Kövess minket -on és -en!

A kárpáti harcok során elszakadtam alakulatomtól, a visszatérés lehetetlenné vált. Hazamentem Kecskemétre. Ott városszerte olvasható volt a felhívás: a volt katonák jelentkezzenek a szovjet parancsnokságon. Jelentkeztem.

Feljegyezték nevemet, címemet, rendfokozatomat (zls.), polgári foglalkozásomat stb., utána hazaengedtek.

Kora délután azonban jött két szovjet katona, bevittek a parancsnokságra, mint mondták – rövid beszélgetésre.

Két szovjet tiszt – egyik tolmács – fogadott. Először nem voltak durvák, ha nem is voltak éppen barátságosak. Később, amikor a tolmács valami fontos részletet rosszul fordított, orosz nyelven közbeszóltam. A két orosz hirtelen felugrott, üvölteni kezdett: aki oroszul tud, az a háború alatt kém! „Mi a feladatod, kik és hol vannak társaid?” – kérdezték.

Miután nem tudtam válaszolni, verni kezdtek: előbb ököllel, később pisztolymarkolattal. Elém tették egy akasztott katonának a fényképét, és azt mondták: ha nem válaszolsz a kérdéseinkre, két óra múlva úgy fogsz lógni, mint ez! Majd bezártak egy kis szobába, ahol már 6 ember – köztük két szovjet katona – tartózkodott.

Éjszaka értem jött egy orosz katona, és bevitt egy szépen berendezett szobába. Itt egy NKVD alezredes fogadott, barátságosan. Megkínált cigarettával, pálinkával, majd közölte: „Az elmúlt tíz órában mindennek utána néztünk, és tudjuk, hogy igazat mondott... A sietségben tévedés történt, felejtsük el! Azt is tudjuk, hogy apja a parlamentben Bajcsy-Zsilinszky Endrével együtt aktív náci- és háborúellenes politikát folytatott, és az Ön álláspontja is ez. Ha nem lenne tiszt, mindjárt szabadon engedném, de így meg kell várni egy bizottságot, amely majd elengedi!”

Elvittek a városi fogházba... A bizottság nem jött. Helyette pár nap múlva, társaimmal együtt legyalogoltunk a közeli pályaudvarra, vagonba zártak, amelyet első alkalommal Ploestiben nyitottak ki...

Aztán a Szovjetunióba vittek.

Dr. Révész László – Bern
HH 1993/3.

Kövess minket -on és -en!

Az I. világháborús vereség után aláírt trianoni békeszerződés a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, valamint a magyar népesség egyharmadát.

A mai Puskin mozi 1946-ból származó moziműsoránál bizarrabbat ritkán lehet látni.

Július 15-én hét hónap börtönre ítélték Hans Jørgen Lysglimt Johansent, a Szövetség – Alternatíva Norvégiának (Alliansen – Alternativ for Norge) párt elnökét.

A Mussolini család egykori vidéki háza Olaszország északkeleti részén, Emilia Romagnában található, Forli városában. Az épület tele van a Duce relikviáival: a telefon, amelynek segítségével a római kormányt hívta, egyenruhája, imádott motorbiciklije.

Alig egy hónappal Szálasi Ferenc kivégzése után a magyar határon önként jelentkezett a Szálasi-kormány egyik még szabadlábon lévő tagja: Kovarcz Emil.

Az Europol Referral Action Day nevű akciójának elsődleges célja az volt, hogy „azonosítsák és eltávolítsák a világhálón fellelhető antiszemita tartalmakat”.

Alakulatunknak az orosz túlerővel szemben vissza kellett vonulnia, egészen a Stájer Alpokig. Itt ért bennünket a háború vége.

1944. február 15-21. között Magyarországra látogatott Lorenz SS-Oberführer, a VoMi vezetője, hogy tárgyalásokat folytasson Basch népcsoportvezetővel a toborzások eddigi elért és a jövőben elérendő eredményeiről.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

„A »Lázadó Franciaország« (LFI) egy antifasiszta aktivista megmentésére sietett, akinek Magyarország kéri a kiadatását erőszakos cselekmények miatt” – írta meg a Le Figaro.

Terrorizmushoz kapcsolódó vádakkal illetik a winnipegi nemzetiszocialista aktivistát, akit korábban antiszemita graffitik felfestése miatt kaptak el.

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.

Budapest belvárosában „neonáci, fajvédő eszmék terjesztői verhettek tanyát” – kongatja a vészharangot Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere.

Csak idő kérdése, hogy Amerika egyre növekvő ellenséglistája mikor dönt úgy, hogy kihúzza a szőnyeget az amerikai gazdaság alól.

A ma már közel 100 éves nő 1943-1945 között a stutthofi tábor parancsnokának volt a gépírónője, és a bíróság szerint „elképzelhetetlen, hogy ne vette volna észre, mi történik körülötte”.