Kövess minket -on és -en!

Minneapolisban a városi tanács kérdőre vonta a rendőrfőnököt a bűncselekmények emelkedő száma miatt, és azt kérdezték, hol van a rendőrség, hiszen szükség lenne rájuk.

Arról a rendőrségről beszélünk, amelynek feloszlatását a városi tanács néhány hónapja megszavazta - írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Minneapolisban egyre erősödik a bűnözés, ezt az is mutatja, hogy 2020-ban eddig több embert öltek meg a városban, mint tavaly összesen. Ezenkívül súlyos problémát jelent a fegyveres erőszak, a drog, a betörés, a lopás és a megfélemlítés is. A helyzet miatt a városi tanács kérdőre vonta a helyi rendőrfőnököt, Medaria Arradondót, akinek mintegy két órán keresztül panaszkodtak a képviselők.

A tanács egyik tagja, Phillipe Cunningham például arról számolt be, hogy az emberek azt kérdezik tőle, mit csinál a város? A rendőrök ugyanis csak nagy nehezen tudnak kimenni a helyszínre, ha hívják őket, és azt mondják, nem is tudnak mit csinálni, mert egyik bejelentéstől a másikhoz mennek.

Cunningham egyébként egy új, közösségi biztonsági ügynökség megalapítását pártolja, hogy ezzel váltsák fel a rendőrséget, és kritizálta is társait azért, mert a jelek szerint haboznak a korábbi ígéretüket illetően a változtatással kapcsolatban.
Egy másik képviselő, Jamal Osman is arról beszélt, hogy a lakók folyamatosan azt kérdezik, hol van a rendőrség? Ők jelentik ugyanis nekik a biztonságot, és rájuk számítanak, most azonban sehol nem látják őket.

Ebben az a visszás, hogy ugyanez a városi tanács három hónappal ezelőtt még megvonta a támogatást a rendőrségtől, sőt, a tanács egyhangúlag megszavazta, hogy feloszlatják a rendőrséget, és annak helyébe egy, a közösség által vezetett biztonsági rendszert állítanának fel.

Ez egyelőre nem valósult még meg, a rendőrök azonban sorra szerelnek le, így egyre kevesebben vannak, a munka azonban egyre több. Éppen ezért is állhat elő az a helyzet, hogy a rendőrök nem tudnak mindenhova kimenni, vagy nem időben.
A jelek szerint a városnak mégis szüksége van a rendőrségre, hiába voltak annyira hangosak nyár elején a feloszlatásukat követelve a radikális baloldali tüntetések hatására.

Két friss felmérés is arra jutott egyébként, hogy egyre csökken a Black Lives Matter támogatottsága.

Az egyik közvélemény-kutatást a Pew Research végezte el, ebből az derült ki, hogy a megkérdezettek 55 százaléka mutat bármilyen támogatást is a mozgalom iránt – ez három hónappal ezelőtt még 67 százalék volt. Azok száma is csökkent, akik erősen támogatják a BLM-et, az ő arányuk már csak 29 százalék – ez júniusban 38 százalék volt. A csökkenés főleg a latino és a fehér bőrű emberek körében figyelhető meg.

A Fox News adatai szerint a megkérdezettek 48 százaléka úgy véli, hogy lázadások zajlanak New Yorkban, Portlandben és Kenoshában, nem pedig sima tüntetések. Az erőszakos megmozdulásokért ráadásul a többség a baloldali radikálisokat tartja felelősnek.

A BLM iránt pedig már a fekete bőrű emberek részéről is csökken a támogatás, csak úgy, mint a Demokrata Párt iránt. Nemrég megjelent például egy videó, amin egy fekete férfi arról beszél, hogy az emberek ne figyeljenek a rasszizmusról szóló hazugságokra. Szerinte akik ezt a véleményt vallják, egy olyan problémát hoznak létre, ami egyébként nem is létezik.

Kövess minket -on és -en!

A Terrorelhárítási Központ (TEK) a Nyugati pályaudvaron elfogott egy német állampolgárt, akit hazájában többek között fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme miatt köröztek – közölte a Police.hu.

2025 júniusában egy 18 éves lányt erőszakoltak meg egy Nottinghamshire-ben lévő parkban, amit egy pakisztáni és egy afgán férfi követett el, azonban azt az információt, hogy a két férfi menedékkérőként tartózkodik az országban, a tárgyalást vezető bíró megtiltotta, hogy közöljék.

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

1945 tavaszán Németország az egyre növekvő veszteségek miatt kénytelen volt felszólítani a legfiatalabbakat is, hogy lépjenek be a Wehrmacht soraiba.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

Az első világháborút követő nemzetközi megszorítások nem kedveztek, sőt hatalmas hátrányt jelentettek a magyar harckocsizás kialakulásának és fejlődésének.

A Kitörés túra és az utcai aktivizmus mellett az utóbbi években felépült a Becsület Napjának harmadik oszlopa. Ez a Körbezárt Idealizmus Konferencia, amely a kultúra felől ad erős támasztékot a magyar történelem legüldözöttebb megemlékezésének.

Gyászkeretes emlék marad számomra 1945. március 4. Szülővárosomra, Szombathelyre bombák hullottak, és a pusztulás az ország romvárosai közötti sorrendben a hatodik helyet juttatta...

Gázában zavartalanul folytatódik a népirtás? Lépjünk tovább. Trump elsumákolja az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát? Felejtsük el az egészet. Cincinnatiban fehéreket lincselnek a négerek? Mindennapos eset, kit érdekel.

Francis Fukuyama, aki a „történelem vége” jóslatával elfuserált Nostradamus-epigonnak bizonyult, most időben felszállt a mozgó vonatra, és másokkal együtt észrevette a nyilvánvalót, miszerint „Trump hatalma omladozik a MAGA-mozgalomban”.

A 2024-es évet a globális antiszemitizmus soha nem látott mértékű növekedése jellemezte, összesen 6326 dokumentált esettel, ami 107,7 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest.

Kevesen tudják, hogy a második világégés idején a Szent Korona földjét védő honvédeink a német fegyvertársaktól igazi nagymacskákat is kaptak. A magyar kezek által megszelídített ragadozók sokszor nagyot haraptak a vörös rém testéből. A legsikeresebb vadász Tarczay Ervin páncélos százados volt.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

A második világháború utáni korszak névadójának egy évtizedig tartó diktatúrája alatt a politikai terrorizmus és a személyi kultusz az egekbe tört, míg az életszínvonal és a törvényesség a mélységekbe süllyedt.