Kövess minket -on és -en!

1943-ban a 2. hadsereg megsemmisülése után kezdtek hozzá a magyar haderő újabb átszervezéséhez.

A kormányzat és a hadvezetés úgy ítélte meg a helyzetet, hogy a németek részéről a további hadműveleteknek előreláthatólag csak a halogatás és időnyerés lehet a céljuk, a háború elhúzása addig, amíg Németország valami elfogadható békéhez jut. Ezt fejtette ki Szombathelyi Ferenc vezérezredes, a vezérkar főnöke a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács 1943. szeptember 4-i ülésén. E helyzetmegítélésre alapozva a Kállay-kormány külpolitikája arra irányult, hogy a Führernek nyújtott támogatás mellett lehetőség nyíljon a hátországban olyan ütőképes haderő megszervezésére, amely az angolszász csapatok megérkezéséig képes feltartóztatni a szovjet hadsereget a határokon. Arra törekedtek, hogy ne kelljen újabb harcoló csapatokat a frontra küldeni, de a megszálló feladatokat ellátó kötelékek számának növelését nem tudták elkerülni.

A kormányzat és a hadvezetés a hadsereg ütőképességének biztosítása érdekében kénytelen volt lemondani a 27 hadosztályra tervezett haderő felállításának további erőszakolásáról, mert bebizonyosodott, hogy a magyar hadiipar kapacitása – a német igények kielégítése mellett – nem elegendő a háborús alkalmazáshoz szükséges fegyverzet előállítására. Emellett éppen a 2. hadsereg katasztrófája mutatott rá többek között a két gyalogezredes hadosztályszervezet további tarthatatlanságára. E megfontolásokból kiindulva az 1943 őszi hadrendet nyolc korszerű (három gyalogezredes) gyaloghadosztályban, két hegyi dandárban, a páncélos hadtestben, a lovas hadosztályban, a repülő hadosztályban, a légvédelmi és a folyami dandárban határozták meg.

A nyolc gyaloghadosztályt 3–3 önálló dandár, illetőleg könnyű hadosztály összevonása útján állították fel, a két hegyi dandár pedig, a 8. határvadász dandárból alakult meg. A repülő hadosztály 3 dandárból állt; a páncélos hadtest, a lovas hadosztály és a folyami dandár szervezete lényegében változatlan maradt. Az 1943-as szervezési évben került sor az úgynevezett Székely Határvédelmi Parancsnokság és alárendelt alakulatai felállítására a IX. hadtest kötelékében.

Az 1943. évi szervezési intézkedések kitértek a hadrend belső korszerűsítésére is. Ennek során a gyalogezredek szervezetéből törölték a gépkocsizó géppuskás századokat, ugyanakkor új ezredközvetlen alakulatként egy aknavető és egy páncéltörő ágyús századot állítottak fel 8 aknavetővel, illetőleg 8 löveggel, az árkász századot pedig szakasszá csökkentették. A géppuskás század szervezetébe minden zászlóaljnál egy-egy négy aknavetőből álló aknavető szakaszt rendszeresítettek, zászlóaljközvetlen alakulatként pedig egy-egy páncéltörő ágyús szakaszt állítottak be 4 löveggel.

A hadrend belső fejlesztése érdekében tett intézkedések mindenekelőtt három dolgot bizonyítanak:

1. A hadvezetés fontosnak tartotta az ezredközvetlen tüzérség szerepét. Ez védelmi hadműveletek során lényegesen hatékonyabbá tette a gyalogos csapatok tűzrendszerét.
2. A szovjet harckocsik nagy tömegű alkalmazásával szemben az erős páncélelhárító tűzrendszer megszervezése hatékony védelmet jelentett.
3. Az aknavetők számának szaporítása az ezredek és zászlóaljak szervezetében is arra mutat, hogy a hadsereget védelmi feladatra készítették fel.

A keleti arcvonal helyzetének rosszabbodása és a szovjet csapatok állandó térnyerése arra késztette a magyar kormányzatot, hogy a honvéd vezérkar főnökét, Szombathelyi Ferenc vezérezredest a német főhadiszállásra küldje a német hadvezetés további szándékainak megismerése végett. Egyúttal tájékoztatást kellett adnia a német vezérkar számára a magyar részről a Kárpátok biztosítására tervezett katonai intézkedésekről is.

A magyar kormány és vezérkar az Ukrajnában megszálló feladatokat végző kilenc könnyű hadosztályt feltűnés nélkül, de a németek beleegyezésével kívánta hazahozni. A magyarázat az volt, hogy a harcedzett hadosztályoknak időben fel kell készülniük a Vörös Hadsereg támadására, a keleti határok védelmére, továbbá hogy két ezredes, úgynevezett könnyű hadosztályból három ezredes hadosztályokká kell őket átszervezni.

Kövess minket -on és -en!

Rendkívül ritka képek az amerikai történelem egyik legdrámaibb időszakáról és tradicionális fehér fajvédő szervezetéről, a Ku Klux Klánról.

Nyugaton a fehér tömegek az etnomazochizmus (Guillaume Faye) és az önpusztítás között ingadoznak, és ez a magatartás felelőtlen toleranciában nyilvánul meg minden iránt, ami valójában pusztítja a társadalmukat.

Mindig bátorító, amikor a tudományos felfedezések megerősítik azt, amit az emberek mindig is tudtak. Különösen így van ez manapság, amikor a józan észt elnyomják, de a tudomány mégis megerősíti azt (ami ilyen esetekben forradalminak tekinthető).

Szomorú és különös helyzetben jöttem rá, hogy néha a tudás is lehet előnytelen. Hadifogságom első lágere a Kraszna Szulin nevű városban volt a Szovjetunióban. A gyár hasonlított a budapesti Csepel Művekhez.

Öt Québecben szolgáló katonát függesztettek fel, miután előkerült egy 2023-as felvétel, amelyen egy házibulin nemzetiszocialista karlendítést mutatnak be.

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetséget.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

2025. október 9-én, vasárnap, egy fajvédő akció zajlott Portugáliában az A1-es autópálya egyik pihenőhelyén. Egy invazív, Portugáliában élő indiai férfit 20–30 főből álló nemzetiszocialista csoport vett középre, miközben Lisszabonból Portóba tartottak.

Olaszország a zsidó-liberális történészek ítélete szerint mind a mai napig „nem nézett szembe” az 1922-tól 1943-ig tartó időszakkal.

Az időpont: 1946. október 7. A színhely: a kaposvári katonai szűrőtábor. Sólyom András őrnagy táborparancsnok korábban már több ezer embert vett őrizetbe a Magyarországra hazatérők közül. Számára egyegy újabb őrizetbe vétel már nem jelent különösebb eseményt.

Embrahim Rasool dél-afrikai nagykövet egy külpolitikai szeminárium résztvevőinek azt mondta, hogy Donald Trump amerikai elnök „fehér fajvédő mozgalmat vezet” Amerikában és világszerte.

Nem egyformán szenvedtünk az éhségtől, voltak, akik a kínok kínját állták ki, de voltunk, akik fásult, közönyös állapotba kerültünk. Barátom, Kovács Bandi is a borzasztóan szenvedők közé tartozott.

Felállva tapsolt a német hallgatóság a 2023-as antifa támadások egyik vádlottjának a Fővárosi Törvényszék dísztermében. Az előkészítő ülésen az ügyészség 14 év fegyházbüntetést ajánlott, ha beismeri a tettét.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.