Kövess minket -on és -en!

Minneapolisban a városi tanács kérdőre vonta a rendőrfőnököt a bűncselekmények emelkedő száma miatt, és azt kérdezték, hol van a rendőrség, hiszen szükség lenne rájuk.

Arról a rendőrségről beszélünk, amelynek feloszlatását a városi tanács néhány hónapja megszavazta - írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Minneapolisban egyre erősödik a bűnözés, ezt az is mutatja, hogy 2020-ban eddig több embert öltek meg a városban, mint tavaly összesen. Ezenkívül súlyos problémát jelent a fegyveres erőszak, a drog, a betörés, a lopás és a megfélemlítés is. A helyzet miatt a városi tanács kérdőre vonta a helyi rendőrfőnököt, Medaria Arradondót, akinek mintegy két órán keresztül panaszkodtak a képviselők.

A tanács egyik tagja, Phillipe Cunningham például arról számolt be, hogy az emberek azt kérdezik tőle, mit csinál a város? A rendőrök ugyanis csak nagy nehezen tudnak kimenni a helyszínre, ha hívják őket, és azt mondják, nem is tudnak mit csinálni, mert egyik bejelentéstől a másikhoz mennek.

Cunningham egyébként egy új, közösségi biztonsági ügynökség megalapítását pártolja, hogy ezzel váltsák fel a rendőrséget, és kritizálta is társait azért, mert a jelek szerint haboznak a korábbi ígéretüket illetően a változtatással kapcsolatban.
Egy másik képviselő, Jamal Osman is arról beszélt, hogy a lakók folyamatosan azt kérdezik, hol van a rendőrség? Ők jelentik ugyanis nekik a biztonságot, és rájuk számítanak, most azonban sehol nem látják őket.

Ebben az a visszás, hogy ugyanez a városi tanács három hónappal ezelőtt még megvonta a támogatást a rendőrségtől, sőt, a tanács egyhangúlag megszavazta, hogy feloszlatják a rendőrséget, és annak helyébe egy, a közösség által vezetett biztonsági rendszert állítanának fel.

Ez egyelőre nem valósult még meg, a rendőrök azonban sorra szerelnek le, így egyre kevesebben vannak, a munka azonban egyre több. Éppen ezért is állhat elő az a helyzet, hogy a rendőrök nem tudnak mindenhova kimenni, vagy nem időben.
A jelek szerint a városnak mégis szüksége van a rendőrségre, hiába voltak annyira hangosak nyár elején a feloszlatásukat követelve a radikális baloldali tüntetések hatására.

Két friss felmérés is arra jutott egyébként, hogy egyre csökken a Black Lives Matter támogatottsága.

Az egyik közvélemény-kutatást a Pew Research végezte el, ebből az derült ki, hogy a megkérdezettek 55 százaléka mutat bármilyen támogatást is a mozgalom iránt – ez három hónappal ezelőtt még 67 százalék volt. Azok száma is csökkent, akik erősen támogatják a BLM-et, az ő arányuk már csak 29 százalék – ez júniusban 38 százalék volt. A csökkenés főleg a latino és a fehér bőrű emberek körében figyelhető meg.

A Fox News adatai szerint a megkérdezettek 48 százaléka úgy véli, hogy lázadások zajlanak New Yorkban, Portlandben és Kenoshában, nem pedig sima tüntetések. Az erőszakos megmozdulásokért ráadásul a többség a baloldali radikálisokat tartja felelősnek.

A BLM iránt pedig már a fekete bőrű emberek részéről is csökken a támogatás, csak úgy, mint a Demokrata Párt iránt. Nemrég megjelent például egy videó, amin egy fekete férfi arról beszél, hogy az emberek ne figyeljenek a rasszizmusról szóló hazugságokra. Szerinte akik ezt a véleményt vallják, egy olyan problémát hoznak létre, ami egyébként nem is létezik.

Kövess minket -on és -en!

„Reggel még ágyban voltam és a »TWIST OLIVÉR«-t olvastam, mikor átjött Jancsi. Felkeltem, és Jancsi azt mondta, hogy ma is tegyünk egy sétát. Én beleegyeztem.

Az újrafegyverkező hitleri Nagynémet Birodalomban fejlesztették ki, és olyan jól sikerült, hogy azóta globálisan mindenki ezt használja.

Ki árja, félvér, nem-árja – a félvérek és nem-árják jogállása – a nem-árják állampolgársága, házassága, hivatalviselése – a harctéri szolgálatból eredő kiváltságok, ésatöbbi.

Amikor a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége az 1953. március 27-i rendeletével Sztálin halálát követően hivatalossá tette a Berija által előterjesztett amnesztiát, még senki sem sejtette, hogy ez a kegyelem majd másfél millió embert érint.

Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának „Rewards for Justice” (RFJ) programja akár 10 millió dolláros jutalmat kínál azoknak, akik olyan információkkal szolgálnak, amelyek négy, az amerikai kormány által külföldi terrorista szervezetnek (FTO) minősített, Európában működő antifa csoport pénzügyi működésének megzavarását eredményezhetik.

„Meg kell bosszulnom, érted? Ha ezt kiteszed, elkaplak és megöllek. Nem érdekel, mi lesz belőle. Ez tönkre fog tenni. Ez az egyetlen dolog, amiért élek”– így fenyegette meg Dan Burros amerikai nemzetiszocialista és a Ku-Klux-Klan (KKK) prominens tagja a New York Times újságíróját, amikor az egy interjú alkalmával elmondta neki: tud Burros zsidó származásáról.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

Az időpont: 1946. október 7. A színhely: a kaposvári katonai szűrőtábor. Sólyom András őrnagy táborparancsnok korábban már több ezer embert vett őrizetbe a Magyarországra hazatérők közül. Számára egyegy újabb őrizetbe vétel már nem jelent különösebb eseményt.

Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

Olaszország a zsidó-liberális történészek ítélete szerint mind a mai napig „nem nézett szembe” az 1922-tól 1943-ig tartó időszakkal.

w A katolikus és nemzeti érzelmű diák, Quentin Deranque ügye, akit több mint egy héttel ezelőtt az Antifa terrorszervezethez köthető militánsok meglincseltek és meggyilkoltak továbbra is megrázza a francia társadalmat.

A finn légierő kivezeti a szimbólumai közül a horogkeresztet – írja az Associated Press. A légierő hivatalos zászlajáról még 2020-ban törölték a hazafias szimbólumot, de néhány egységnél még ma is használják, a következő időszakban ezek zászlóit és logóit is megváltoztatják majd.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.