztály veteránjának a kanadai parlamentben való kitüntetése „meghozta gyümölcsét”, de nyilván nem pozitív értelemben.

2019-ben az eleki Resetár András házfelújítást végzett, mikor megdöbbentő felfedezést tett az ingatlanban, amely egykor a Faulhaber család otthona volt.

Ismét nyilatkozott antifa erőszaktevő Ilaria Salis börtönben szerzett barátnője, Carmen Giorgio, hogy a magyar börtönállapotok „rémségeiről” beszéljen.

A második világháború lezárást követő vérgőzös évek feltárása, megismertetése a nyilvánossággal, valahogy elfelejtődött az 1990-es "rendszerváltozás" óta.