Izrael elnöke szerint 70 éve több tízezer zsidót lőttek a vérfolyammá változó Dunába a magyarok

Kövess minket -on és -en!

Több tízezer zsidót lőttek a Dunába a náci német és a helybeli (magyar - J. K.) garázda katonák, aminek következtében a kék Duna vize vörössé vált.

A német megszállás után Magyarországról az összes még életben maradt zsidót elszállították az auschwitzi és a birkenaui megsemmisítő táborba, mondta Simon Peresz a jeruzsálemi Jád Vásémben. Áder János auschwitzi menetelését értékelendőnek mondta, de egyben figyelmeztetett a "neonáci színezetű pártok megerősödésére", a "zsinagógák és a temetők meggyalázására".

Simon Peresz izraeli államelnök ismét megszólalt magyarokkal kapcsolatos témában. A holokausztnap előestéjén, április 27-én a jeruzsálemi Jád Vásém Holokauszt Emlékmúzeumban elmondott beszédében Peresz Magyarországgal és az ottani zsidósággal is foglalkozott. A beszédhez nem fűzünk magyarázatot, megjegyzést, ám kíváncsian várjuk megteszi-e ezt helyettünk a budapesti Külügyminisztérium és a második világháború történetével foglalkozó magyar történészgárda. Mindenesetre furcsának tartjuk, hogy a nem mindennapi beszédnek szinte semmi visszhangja, nyoma nincs a magyarországi sajtóban.

Íme a Peresz-beszéd Magyarországra vonatkozó részletei:

Archívum

"Szemem előtt szívet szaggató kép vonul el: több tízezer ember, öregek és csecsemők, nők és férfiak vannak egybegyűjtve a Duna-parti rakpartokon, összekötözve egyik a másikkal, a parancs értelmében arccal a folyó felé fordulva. Mögöttük náci német és helybeli garázda katonák állnak, majd közvetlen közelről leadott lövésekkel kioltják az életüket. Hátba lövik őket, s hogy takarékoskodjanak a lőszerrel, súlyokat és köveket kötnek rájuk azért, hogy a kevesek, akiket meglőnek, húzzák magukkal a többieket is, s ezzel az életet is!

Gyermekeket kötöztek édesanyjukhoz, ifjakat aggastyánokhoz. A meggyilkoltak tetemeit betaszították a Duna habzó és vérfagyasztó vízébe. Jajkiáltásuk az égre száll, ám visszhang nélkül marad. A bűnösök széles mosollyal az ajkukon állnak, mint akik valamilyen hőstettet hajtottak végre, nagy győzelmet arattak. A kék Duna vörössé, s abban a pillanatban úszó tömegsírrá vált. Ártatlan áldozatok, tiszta emberek merültek alá.
Ittámár Jáoz-Keszt, Magyarországon született költő, akit Bergen-Belsenbe küldtek, így kiált föl egyik versében: "Mit igyunk? Mondjátok nekem, emberek! Trágyalevet vérrel?"

Mindez Magyarországon történt. (...)

"Ezekben a napokban volt hetven éve annak, hogy bekövetkezett a magyarországi zsidók holokausztja. A németek 1944. március 19-én, vagyis egy esztendővel a második világháború vége, illetve négy évvel Izrael állam megalakítása előtt bevonultak Magyarországra. Amikor uralmuk alá vonták (Magyarországot - J. K.), azonnal megkezdték népünk elpusztítását. Mindezt a legnagyobb hatásfokkal tették. Egy hónapon belül az összes zsidót megjelölték sárga csillaggal, összegyűjtötték őket gettókba, ahonnan nem volt se ki, se be.

Az éhezés és a járványok megelőzték a lőszert (Peresz szerint a "golyót" - J. K.) és a gázt a zsidók legyilkolásában. Utána kevesebb mint egy hónap alatt az összes életben maradt zsidót elszállították a megsemmisítő táborokba, Auschwitzba és Birkenauba. Közel félmillió ártatlan zsidót gyilkoltak meg.

Természetesen nem feledjük, hogy volt néhány magyar, a világ igazai, akik az életük kockáztatásával zsidók életét mentették. Nem voltak sokan, de bátran mutatták föl az ember képmását. Magyarország elnöke (Áder János - J. K.) holnap Lengyelországban részt vesz az Élet Menetében, amely értékelendő gesztus. Ezzel együtt nem szabad figyelmen kívül hagyni semmilyen antiszemita jelenséget (mármint Magyarországon - J. K.): bármely zsinagóga megszentségtelenítését, a testvéreink nyugvóhelyéül szolgáló temetők sírkövének szétzúzását. Nem szabad szemet hunyni a neonáci színezetű, minden emberre veszélyt, minden nép számára figyelmeztetést jelentő szélsőjobboldali pártok megerősödése fölött."

Fordította: Júszef el-Kudszi - Kuruc.info

Jelentések

Kövess minket -on és -en!

Terrorszervezetté nyilvánította az Antifa mozgalmat Donald Trump. Az amerikai elnök a közösségi oldalán jelentette be a döntést, de abból nem derül ki, mely csoportok az érintettek, mivel a szervezet nem rendelkezik központilag meghatározott struktúrával.

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

Egy friss YouGov európai közvélemény-kutatás szerint az európaiak (hat európai nemzet) nagy többsége immár ellenszenvet érez Trump Amerikájával szemben (a franciák 62, az olaszok 63, a britek 64, a spanyolok 66, a németek 72, a dánok 84 százaléka).

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

A spanyol rendőrség és az Europol közös akcióban csapott le a Bázis nevű, „terrorszervezetként” emlegetett nemzetiszocialista aktivistacsoport feltételezett tagjaira, három embert letartóztattak – írja közleményében az Europol.

Újra megméretteti magát a namíbiai regionális választásokon Adolf Hitler, aki elsősorban nem a politikai teljesítménye, hanem a neve miatt visszatérő nemzetközi hírforrás. A beszámolója szerint Hitlert öt évvel ezelőtt a szavazatok 80 százalékát szerezte meg. 

Október 5-én antifa terroristák felgyújtottak egy nemesi vadászkastélyt a bajorországi Donaustaufban. A kastély teljesen leégett. A hírről a Nacionalista Zóna számolt be.

Valószínűleg nem számított arra, hogy éppen Izraelben ébred fel egy kórházban az az ENSZ-munkatárs, akinek testét nézetei szerinti nemzetiszocialista tetoválások borítják.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter egy a napokban adott interjúban arra a kérdésre, hogy Oroszország és Kína nyújt-e katonai vagy legalább hírszerzési támogatást országának, diplomatikusan és lakonikusan „jónak” minősítette a két „stratégiai partnerükkel” fenntartott kapcsolatot, amely szerinte a „katonai együttműködésre” is kiterjed. 

Rádióból hallgattuk a tárgyalást Salzburgban. Élénk figyelemmel kísértük a készülék minden budapesti adását ebben az időben.

Bármennyire is sokkolóan hangzik, manapság már csak a világ népességének 2 százalékát (!) alkotják szülőképes korú fehér nők. Úgy tűnik, az utóbbi 100 évben a fehér ember megette a kenyere javát.

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

Véget vetett több mint öt hétig tartó éhségsztrájkjának Maja T. felvett néven futó antifa terrorista – közölte a német dpa hírügynökség.

1933 az egykori Szovjetunió történelmének talán legsötétebb éve volt (pedig elég erős a mezőny ebben a versenyben).

Ferenc pápa a napokban végre felrezzent sztenderd szunyókálásából és félénken megpendítette, hogy a Gázában egy éve zajló genocídium talán mégiscsak az, aminek látszik.

Egy horogkeresztes övcsat, egy borotválkozó ecset, egy pár csizma – csak néhány tárgy az Ukrajna partjainál a tengerbe zuhant és elsüllyedt, második világháborús német repülőről, amelyek megoldották az eltűnésének rejtélyeit.

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.

1956. október 23-án délután a budai Bem-szobornál hatalmas, százezres tüntető tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa az egyetemi ifjúság előző nap, a Műegyetemen megfogalmazott 16 pontból álló petícióját.

Az 1943-as Magyarság Évkönyvegyik tanulmánya a parasztság helyzetével foglalkozik. Egy olyan réteggel, amely mindig Magyarország boldogulásának egyik kulcsszereplője volt az évszázadok során.

Egy búvárrégész elmondása szerint úgy belesüllyedtek a Balaton alján az iszapba, hogy csak a lövegtornyok és az ágyúcsövek látszanak ki belőle.

1953 júniusában hasadt fel az első komolyabb repedés a második világháború után a kelet-közép-európai országokban erőszakosan berendezkedő szovjetrendszer addig stabilnak tűnő falán.

Adolf Hitler barátjáról, bizalmasáról és helyetteséről soha nem látott képek, illetve vele kapcsolatos dokumentumok kerültek elő.

A német Wehrmacht katonái 1940. június 14-én egyetlen lövés nélkül foglalták el a „fény városát”.

„Természetszerűleg akárhogy is történjék a megosztás, az egyik fél mindig jajgatni fog, Erdély esetében valószínűleg mind a kettő” – jegyezte meg a Führer, amikor az egyre inkább háborúval fenyegető magyar revíziós igényt a béke megőrzése érdekében tárgyalásos úton kellett megoldani.

A diktatúra Magyarországon 1950-re elérte az otthonokat, a hétköznapok része lett.

1444. november 10-én szenvedett vereséget a Fekete-tenger partján, Várna közelében a Hunyadi János vezette keresztény sereg a törököktől, a csatamezőn holtan maradt I. Ulászló magyar és lengyel király is.