Kövess minket -on és -en!

1943-ban a 2. hadsereg megsemmisülése után kezdtek hozzá a magyar haderő újabb átszervezéséhez.

A kormányzat és a hadvezetés úgy ítélte meg a helyzetet, hogy a németek részéről a további hadműveleteknek előreláthatólag csak a halogatás és időnyerés lehet a céljuk, a háború elhúzása addig, amíg Németország valami elfogadható békéhez jut. Ezt fejtette ki Szombathelyi Ferenc vezérezredes, a vezérkar főnöke a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács 1943. szeptember 4-i ülésén. E helyzetmegítélésre alapozva a Kállay-kormány külpolitikája arra irányult, hogy a Führernek nyújtott támogatás mellett lehetőség nyíljon a hátországban olyan ütőképes haderő megszervezésére, amely az angolszász csapatok megérkezéséig képes feltartóztatni a szovjet hadsereget a határokon. Arra törekedtek, hogy ne kelljen újabb harcoló csapatokat a frontra küldeni, de a megszálló feladatokat ellátó kötelékek számának növelését nem tudták elkerülni.

A kormányzat és a hadvezetés a hadsereg ütőképességének biztosítása érdekében kénytelen volt lemondani a 27 hadosztályra tervezett haderő felállításának további erőszakolásáról, mert bebizonyosodott, hogy a magyar hadiipar kapacitása – a német igények kielégítése mellett – nem elegendő a háborús alkalmazáshoz szükséges fegyverzet előállítására. Emellett éppen a 2. hadsereg katasztrófája mutatott rá többek között a két gyalogezredes hadosztályszervezet további tarthatatlanságára. E megfontolásokból kiindulva az 1943 őszi hadrendet nyolc korszerű (három gyalogezredes) gyaloghadosztályban, két hegyi dandárban, a páncélos hadtestben, a lovas hadosztályban, a repülő hadosztályban, a légvédelmi és a folyami dandárban határozták meg.

A nyolc gyaloghadosztályt 3–3 önálló dandár, illetőleg könnyű hadosztály összevonása útján állították fel, a két hegyi dandár pedig, a 8. határvadász dandárból alakult meg. A repülő hadosztály 3 dandárból állt; a páncélos hadtest, a lovas hadosztály és a folyami dandár szervezete lényegében változatlan maradt. Az 1943-as szervezési évben került sor az úgynevezett Székely Határvédelmi Parancsnokság és alárendelt alakulatai felállítására a IX. hadtest kötelékében.

Az 1943. évi szervezési intézkedések kitértek a hadrend belső korszerűsítésére is. Ennek során a gyalogezredek szervezetéből törölték a gépkocsizó géppuskás századokat, ugyanakkor új ezredközvetlen alakulatként egy aknavető és egy páncéltörő ágyús századot állítottak fel 8 aknavetővel, illetőleg 8 löveggel, az árkász századot pedig szakasszá csökkentették. A géppuskás század szervezetébe minden zászlóaljnál egy-egy négy aknavetőből álló aknavető szakaszt rendszeresítettek, zászlóaljközvetlen alakulatként pedig egy-egy páncéltörő ágyús szakaszt állítottak be 4 löveggel.

A hadrend belső fejlesztése érdekében tett intézkedések mindenekelőtt három dolgot bizonyítanak:

1. A hadvezetés fontosnak tartotta az ezredközvetlen tüzérség szerepét. Ez védelmi hadműveletek során lényegesen hatékonyabbá tette a gyalogos csapatok tűzrendszerét.
2. A szovjet harckocsik nagy tömegű alkalmazásával szemben az erős páncélelhárító tűzrendszer megszervezése hatékony védelmet jelentett.
3. Az aknavetők számának szaporítása az ezredek és zászlóaljak szervezetében is arra mutat, hogy a hadsereget védelmi feladatra készítették fel.

A keleti arcvonal helyzetének rosszabbodása és a szovjet csapatok állandó térnyerése arra késztette a magyar kormányzatot, hogy a honvéd vezérkar főnökét, Szombathelyi Ferenc vezérezredest a német főhadiszállásra küldje a német hadvezetés további szándékainak megismerése végett. Egyúttal tájékoztatást kellett adnia a német vezérkar számára a magyar részről a Kárpátok biztosítására tervezett katonai intézkedésekről is.

A magyar kormány és vezérkar az Ukrajnában megszálló feladatokat végző kilenc könnyű hadosztályt feltűnés nélkül, de a németek beleegyezésével kívánta hazahozni. A magyarázat az volt, hogy a harcedzett hadosztályoknak időben fel kell készülniük a Vörös Hadsereg támadására, a keleti határok védelmére, továbbá hogy két ezredes, úgynevezett könnyű hadosztályból három ezredes hadosztályokká kell őket átszervezni.

Kövess minket -on és -en!

Megszünteti a budapesti antifa támadások elsőrendű vádlottjának, Ilaria Salisnak letartóztatását 16 millió forint óvadék ellenében a Fővárosi Ítélőtábla és elrendeli bűnügyi felügyeletét, tudatta a bíróság honlapján közleményben.

A világ legnagyobb darabszámban eladott autójának számító, a történelemben először húszmillió példányban legyártott, egy korszak jelképének is tekinthető Volkswagen Bogár ötlete Hitler fejéből pattant elő, a terveket pedig Ferdinand Porsche készítette. 

Izraeli tinédzset vettek őrizetbe és ítéltek pénzbüntetésre, miután „náci” tisztelgést hajtott végre Auschwitzban. Az izraeli oktatási minisztérium is reagált a történtekre, elfogadhatatlannak nevezte a kiskorú viselkedését. 

Öt év börtönbüntetéssel fenyegetik kaphat Karl Münter, a 96 éves volt SS-katonát, aki az ascq-i megtorlásért felelős parancsnok egységében szolgált. 

A német hadügyminiszternek végre leesett a tantusz. Boris Pistorius szerint Putyin ukrajnai hadjárata „többé már nem regionális háború”, mert Putyin egy új világrendért harcol.

Csaknem 80 évvel a második világháború befejezése után állhat bíróság elé egy 100 éves volt SS-tag. Gregor Formaneket a sachsenhauseni koncentrációs táborban elkövetett „3322 gyilkosságban való bűnrészességgel” vádolják.

Valaha, réges-régen, még a II. világháborúban volt egy erődítményekből álló védvonal, melyet a később legyőzhetetlennel minősített szovjet haderő sem tudott áttörni. Árpád-vonalnak hívták.

Hitler ambíciózus tervét a háború megnyerése után szerette volna megvalósítani, a 180 ezer fős építmény megtervezése az építészzseni Albert Speer feladata lett volna.

Árvíz ide, árvíz oda, ez a Telex szerkesztőségét amúgy sem érinti túlságosan, nem jelentetnének komoly erősítést a homokzsákok pakolásában, és amúgy is van „fontosabb” témájuk. Kitaláltátok már, micsoda, ugye? Hát persze, hogy az. Mintegy 3 (!) hónap múlva „neonáci koncert” lesz Budapesten!

Egy massachusetts-i nemzetiszocialista csoporttal szembeni koholt vádas per folytatódik, miután a per bírája elutasította a fehér patrióta csoport felmentési kérelmét.

Harrisburg belvárosában a Blood Tribe fehér fajvédő, nemzetiszocialista csoport tartott demonstrációt, amelyet a zsidók és liberálisok hisztérikusan elítélték, mondván, hogy a résztvevők „gyűlöletkeltő üzenetet terjesztettek, és álarcok mögé bújtak, hogy elrejtsék kilétüket”.

A magyar hadifoglyokat 1945 őszén átszállították a 180/5. lágerbe. (Ez a Don-medence egyik szénbányája közelében létesült.) Örömmel fogadtuk az áttelepítést abban a reményben, a háború befejezése utáni hazaszállításunkkal kapcsolatos lépésről van szó.

Szórakozni érkezett, súlyos testi sérüléseket kapott emlékbe Magyarországon az a tel-avivi nő, akit az Ozora Fesztivál biztonsági őrei megvertek, amiért a rendezvényen megismert szintén izraeli társával renitenskedtek a feszvitálon.

A ma már közel 100 éves nő 1943-1945 között a stutthofi tábor parancsnokának volt a gépírónője, és a bíróság szerint „elképzelhetetlen, hogy ne vette volna észre, mi történik körülötte”.

A propaganda, a „marketing” és az „üzenet terjesztése” szféránk egyik – ha nem a legfontosabb – küldetése. Mindig is kulcsfontosságú része volt a küzdelemnek, a Kampfzeit napjaitól mindmáig.