Kövess minket -on és -en!

1943-ban a 2. hadsereg megsemmisülése után kezdtek hozzá a magyar haderő újabb átszervezéséhez.

A kormányzat és a hadvezetés úgy ítélte meg a helyzetet, hogy a németek részéről a további hadműveleteknek előreláthatólag csak a halogatás és időnyerés lehet a céljuk, a háború elhúzása addig, amíg Németország valami elfogadható békéhez jut. Ezt fejtette ki Szombathelyi Ferenc vezérezredes, a vezérkar főnöke a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács 1943. szeptember 4-i ülésén. E helyzetmegítélésre alapozva a Kállay-kormány külpolitikája arra irányult, hogy a Führernek nyújtott támogatás mellett lehetőség nyíljon a hátországban olyan ütőképes haderő megszervezésére, amely az angolszász csapatok megérkezéséig képes feltartóztatni a szovjet hadsereget a határokon. Arra törekedtek, hogy ne kelljen újabb harcoló csapatokat a frontra küldeni, de a megszálló feladatokat ellátó kötelékek számának növelését nem tudták elkerülni.

A kormányzat és a hadvezetés a hadsereg ütőképességének biztosítása érdekében kénytelen volt lemondani a 27 hadosztályra tervezett haderő felállításának további erőszakolásáról, mert bebizonyosodott, hogy a magyar hadiipar kapacitása – a német igények kielégítése mellett – nem elegendő a háborús alkalmazáshoz szükséges fegyverzet előállítására. Emellett éppen a 2. hadsereg katasztrófája mutatott rá többek között a két gyalogezredes hadosztályszervezet további tarthatatlanságára. E megfontolásokból kiindulva az 1943 őszi hadrendet nyolc korszerű (három gyalogezredes) gyaloghadosztályban, két hegyi dandárban, a páncélos hadtestben, a lovas hadosztályban, a repülő hadosztályban, a légvédelmi és a folyami dandárban határozták meg.

A nyolc gyaloghadosztályt 3–3 önálló dandár, illetőleg könnyű hadosztály összevonása útján állították fel, a két hegyi dandár pedig, a 8. határvadász dandárból alakult meg. A repülő hadosztály 3 dandárból állt; a páncélos hadtest, a lovas hadosztály és a folyami dandár szervezete lényegében változatlan maradt. Az 1943-as szervezési évben került sor az úgynevezett Székely Határvédelmi Parancsnokság és alárendelt alakulatai felállítására a IX. hadtest kötelékében.

Az 1943. évi szervezési intézkedések kitértek a hadrend belső korszerűsítésére is. Ennek során a gyalogezredek szervezetéből törölték a gépkocsizó géppuskás századokat, ugyanakkor új ezredközvetlen alakulatként egy aknavető és egy páncéltörő ágyús századot állítottak fel 8 aknavetővel, illetőleg 8 löveggel, az árkász századot pedig szakasszá csökkentették. A géppuskás század szervezetébe minden zászlóaljnál egy-egy négy aknavetőből álló aknavető szakaszt rendszeresítettek, zászlóaljközvetlen alakulatként pedig egy-egy páncéltörő ágyús szakaszt állítottak be 4 löveggel.

A hadrend belső fejlesztése érdekében tett intézkedések mindenekelőtt három dolgot bizonyítanak:

1. A hadvezetés fontosnak tartotta az ezredközvetlen tüzérség szerepét. Ez védelmi hadműveletek során lényegesen hatékonyabbá tette a gyalogos csapatok tűzrendszerét.
2. A szovjet harckocsik nagy tömegű alkalmazásával szemben az erős páncélelhárító tűzrendszer megszervezése hatékony védelmet jelentett.
3. Az aknavetők számának szaporítása az ezredek és zászlóaljak szervezetében is arra mutat, hogy a hadsereget védelmi feladatra készítették fel.

A keleti arcvonal helyzetének rosszabbodása és a szovjet csapatok állandó térnyerése arra késztette a magyar kormányzatot, hogy a honvéd vezérkar főnökét, Szombathelyi Ferenc vezérezredest a német főhadiszállásra küldje a német hadvezetés további szándékainak megismerése végett. Egyúttal tájékoztatást kellett adnia a német vezérkar számára a magyar részről a Kárpátok biztosítására tervezett katonai intézkedésekről is.

A magyar kormány és vezérkar az Ukrajnában megszálló feladatokat végző kilenc könnyű hadosztályt feltűnés nélkül, de a németek beleegyezésével kívánta hazahozni. A magyarázat az volt, hogy a harcedzett hadosztályoknak időben fel kell készülniük a Vörös Hadsereg támadására, a keleti határok védelmére, továbbá hogy két ezredes, úgynevezett könnyű hadosztályból három ezredes hadosztályokká kell őket átszervezni.

Kövess minket -on és -en!

Érvényét vesztette a Hammerskins Deutschland nevű szervezet két évvel ezelőtti betiltása. A lipcsei bíróság ugyanis helyt adott több tag és regionális alcsoportnak a belügyminisztérium betiltási határozata ellen benyújtott kereseteinek - számol be a Spiegel.

Az ember által használt egyik legősibb szimbólumot, a horogkeresztet a modern kori Európában a régészeti és archeológiai kutatások tették ismertté az 1880-1920-as években, és mint a jó szerencse szimbóluma terjedt el széleskörűen.

Spanyol falangisták tartották gyűlésüket október 12-én Vitoria-Gasteiz városában, amikor antifasiszták támadtak rájuk. A Falange Española de las JONS által szervezett Spanyolság Napja (Día de la Hispanidad) rendezvényt a baszk rendőrség biztosította, azonban a megjelent baszk antifasiszta ellentüntetők könnyen áttörtek a csekély rendőri erőkön.

Gyomorforgató riportban sajnáltatja a 2023-as budapesti antifa terrortámadásokban való részvételért a Fővárosi Törvényszék előtt álló, magát nőnek képzelő és ezért nevét hivatalosan is Majára változtató Simeon Ravi Truxot a Deutsche Welle magyar kiadása.

Nyolcvanhárom, nemzetiszocialista iratokkal és propagandaanyaggal teli dobozt foglaltak le a hatóságok az argentin legfelsőbb bíróság épületének pincéjében. 

Antiszemita aktivisták március 15-én megsemmisítették a szigetmonostori holokauszt-emlékművet.

Az amerikai–kínai vámháborúban átmenetileg fegyverszünet van érvényben, a frontvonalak megmerevedtek, a szembenálló felek készülnek a végső (?) összecsapásra.

Pietersburg mellett 3500 hófehér fakereszt virít a dél-afrikai vörös földbe tűzve. Ezek a keresztek emlékeztetnek minket azokra a búr farmerekre, akiket az elmúlt évtizedekben feketék gyilkoltak meg a „felszabadított” Dél-Afrikában – olvasható a Szent Korona Rádió oldalán. 

Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.

Tömegmészárlásba fulladt a magyarok utáni hajtóvadászat 1919 tavaszán a komáromi május elsején.

A hatóságok szerint a szélsőjobboldali „Letzte Verteidigungswelle” (Utolsó Védelmi Hullám) csoport célja Németország demokratikus rendszerének összeomlasztása.

A német hatóságok letartóztattak egy férfit, akit azzal vádolnak, hogy saját vérével horogkereszteket festett épületekre, valamint csaknem 50 járműre a hesseni Hanau városában.

Keresztes-Fischer Ferenc, magyar királyi belügyminiszter a Magyar Nemzeti Szocialista Párt - Hungarista Mozgalmat 1939. február 24-én feloszlatta, a Mozgalom, illetőleg a párt helyiségeit a rendőrséggel megszállatta.

A német nacionalista zenekar, a Landser, korábban betiltott dala, a „Wacht an der Spree” kapcsán megint komoly hisztériát robbant ki Bajorországban.

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.