Több száz spanyol nemzetiszocialista emlékezett meg a Kék Hadosztályról

Kövess minket -on és -en!

A Juventud Patriota nevű szervezet felhívására több falangista szervezet is lerótta tiszteletét a második világháború idején Hitler mellett harcoló Kék Hadosztály előtt. 

A "Hazafias ifjúság" nevű nemzetiszocialista szervezet felhívására spanyol lapinformáció szerint mintegy 300 ember vonult át Madridon az Almuneda temető felé, hogy megemlékezzenek a főként önkéntesekből álló Kék Hadosztályra (amelynek számos veteránja ott van eltemetve). A demonstrációt az olyan falangista csoportok támogatták, mint például a Spanyolország 2000 párt, vagy a La Falange, amelynek elnöke, Manuel Andrino is részt vett a felvonuláson.

A menet a hadosztály pajzsát viselő zászló mögött, a "Becsület és dicsőség az elesetteknek" felirattal haladt végig a városon. A résztvevők a temetőben ahhoz az emlékműhöz vonultak, amelyet a Kék Hadosztálynak állítottak, nemzetiszocialista karlendítéssel fejezték ki tiszteletüket a németek oldalán harcoló katonáknak, és falangista témájú dalokat énekeltek.

Archívum

Az El Mundo spanyol lap videóján látható, hogy az egyik kék ingbe öltözött felszólaló, Isabel Peralta nemzetiszocialista aktivista azzal szólította meg hallgatóságát:

"Legfőbb kötelességünk Spanyolországért harcolni, Európáért harcolni, amelyet most az ellenség legyengített és felszámolt. Az ellenség mindig ugyanaz, bár mindg más álarcokban: a zsidó. […] A zsidó a tettes, és a Kék Hadosztály harcolt ellene."

Az emlékműre horogkeresztes virágkoszorú került, majd a helyszínen istentiszteletet is tartottak. A pap a következőképpen szólt a jelenlévőkhöz:

"A marxizmus, akárcsak a múltban, (…) továbbra is megpróbálja megzavarni társadalmunk békéjét, megzavarni a szellemek nyugalmát és mindenekelőtt eltávolítani a béke fejedelmét, a mi Urunk Jézus Krisztust."

A másik felszólaló Ignacio Menéndez szélsőjobboldali ügyvéd volt, aki mikrofonnal a kezében arra kérte a megjelenteket, hogy ne tartsák be a vírus miatt hozott egészségügyi intézkedéseket:

"Meg kell szegned a kijárási tilalmat, találkoznod kell a családoddal és a barátaiddal (…) öleljétek meg egymást, énekeljetek, és éljetek örömmel. Mert a fasizmus öröm."

Az spanyol nemzetiszocialista szervezetek minden évben megtartják ezt a megemlékezésüket, a Krasznij Bor-i ütközet évfordulóján. A hadosztály ugyanis a Wehrmacht kötelékében, de kék egyenruhában harcolt a keleti fronton, és döntő szerepe volt abban, hogy Krasznij Borban a németekkel együtt visszavertek egy szovjet offenzívát.

Hírek

A spanyolországi zsidó hitközségek szövetsége a leghatározottabban felháborodott a megmozduláson:

"Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy stabil demokráciában, ahol jogállamiság van, mint Spanyolországban, ilyen botrányos kijelentések büntetlenül maradhatnak. Ezért követeljük, hogy a gyűlölet-cselekményekért felelős ügyészi hivatal vizsgálja ki az incidenst, járjon el, és emeljen vádat, ahol szükséges." 

Kövess minket -on és -en!

Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.

Összesen mintegy százan, főleg idős emberek vettek részt azon a rendezvényen, melynek célja a Budapest 80 évvel ezelőtti „felszabadítására” való megemlékezés volt.

Ausztrália szigorú „gyűlölet-bűncselekmények” elleni törvényeket fogadott el, beleértve a terrorista bűncselekmények és a „gyűlöletszimbólumok” felmutatása esetén kiszabható kötelező minimumbüntetést.

Az alábbi eset rávilágít arra, hogy Németországban a hatalom gyakorlatilag hogyan támogatja az Antifát, ami immár az USA-ban és Magyarországon is terrorszervezetnek minősül.

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”. 

Egy békésen folydogáló kis patak az alaszkai Aleut-szigeteken 80 éven át hivatalosan a „Nazi Creek” nevet viselte – egészen máig.

Az Árpád-vonalban estem fogságba 1944 novemberében. Az elszállítási útvonal: Mikulics, Nedvorna, Samburg. Az utóbbi helyen lehettünk már 20-25 ezren. A halottakat hajnalonként két tevehúzta kocsival szállították ki a táborból.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

Az első világháborút követő nemzetközi megszorítások nem kedveztek, sőt hatalmas hátrányt jelentettek a magyar harckocsizás kialakulásának és fejlődésének.

A francia állami vasúttársaság (SNCF) munkatársai a párizsi Austerlitz pályaudvaron hétfőn két emberre rálőttek és megsebesítették őket, köztük egy férfit, aki egy horogkeresztet festett egy falra.

Amerika gazdasága rossz bőrben van, és ezt nemcsak én mondom, hanem az amerikai média szalagcímei is erről árulkodnak.

A fehér fajvédelmet hirdető Patriot Front csoport vonult fel Des Moines belvárosában, arcukat biztonsági okokból eltakarva és zászlókat lengetve. 

A The Base nevű nemzetközi nemzetiszocialista akciócsoport, amely az Egyesült Államokból ered, gyors ütemben építi újra globális és hazai hálózatát.

Az amerikai–kínai vámháborúban átmenetileg fegyverszünet van érvényben, a frontvonalak megmerevedtek, a szembenálló felek készülnek a végső (?) összecsapásra.

Menetünk 1945 nagypénteként indult el Ausztria felé. Május 2-án Gmunden városka közelébe értünk. Az oroszok a hátunk mögött, előttünk a linzi műút, azon túl a szövetséges csapatok tanyáztak.

Magyar családok ezrein ejtett sebet az 1947-es csehszlovák-magyar lakosságcsere, amivel északi szomszédunk célja magyar kisebbség felszámolása és "nemzetállam" megteremtése volt.

Nem szóltak a fanfárok és diszsortűz sem dördült. A moszkvai Vörös tér sötét és kihalt volt, amikor több mint nyolc évvel halála után végre örök nyugalomra helyezték Sztálint.

Rákosi elégedetten nyugtázhatta a perek után, hogy a „Gazda” balján ülhetett egy, a Kremlben rendezett lakomán, ami óriási kiváltságnak számított. 

1944. április 3-áról 4-ére virradó éjjelen érte az első bombatámadás Budapestet. A 15. amerikai légi hadsereg pusztító, rengeteg polgári áldozatot követő csapása volt a nyitánya annak a csapássorozatnak, mely kis híján az ország teljes szovjet megszállásáig tartott.

1938. március 12-én vonultak be a nemzetiszocialista Németország csapatai a szomszédos Ausztriát, majd másnap kihirdették Ausztria és a Németország egyesítését.

Weimerikában, a jelenkori degeneráltság melegágyában naponta születnek újabb és újabb eszement ötletek az immár reakciósnak és retrográdnak ítélt hagyományos (vagyis normális) férfi- és női szerepek mint biológiai realitások dekonstrukciója érdekében, persze szigorúan tudományos alapon.

A Szovjetunióba 1944 decemberében és 1945 januárjában tömegesen elhurcolt férfiak és nők között szép számban találunk papokat is. Közülük többen soha nem tértek vissza hazájukba.

Alig egy hónappal Szálasi Ferenc kivégzése után a magyar határon önként jelentkezett a Szálasi-kormány egyik még szabadlábon lévő tagja: Kovarcz Emil.

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

Noha gyászoljuk az eltávozását még 25 év után is, de tudjuk, hogy ő nem halt meg idő előtt, mint ahogy a „senki ember” meghal.