Kövess minket -on és -en!

Minneapolisban a városi tanács kérdőre vonta a rendőrfőnököt a bűncselekmények emelkedő száma miatt, és azt kérdezték, hol van a rendőrség, hiszen szükség lenne rájuk.

Arról a rendőrségről beszélünk, amelynek feloszlatását a városi tanács néhány hónapja megszavazta - írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Minneapolisban egyre erősödik a bűnözés, ezt az is mutatja, hogy 2020-ban eddig több embert öltek meg a városban, mint tavaly összesen. Ezenkívül súlyos problémát jelent a fegyveres erőszak, a drog, a betörés, a lopás és a megfélemlítés is. A helyzet miatt a városi tanács kérdőre vonta a helyi rendőrfőnököt, Medaria Arradondót, akinek mintegy két órán keresztül panaszkodtak a képviselők.

A tanács egyik tagja, Phillipe Cunningham például arról számolt be, hogy az emberek azt kérdezik tőle, mit csinál a város? A rendőrök ugyanis csak nagy nehezen tudnak kimenni a helyszínre, ha hívják őket, és azt mondják, nem is tudnak mit csinálni, mert egyik bejelentéstől a másikhoz mennek.

Cunningham egyébként egy új, közösségi biztonsági ügynökség megalapítását pártolja, hogy ezzel váltsák fel a rendőrséget, és kritizálta is társait azért, mert a jelek szerint haboznak a korábbi ígéretüket illetően a változtatással kapcsolatban.
Egy másik képviselő, Jamal Osman is arról beszélt, hogy a lakók folyamatosan azt kérdezik, hol van a rendőrség? Ők jelentik ugyanis nekik a biztonságot, és rájuk számítanak, most azonban sehol nem látják őket.

Ebben az a visszás, hogy ugyanez a városi tanács három hónappal ezelőtt még megvonta a támogatást a rendőrségtől, sőt, a tanács egyhangúlag megszavazta, hogy feloszlatják a rendőrséget, és annak helyébe egy, a közösség által vezetett biztonsági rendszert állítanának fel.

Ez egyelőre nem valósult még meg, a rendőrök azonban sorra szerelnek le, így egyre kevesebben vannak, a munka azonban egyre több. Éppen ezért is állhat elő az a helyzet, hogy a rendőrök nem tudnak mindenhova kimenni, vagy nem időben.
A jelek szerint a városnak mégis szüksége van a rendőrségre, hiába voltak annyira hangosak nyár elején a feloszlatásukat követelve a radikális baloldali tüntetések hatására.

Két friss felmérés is arra jutott egyébként, hogy egyre csökken a Black Lives Matter támogatottsága.

Az egyik közvélemény-kutatást a Pew Research végezte el, ebből az derült ki, hogy a megkérdezettek 55 százaléka mutat bármilyen támogatást is a mozgalom iránt – ez három hónappal ezelőtt még 67 százalék volt. Azok száma is csökkent, akik erősen támogatják a BLM-et, az ő arányuk már csak 29 százalék – ez júniusban 38 százalék volt. A csökkenés főleg a latino és a fehér bőrű emberek körében figyelhető meg.

A Fox News adatai szerint a megkérdezettek 48 százaléka úgy véli, hogy lázadások zajlanak New Yorkban, Portlandben és Kenoshában, nem pedig sima tüntetések. Az erőszakos megmozdulásokért ráadásul a többség a baloldali radikálisokat tartja felelősnek.

A BLM iránt pedig már a fekete bőrű emberek részéről is csökken a támogatás, csak úgy, mint a Demokrata Párt iránt. Nemrég megjelent például egy videó, amin egy fekete férfi arról beszél, hogy az emberek ne figyeljenek a rasszizmusról szóló hazugságokra. Szerinte akik ezt a véleményt vallják, egy olyan problémát hoznak létre, ami egyébként nem is létezik.

Kövess minket -on és -en!

Egy friss németországi felmérés szerint a bevándorló háttérrel nem rendelkező polgárok, tehát az etnikai németek tartanak leginkább a szélsőjobboldal térnyerésétől.

Az amerikai–kínai vámháborúban átmenetileg fegyverszünet van érvényben, a frontvonalak megmerevedtek, a szembenálló felek készülnek a végső (?) összecsapásra.

Pietersburg mellett 3500 hófehér fakereszt virít a dél-afrikai vörös földbe tűzve. Ezek a keresztek emlékeztetnek minket azokra a búr farmerekre, akiket az elmúlt évtizedekben feketék gyilkoltak meg a „felszabadított” Dél-Afrikában – olvasható a Szent Korona Rádió oldalán. 

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

A nemzetiszocialista Németországgal való jó viszony mellett, a fegyveres semlegesség fenntartása érdekében Magyarország 1940-ben a Londonnal jó viszonyt ápoló Jugoszláviához kezdett közeledni.

2023 tavaszán Lina Engelt, a szélsőbaloldali antifasiszta terrorbrigád egyik vezetőjét, aki akkori élettársával, Johann Guntermann-nal együtt a hírhedt Hammerbandét vezette, öt év börtönbüntetésre ítélték.

Egy emberként hördült fel a „nyilvánvalóan nem hálózatként működő liberális média”, amikor Trump a feketék, vagy egyéb túlvédett rassz helyett a fehéreknek adott menedékjogot.

A német rendőrség a minap másodszorra hajtott végre több tartományban razziát a Der Schelm nevű nemzetiszocialista könyvkiadó ellen. Ezzel egyidőben Spanyolországban és Lengyelországban is végrehajtottak az ottani hatóságok házkutatásokat a német rendőrállam kérésére.

Tapasztalati tény, hogy a fehérek sokkal kevésbé erőszakosak és rasszisták a feketékkel szemben, mint fordítva. Egyrészt, mert az erőszakosság genetikai eredetű, másrészt, mert a fehéreket kulpabilizáló (bűntudatébresztő) agykárosításnak vetik alá, hogy engedelmesek legyenek az antirasszista, vagyis par excellence fehérellenes ideológia kánonjaival szemben. 

Az erfurti rendőrség keresi azt az antiszemita aktivistát, aki egy 24 éves zsidó férfit bántalmazott a villamoson, miután észrevette, hogy Dávid-csillagos nyakláncot visel. A hatóságok az esetet „politikailag motivált gyűlölet-bűncselekményként” vizsgálják.

Több órára csatatérré változtak Torinó utcái, ahol szélsőbaloldali tüntetők csaptak össze a rendőrökkel szombaton. A baloldali pártok Milánóban is tüntettek az amerikai idegenrendészet (ICE) embereinek jelenléte ellen a téli olimpiai játékokon.

Gázában zavartalanul folytatódik a népirtás? Lépjünk tovább. Trump elsumákolja az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát? Felejtsük el az egészet. Cincinnatiban fehéreket lincselnek a négerek? Mindennapos eset, kit érdekel.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

Spanyol falangisták tartották gyűlésüket október 12-én Vitoria-Gasteiz városában, amikor antifasiszták támadtak rájuk. A Falange Española de las JONS által szervezett Spanyolság Napja (Día de la Hispanidad) rendezvényt a baszk rendőrség biztosította, azonban a megjelent baszk antifasiszta ellentüntetők könnyen áttörtek a csekély rendőri erőkön.