Kövess minket -on és -en!

Minneapolisban a városi tanács kérdőre vonta a rendőrfőnököt a bűncselekmények emelkedő száma miatt, és azt kérdezték, hol van a rendőrség, hiszen szükség lenne rájuk.

Arról a rendőrségről beszélünk, amelynek feloszlatását a városi tanács néhány hónapja megszavazta - írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Minneapolisban egyre erősödik a bűnözés, ezt az is mutatja, hogy 2020-ban eddig több embert öltek meg a városban, mint tavaly összesen. Ezenkívül súlyos problémát jelent a fegyveres erőszak, a drog, a betörés, a lopás és a megfélemlítés is. A helyzet miatt a városi tanács kérdőre vonta a helyi rendőrfőnököt, Medaria Arradondót, akinek mintegy két órán keresztül panaszkodtak a képviselők.

A tanács egyik tagja, Phillipe Cunningham például arról számolt be, hogy az emberek azt kérdezik tőle, mit csinál a város? A rendőrök ugyanis csak nagy nehezen tudnak kimenni a helyszínre, ha hívják őket, és azt mondják, nem is tudnak mit csinálni, mert egyik bejelentéstől a másikhoz mennek.

Cunningham egyébként egy új, közösségi biztonsági ügynökség megalapítását pártolja, hogy ezzel váltsák fel a rendőrséget, és kritizálta is társait azért, mert a jelek szerint haboznak a korábbi ígéretüket illetően a változtatással kapcsolatban.
Egy másik képviselő, Jamal Osman is arról beszélt, hogy a lakók folyamatosan azt kérdezik, hol van a rendőrség? Ők jelentik ugyanis nekik a biztonságot, és rájuk számítanak, most azonban sehol nem látják őket.

Ebben az a visszás, hogy ugyanez a városi tanács három hónappal ezelőtt még megvonta a támogatást a rendőrségtől, sőt, a tanács egyhangúlag megszavazta, hogy feloszlatják a rendőrséget, és annak helyébe egy, a közösség által vezetett biztonsági rendszert állítanának fel.

Ez egyelőre nem valósult még meg, a rendőrök azonban sorra szerelnek le, így egyre kevesebben vannak, a munka azonban egyre több. Éppen ezért is állhat elő az a helyzet, hogy a rendőrök nem tudnak mindenhova kimenni, vagy nem időben.
A jelek szerint a városnak mégis szüksége van a rendőrségre, hiába voltak annyira hangosak nyár elején a feloszlatásukat követelve a radikális baloldali tüntetések hatására.

Két friss felmérés is arra jutott egyébként, hogy egyre csökken a Black Lives Matter támogatottsága.

Az egyik közvélemény-kutatást a Pew Research végezte el, ebből az derült ki, hogy a megkérdezettek 55 százaléka mutat bármilyen támogatást is a mozgalom iránt – ez három hónappal ezelőtt még 67 százalék volt. Azok száma is csökkent, akik erősen támogatják a BLM-et, az ő arányuk már csak 29 százalék – ez júniusban 38 százalék volt. A csökkenés főleg a latino és a fehér bőrű emberek körében figyelhető meg.

A Fox News adatai szerint a megkérdezettek 48 százaléka úgy véli, hogy lázadások zajlanak New Yorkban, Portlandben és Kenoshában, nem pedig sima tüntetések. Az erőszakos megmozdulásokért ráadásul a többség a baloldali radikálisokat tartja felelősnek.

A BLM iránt pedig már a fekete bőrű emberek részéről is csökken a támogatás, csak úgy, mint a Demokrata Párt iránt. Nemrég megjelent például egy videó, amin egy fekete férfi arról beszél, hogy az emberek ne figyeljenek a rasszizmusról szóló hazugságokra. Szerinte akik ezt a véleményt vallják, egy olyan problémát hoznak létre, ami egyébként nem is létezik.

Kövess minket -on és -en!

Miközben a világ lélegzetét visszafojtva figyeli az USA és Izrael Irán elleni háborújának most éppen „béketárgyalással” álcázott állását, a közel-keleti terrorállam Libanont bombázza, ráadásul az „Örök sötétség” (sic!) hadműveleti név alatt.

Amerika az úgynevezett megállított érzelmi fejlődés (Arrested Emotional Development/AED) járványszerűségében szenved. Lényegében permanens infantilizmusról van szó, és a következők valamilyen kombinációja jellemzi: függőség, kapzsiság, éretlenség, félelem, hibáztatás, szégyen, neheztelés és düh.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.

Az újrafegyverkező hitleri Nagynémet Birodalomban fejlesztették ki, és olyan jól sikerült, hogy azóta globálisan mindenki ezt használja.

A mai Németország nemzeti szocialista szellemben fölnevelkedett fiataljai talán el sem tudják képzelni azt a világot és azokat az állapotokat, amelyek abban az időben uralkodtak, amikor tort ült a német birodalomban a weimari szellem.

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

1943. szeptember 12-én délután 2 órakor német vitorlázó-repülőgépek szálltak le a 2112 méteres Gran Sasso hegycsúcsán, és mindössze háromnegyed óra alatt kiszabadították Olaszország vezérét, a Duce-t. 

Egy nemzetiszocialista csoport rendszabályozta meg a színészeket egy lisszaboni színház előtt, ami a Portugália nemzeti költőjét, Luís de Camõest ünneplő darab előadásának lemondásához vezetett. 

A nemzetiszocialista vezérkar tagjai között nem kevés zseni akadt, de közülük is magasan kiemelkedett Albert Speer, a Nagynémet Birodalom főépítésze és későbbi fegyverkezési minisztere.

Egy emberként hördült fel a „nyilvánvalóan nem hálózatként működő liberális média”, amikor Trump a feketék, vagy egyéb túlvédett rassz helyett a fehéreknek adott menedékjogot.

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

A belga főváros, Brüsszel egyik éke az Atomium, amit az 1958-as világkiállításra készítettek. Ugyanerre az expóra egy másik, teljesen őszinte, ma már elképzelhetetlen bemutatót is létrehoztak.

Egy aktív életmód- és önvédelmihálózat az edzés és testvériség szellemében ismerteti meg az amerikai tinédzsereket a nemzetiszocialista, fajvédő ideológiával. 

Becslések szerint mintegy 200 ember vett részt a nemzetiszocialista felvonuláson Svédországban, amely a 17 éves skinhead, Daniel Wredström meggyilkolásának 25. évfordulóján elevenítette fel az emlékére rendezett salemi menetet.