Kövess minket -on és -en!

1940. augusztus 30-án Bécsben aláírták azt az egyezményt, mely a hónapok óta tartó magyar-román területi vitát volt hivatott rendezni.

Ennek értelmében visszacsatoltak Magyarországhoz 43 104 km²-t, mely magába foglalta Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, nagyjából 2,5 millió lakossal.

Az 1941-es magyar népszámlálás alapján a területen több mint 2,5 millió lakos élt, ennek 51% magyar, 41% pedig román nemzetiségű volt. Az 1930-as román népszámlálás adatait a területre vetítve a 2,3 millió lakosnak 48% volt román és 42% magyar. A terület átadása szakaszosan ment végbe, az esetleges magyar-román konfrontációt megelőzendő.

A Magyar Királyi Honvédség teljes harckészültségben vonult be a visszacsatolandó területre, a műveletben két teljes magyar hadsereg vett részt (a magyar 1. hadsereg a parajdi születésű vitéz nagybaczoni Nagy Vilmos parancsnokság alatt, illetve a magyar 3. hadsereg vitéz Gorondy-Novák Elemér parancsnoksága alatt). Az észak-erdélyi bevonulás szeptember 5-én vette kezdetét nyugati (Szatmárnémeti, Nagyvárad) és északi (Máramarossziget – az 1939 óta magyar fennhatóság alá tartozó Kárpátaljáról kiindulva) irányból.

A magyar lakosság kitörő örömmel fogadta a honvédeket, felszabadulásként tekintve az impériumváltásra. Az észak-erdélyi német lakosság magyarság köré jelentős mértékben asszimilálódott szatmári svábjai is örömmel fogadták a magyar honvédeket, a szász lakosság pedig elsősorban Adolf  Hitlert ünnepelte.

Több Beszterce-környéki településen kifüggesztették a horogkeresztes zászlót és a honvédeket karlendítéssel fogadták. A román lakosság a visszacsatolásra, mint országcsonkításra tekintett. Bár szervezett ellenállásra sehol nem került sor, a felfokozott hangulat több helyen atrocitásokhoz vezetett. A bevonulás szeptember 12-én zárult le, ekkor érték el a magyar csapatok a visszacsatolt terület legkeletibb települését, Sósmezőt.

Kolozsváron és Marosvásárhelyen azonban szeptember 15-én, illetve 16-án ünnepélyes keretek között megismételték a bevonulást Horthy kormányzó és a magyar kormány tagjainak jelenlétében.

A képek a Fortepan gyűjteményéből származnak.

Magyar katonák Máramarosszigeten. (forrás: Fortepan)

1940-ben a Magyar Királyi Honvédségben több kerékpáros zászlóalj is volt, melyek részt vettek az észak-erdélyi bevonulásban. Egy évvel később ezek az egységek is részt vettek a Gyorshadtest kötelékében a bolsevizmus elleni hadjáratban. (forrás: Fortepan)

Pihenő honvédek. (forrás: Fortepan)

Horthy Miklós arcképével készülve a magyar csapatok bevonulására egy erdélyi faluban. (forrás: Fortepan)

A Károly-vonal egyik erődje Szatmárnémeti környékén. A terület átadásának békés úton történő rendezése miatt az erődrendszert soha nem használták éles körülmények között. (forrás: Fortepan/Varga Csaba dr.)

Vitéz dálnoki Miklós Béla altábornagy (ülve), ekkor a Gyorshadtest parancsnoka, mögötte Lengyel Béla ezredes a bevonulás idején, a Szatmár vármegyei Erdőszádánál. (forrás: Fortepan/Varga Csaba dr.)

Katonai menetoszlop Erdélyben. (forrás: Fortepan/Varga Csaba dr.)

Toldi harckocsik Szászrégenben. (forrás: Fortepan/Varga Csaba dr.)

Népviseletbe öltözött lányok várják a magyar csapatokat Szászrégenben. (forrás: Fortepan/Varga Csaba dr.)

Magyar katonák Ratosnyán. (forrás: Fortepan/Varga Csaba dr.)

A román lakosság rendszerint tartózkodóan fogadta a bevonuló magyar csapatokat, a bécsi döntést országcsonkításnak tekintve. Feldíszített, de kihalt utca a román többségű Naszódon. (forrás: Fortepan)

A szász lakosság leginkább örömmel viszonyult a területi változáshoz, a magyar csapatok bevonulásakor a Nagynémet Birodalmat is éltették. Horogkeresztes karszalag és karlendítés a Beszterce-Naszód megyei Csépánon. (forrás: Fortepan)

Nemzetiszocialista karlendítés Besztercén. (forrás: Fortepan)

Magyar katonák vonulnak keresztül a Beszterce-Naszód megyei Tekén. (forrás: Fortepan/Kókány Jenő)

Székelykapu és országzászló Marosvásárhelyen. (forrás: Fortepan/Kókány Jenő)

Gyergyószentmiklós a magyar bevonulás idején. (forrás: Fortepan)

A feldíszített városháza Sepsiszentgyörgyön. (forrás: Fortepan/Hajdu Fedő Károly)

Bár a magyar honvédek szeptember 12-én elérték a visszaítélt terület legkeletibb települését, Sósmezőt, a bevonulást néhány nagyobb városban ünnepélyes keretek között megismételték Horthy kormányzó és a magyar kormány jelenlétében. Így került sor szeptember 15-én a kolozsvári díszfelvonulásra (a képen), majd egy nappal később Marosvásárhelyen is. (forrás: Fortepan)

Kövess minket -on és -en!

Az izraeli–amerikai támadás megrendítő ereje által kiváltott brutális sokkhatás elmúltával Irán reakciója jelentősen gyengébbnek tűnik, mint tavaly júniusban, pedig USrael ezúttal a legfelső vezetését likvidálta, teljesen nyíltan a szélesebb körű rezsimváltásra való törekvés jegyében.

Még nyugat-európai mércével mérve is brutális, és szomorú események zajlottak le a franciaországi Lyonban múlt hét csütörtökön.

William Joyce-ra gyakran utalnak „Lord Haw-Haw” néven, ami viccnek tűnik, és ami tényleg az is. Akik azonban valóban tudják, ki volt Joyce, tisztában vannak vele, hogy kivételes ember volt, aki Nyugat-párti nézeteiért szenvedett mártírhalált.

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

Fű és moha lepi be az egykor szebb napokat is látott nürnbergi Zeppelin-mezőn található létesítményt, ahonnan a Führer szavait százezrek hallgatták.

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

Az 1945 kora tavaszán elindított Tavaszi ébredés kódnevű hadműveletnek, a második világháború utolsó nagy német offenzívájának – amellyel a Führer kísérletet tett a Vörös Hadsereg visszaszorítására, és a létfontosságú zalai olajmezők biztosítására –, a Dunántúl volt a terepe.

Talán sohasem derült volna ki, hogy mit rejt a zernikowi erdő, ha nincs egy lelkes gyakornok az Ökoland Dederow nevű cégben.

1987. augusztus 17-én repült világgá a hír, hogy Rudolf Hess, Hitler egykori helyettese, a Nürnbergben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt "nemzetiszocialista háborús főbűnös", a spandaui fegyház utolsó foglyaként, 93 éves korában meghalt.

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

Nyolcvanhárom, nemzetiszocialista iratokkal és propagandaanyaggal teli dobozt foglaltak le a hatóságok az argentin legfelsőbb bíróság épületének pincéjében. 

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből.