Kövess minket: Telegram — XVkontakte

1918 elején látott hozzá a szovjet vezetés az ortodox egyház szétveréséhez, ami aztán a 30-as években teljesedett ki.

Sztálin 1932-ben ateista ötéves tervet indíttatott el azzal a céllal, hogy a Szovjetunióban megszűnjön minden vallási megnyilvánulás. Kijelölte, mennyi templomot kell lerombolni, de nem hivatalosan rendelkezett a kivégzendő egyházi személyek számáról is. Így 1938-ra Moszkvában a bolsevik hatalomátvétel előtti háromezerből mindössze három működő templom maradt.

De ne szaladjunk ennyire előre, s maradjunk még 1918 elején, amikor is az egyház megtörésének a jegyében egy rendkívül szokatlan és meglehetősen elvetemült lépésre szánta rá magát a frissen hatalomra jutott bolsevik párt. Moszkvában népbíróságot szerveztek, amelyen az első bolsevik kormány felhatalmazva érezte magát a Mindenható elítélésére. A vallásellenes propaganda jegyében 1923-ig aztán több ilyen demonstratív bírósági tárgyaláson is elítélték Istent.

A vád az emberiség elleni bűntett, népirtás volt, a bíróság elnöke pedig a kulturális ügyekért felelős népbiztos, Anatolij Lunacsarszkij. Az ülés nagy érdeklődés mellett öt órán át tartott, a vádlottak padjára egy Bibliát helyeztek. Először felolvasták a „bűnök” sorát, amelyet Isten az orosz nép ellen elkövetett. A vádlók bizonyítékok sorát tárták elő, a szovjet hatalom által kirendelt védők pedig igyekeztek bizonyítani Isten ártatlanságát. Egyebek közt zavarodott elmeállapotára és pszichés problémáira hivatkozva kérték a felmentését. A bíróság végül bűnösnek találta Istent, és a Lunacsarszkij által felolvasott ítélet halál volt. Az ítéletet másnap hajnalban végre is hajtották, a bíróság döntését teljesítve egy szakasz sorozatot engedett el a moszkvai ég irányába.

Maga Lunacsarszkij egyébként nemcsak művelődéspolitikus, de esztéta, kritikus, író, műfordító volt. Lefordította például oroszra Petőfi Sándor néhány versét is. Az I. világháború előtt a szocializmus és a vallás kombinálásának lehetőségeivel kísérletezgetett. Az istenépítők eszméjét vallotta, amelyen össze is veszett Leninnel, s kizárták a pártból. Ahogy a kort kutató Donáth Péter könyvében fogalmaz, Lunacsarszkij „a tudományos szocializmusról mint (…) a vallás új, legmagasabb formájáról” értekezett már egy 1907-es cikkében, „vallásos ateizmusa” a jóra, a boldogságba vetett hitre akarta a proletárokat megtanítani. A szocialista kultúrára hivatkozó olyan „istenépítés” ez, amely Lenint a II. Internacionálé „szűk prakticista” megtestesítőjeként látja a politika világára irányuló gyakorlati orientációjával.

Lunacsarszkij 1917-ben a leninista bolsevikokhoz csatlakozott, 1929-ig pedig művelődésügyi miniszterként tevékenykedett. Leninnel többnyire jóban volt, csak a proletkult kérdésén vesztek össze. Sztálin hatalmának megerősödésével párhuzamosan Lenin özvegyével, Krupszkajával együtt fokozatosan háttérbe szorult. A sztálini „szocializmus egy országban” politika szakított a korábbi évek eszméivel, képviselőivel, és levette a napirendről a világforradalom programját is. Lunacsarszkij 1929-ben a Tudományos Bizottság elnöke lett, Sztálinnal való rossz viszonya miatt aztán nagykövetnek nevezték ki Spanyolországba. Szolgálati helyére utazott, amikor 1933-ban a dél-franciaországi Mentonban meghalt. Élete végén elítélte a túlkapásokat is. Az egyház elleni harc azonban ekkor már nem az egykor általa elnökölt nevetséges kirakatperekkel folyt. Sztálin ekkor már elindította az ateista ötéves tervet, amelynek keretében szisztematikusan üldözték a vallást. Egészen a Szovjetunió megtámadásáig, amikor Sztálin az egyházat is segítségül hívta a Hitlerrel szemben vívott élet-halál harcban.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Miután a keleti fronton megszakadt a tengelyhatalmak hadiszerencséje és a szovjet Vörös Hadsereg ellentámadásba lendült.

Házunkba 1944. december 31-én lépett be az első szovjet katona, és németeket keresett. Miután jól megetettük őt, társai is meglátogattak egyre sűrűbben. Közben néha elvittek tolmácskodni, mert lengyelül beszéltem.

Gyászhírek és gyásztáviratok a gyászkeretes újságokban, sírva dolgozó munkásnők a hangulatjelentésekben, és az időjárás-jelentést is kiszorító rádióközvetítések.

Az amerikai feketék sok olyan dologban hisznek, ami nem létezik, olyannyira, hogy azt lehet mondani, egy másik dimenzióban élnek, miközben a miénkben beszélnek.

A faji háborúra való előkészletek, illetve „terrorösszeesküvés” miatt ítéltek el finn nemzetiszocialista fiatalokat.

A nemzetiszocialista tisztelgés a második világháború vége óta illegális a cionisták által Németországban és Ausztriában, és a kóser törvények szerint börtönbüntetéssel büntethető.

A jugoszláv légierő 1941. április 7-i szegedi és pécsi légitámadását, az 1941. június 26-i ismeretlen eredetű kassai bombázást, illetve a Budapestet ért 1942. szeptember 4–5-i és 9–10-i éjszakai szovjet légitámadást követően, az ország területének, ipari és közlekedési csomópontjainak rendszeres és folyamatos bombázása 1944. április 3-án vette kezdetét.

A Ku Klux Klan egykori vezetője, David Duke a fehér fajvédő Nick Fuentes online személyiség támogatóival együtt demonstrált Detroitban.

Az olasz legfelsőbb bíróság, a semmítőszék foglalt állást az olasz szélsőjobboldali, hazafias csoportok találkozóin, megemlékezésein országszerte használt köszöntési formáról.

Neobolsevik Amerikában a fehéreket – konkrétan a heteroszexuális fehér férfiakat – hibáztatni az elképzelhető összes társadalmi gondért, bajért, bánatért valósággal nemzeti sportnak számít, amely a feketék és az etnomazochista fehérek körében hovatovább népszerűbb még a kosárlabdánál is.

A Szövetségi Alkotmánybíróság meg akarta akadályozni Maja T. Magyarországra történő átszállítását. Azonban a hatóságok nem várták meg a hivatalos állásfoglalást és kiadták őt – írja szomorúan a német MDR.de.

2007. november 20-án a brit királyi pár 60. házassági évfordulóját, azaz gyémántlakodalmát ünnepelte. Az esemény mögött kimondatlanul is ott áll az a rendkívüli történet, hogy a házasságuk csaknem meghiúsult amiatt, hogy Fülöp rokoni kapcsolatban volt Hitler egyik legközelebbi követőjével.

Egy helyi zsidó felsőbbrendűségi csoport és állami törvényhozók kiakadtak a Nashville belvárosában a tartott nemzetiszocialista felvonulás miatt.

Kun András 1911-ben született Nyírbátorban. Bölcsészeti és teológiai tanulmányait Rómában folytatta. 1941-ben szentelték pappá, majd minorita szerzetesként a kézdivásárhelyi rendházba került.

Az osztrák parlament szigorította a nemzetiszocialista jelképek betiltásáról szóló törvényt, kiszélesítette annak hatályát és megerősítette a tiltott jelképek megjelenítésére és terjesztésére kiszabott büntetéseket arra hivatkozva, hogy erősödik az „antiszemitizmus”.