Jobboldaliságunk körvonalazása - Forum Dextra

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

A Betyársereg, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Légió Hungária, a három legnagyobb pártpolitika felett álló jobboldali szervezet vezetői ültek össze egyeztetést tartani.

Ennek célja, hogy közösen fogalmazzuk meg: Mit jelent számunkra a XXI. században a valódi jobboldaliság?

Az idők szava mellett az a tény is közös reakcióra késztet bennünket, hogy az elmúlt időszakban megszaporodtak azon kísérletek, melyek a valódi jobboldaliság tartópilléreit támadják, át akarják fogalmazni azokat, hamis retorika mentén összemosva az igazságot a hazugsággal, a jobbot a ballal.

Jelentések

Mozgalmaink és aktivistáink mögött évtizedes tapasztalat áll, melyet most vesszőnyalábba összefogva fordítunk mindannyian közös irányba.

Forum Dextra

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

Az tény, hogy november 4-én hajnalban a szovjet csapatok ismét rátörtek Budapestre, Nagy Imre a Jugoszláv nagykövetségre menekült. Az viszont egyáltalán nem igaz, hogy ezen a napon leverték volna a szabadságharcot. Sőt.

Híradó szakaszparancsnokként szolgáltam Ungváron 1944 októberében. Közben Nyékládházára kerültem, ahonnan november 4-én a szovjet katonák vittel el többedmagammal „kicsi robotra”, amiből négyévi kényszermunka lett.

Az első bécsi döntés, így a felvidéki magyarság jelentős részének hazatérése az elmúlt évszázadok kevés sikeres, ám annál jelentősebb epizódjának egyike a magyar történelemben.

A varégok a mai Svédország területén a középkorban letelepedett vikingek. De honnan jöttek ezek a vikingek, akikről a ma emberének a varkocsos, szakállas, baltát lóbáló északi óriások jutnak elsőre az eszébe?

Több tízezer zsidó és zsidószimpatizáns vonult fel Izrael mellett Washingtonban, ám ez nem mindenkinek volt kedvére.

A mennoniták anabaptista felekezetét a 16. században hozta létre egy frízföldi reformátor, Menno Simons. A javarészt Poroszországban letelepedett mennoniták a 18. században a militarista alapokra épülő államból II. Katalin cárnő Oroszországába menekültek.

Az 1920. június 4-én bekövetkezett trianoni tragédiát követően a két világháború közötti megcsonkított Magyarországon nem lehetett nem beszélni a területi revízióról.

Miután Olaszországban EP-képviselőnek választották az antifasiszta Ilaria Salist, a magyar rendőrség elengedte a házi őrizetből az antifasiszta útonállót. Most a Guardiannek panaszkodott egy sort, hogy milyen körülmények között tartották fogva.

Egy francia zsidó újságíró a Jerusalem Post-nak nyilatkozva mondta el, hogy az utcájában számos épületet megjelöltek az antiszemita aktivisták.

Április negyedike, vagy ahogyan az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra kánonjában szerepelt, a felszabadulás, nem csak a pártállam piros betűs ünnepének, hanem négy évtizeden át a rendszer legfontosabb legitimációs pontjának számított, és nem véletlenül.

Az immár száz napja tartó folyamatos szőnyegbombázásokkal az izraeli hadsereg (IDF) elhomályosította az angol–amerikai haderő egyik legfényesebb második világháborús hőstettét, amely abból állt, hogy 3 nap alatt letarolta Drezda épületeinek harmadát, ártalmatlanítva 25 ezer „nácit és potenciális nácit”.

A katonai kommentátorok többnyire egyetértenek abban, hogy a Kurszk környékén zajló ukrán diverzánsakciónak stratégiai értelme gyakorlatilag nincs, és legfeljebb arra szolgál, hogy erősítse a sorozatos harctéri kudarcok miatt igencsak letargikus ukrán katonák harci morálját.

November 8-án reggel 6 órakor rendőrök százai kutattak át több baloldali szélsőségesek által lakott ingatlant Szászországban és Türingiában.

Ilaria Salis, az olasz útonálló antifa terrorista a másfél perces felvételen egy fotelben ül, hangsúlyozza, hogy házi őrizetben van, és megmutatja a bokáján elhelyezett elektronikus nyomkövetőt.

1946. január 19-én indult el Budaörsről az első, kitelepítésre ítélt magyarországi németeket szállító vonat, amely a második világháborút követő szélesebb kelet-európai etnikai tisztogatás hazai szakaszának kezdetét jelentette. 

A nyugati, főleg angolszász világ intellektuális, tudományos és politikai életében mentális AIDS-ként pusztító woke-izmus gerincét az úgynevezett kritikai fajelmélet (critical race theory) alkotja, amely tipikus összeesküvés-elméletként azt posztulálja, hogy a világ összes múltbéli, jelenlegi és jövőbeli gondjáért-bajáért a fehér embert, konkrétan a heteroszexuális fehér férfit terheli felelősség.

Sok amerikai nagyváros annyira tele van bűnözéssel, droggal és hajléktalanokkal, hogy nemcsak élhetetlenek, hanem egyenesen no-go zónák.

A Harmadik Birodalom főépítésze, Albert Speer 1938. január 28-án állt a nyilvánosság elé a tervekkel, amit a sajtó lelkendezve fogadott.

Egy viking nő lépett először partra az Újvilágban, méghozzá Kolumbusz előtt félezer évvel. De nemcsak Amerika felfedezésében volt az első, hanem abban is, hogy ott adott életet fiának, aki az első fehér gyermekként született a kontinensen, több mint 500 évvel Virgina Dare előtt.

Heinrich Himmler SS-vezető szolgálati naptárában, naplójában mindent gondosan feljegyzett: mikor evett, mikor szerelmeskedett.

A degenerált és pedofil Quentin Tarantino egyik szokásosan dögunalmas és rémhosszú burleszkfilmje, a Django elszabadul arról szól, hogy egy frissen felszabadított fekete exrabszolga kinyírja az összes fehér embert, akivel csak a majd háromórás szadista nézőkínzás alatt összefut.

1944. április 29-én az SS Vezetési Főhivatala a magyarországi népi németekre és Magyarország lóállományára alapozva – egyelőre hadrendi szám és elnevezés nélkül – elrendelte egy SS-önkéntes-lovashadosztály (SS-Freiwilligen-Kavallerie-Division) felállítását magyar területen.

Menetünk 1945 nagypénteként indult el Ausztria felé. Május 2-án Gmunden városka közelébe értünk. Az oroszok a hátunk mögött, előttünk a linzi műút, azon túl a szövetséges csapatok tanyáztak.

A belga főváros, Brüsszel egyik éke az Atomium, amit az 1958-as világkiállításra készítettek. Ugyanerre az expóra egy másik, teljesen őszinte, ma már elképzelhetetlen bemutatót is létrehoztak.

A hadosztályt 1939 októberében az SS-Totenkopfverbände állományának felhasználásával állították fel részben gépkocsizó gyaloghadosztályként.

A 35 éves Joszif Visszarionovics Dzsugasvili, közismertebb nevén Sztálin, az LMBTQP-közösség korai úttörőjeként teherbe ejtett egy kiskorú, szibériai lányt. Leszármazottaik ma is élnek.

A Dr. Oetker nemzetiszocialista mintavállalat volt, vezetői pedig a rendszer támogatói voltak egy tanulmány szerint, amely a német társaság megbízásából készült.