A Galícia SS-hadosztály tiszteletére vonultak fel Kijevben

Kövess minket -on és -en!

Több száz nacionalista vonult fel az ukrán fővárosban a hitleri Németország mellett harcoló ukrán Galícia SS-hadosztály megalakulásának évfordulóján.

"A Waffen SS-alakulatok súlyos háborús bűncselekményekben vettek részt, és a holokauszthoz is közük volt a második világháború idején. Semmilyen önkéntes szervezet, amely ma Ukrajnában harcol vagy működik, nem kapcsolódhat hozzájuk" - háborgott másnap Anka Feldhusen, Németország kijevi nagykövete a Twitteren, írja az MTI.

Anton Drobovics, az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézetének vezetője szintén úgy ítélte meg, hogy "SS-csapatok dicsőítése elfogadhatatlan egy európai ország számára". Nemtetszését fejezte továbbá amiatt, hogy az évfordulón a felvonulók "visivánkában" azaz ukrán népi hímzésű blúzokban jelentek meg. Szerinte ugyanis a népviseletet a "náci" múlttal összekötni súlyos hiba.

Hírek

Szerinte az önkéntes "náci" egységek - hadtestek, hadosztályok, légiók és zászlóaljak - létrejöttének okaira a közép- és kelet-európai országokban inkább a történészeknek kell megtalálni a választ.

A szerdai felvonulást, amelyen több százan vettek részt - és amelyet "visivánka-felvonulásnak" neveztek el, így kaptak rá engedélyt - nacionalista és háborús veterán szervezetek, pártok szervezték, köztük a Szabadság párt és a Jobboldali Szektor (PSZ). Horogkeresztet nem használtak, így a menet békésen zajlott, atrocitások és őrizetbe vétel nélkül.

A szervezők azt mondták az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint, hogy a rendezvény célja az 1943-ban bevonult önkéntesek emlékének tiszteletben tartása, akik azért szereztek fegyveres kiképzést, hogy megakadályozzák az 1941-es sztálinista borzalmak visszatérését az ukrán területekre. Egyúttal ugyancsak április 28-án volt 2014-ben az utolsó ukránpárti tüntetés Donyeckben, így egyben megemlékeztek mindenkiről, aki "a moszkvai terror" ellen harcol.

A napokban hosszas bírósági pereskedés után egy fellebbviteli bíróság helybenhagyta, hogy a kijevi Moszkva sugárút ezentúl Sztepan Banderának, az 1942-ben létrejött Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) alapítójának nevét viselje.

Március közepén a nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg) vezetése kezdeményezte a kormánynál, hogy városuk sportarénáját szintén Banderáról nevezhessék el. Néhány nappal korábban az ugyancsak a nyugati országrészben lévő másik megyeszékhely, Ternopil helyi vezetése már elnevezte stadionját az UPA egy másik vezetőjéről, egykori főparancsnokáról, Roman Suhevicsről.

Az UPA megítélése még mindig vita tárgya Ukrajnában: a zsidók kollaboránsoknak tartják a partizánhadsereg egykori tagjait - mint ahogy a szovjet történelem kezelte őket -, sokan viszont hősként tekintenek rájuk, mint akik elsősorban az ukrán függetlenségért harcoltak. A mai hivatalos ukrán álláspont szerint az UPA egy darabig valóban együttműködött a németekkel, de később szembefordult velük, és egyaránt harcolt ellenük és az előrenyomuló szovjet csapatok ellen.

Fókusz

Kövess minket -on és -en!

1977. augusztus 15-én üres szobával szembesültek a római Celio hadikórház őrei, amikor reggel tízkor kinyitották az ajtót. Pedig nem akárkinek kellett volna bent lennie.

Másfél héttel ezelőtt a 2023-as antifa támadások elsőrendű vádlottját EP-képviselőnek választották az olasz állampolgárok. 

1902. május 31-én kötötték meg a második búr háborút lezáró vereenigingi egyezményt. A terepadottságokat és korszerű lőfegyvereiket jól kihasználó búrok közel három éven keresztül álltak ellent az ötszörös túlerőben lévő brit haderővel szemben.

Bestiális kivégzését követően Olaszország fasiszta vezetőjének holtteste számos hányattatáson ment keresztül, mire állandó nyughelyére került.

A rokonszenvskálák alapján a magyar társadalom leginkább a migránsokat, az arabokat, a cigányokat és a fekete-afrikaiakat utasítja el.

A zsidó-liberális sajtóban „náci nagymamaként” csúfolt Ursula Haverbecket, akit már többször is börtönbüntetéssel sújtottak úgynevezett holokauszttagadás miatt, most újabb 16 hónapra ítélték.

Titkos dokumentumfilm készült Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pártja, az Olaszország Fivérei ifjúsági tagozatáról, mely azt a köztudomású tényt igyekezett „leleplezni”, hogy a tagozat erősen fasiszta irányultságú.

Nem csak Olaszországban, de idehaza is egyre többet hangoztatja a szélsőbaloldal, hogy a tavaly februárban Budapesten összevert emberek csupán „könnyebb sérüléseket” szenvedtek. 

Ausztriában a legutóbbi választásokon a nyomokban nemzetiszocialista gyökerű, jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) kapta a legtöbb szavazatot. A pártot a korai években az SS-veteránok pártjaként is emlegették, mivel sok volt SS vállalt benne vezető szerepet.

A katonai kommentátorok többnyire egyetértenek abban, hogy a Kurszk környékén zajló ukrán diverzánsakciónak stratégiai értelme gyakorlatilag nincs, és legfeljebb arra szolgál, hogy erősítse a sorozatos harctéri kudarcok miatt igencsak letargikus ukrán katonák harci morálját.

Ma a fehérek – egyelőre még csak Nyugaton – egy lealacsonyító rendszer áldozatai, amelynek egy monomániásan ismételgetett vád, a rasszizmus az alapja.

Azonnali hatállyal hazaküldtek hét ukrán katonát, akik a Bundeswehrnél vettek részt kiképzésen, mivel Németországban törvény tiltja szinte minden jobboldali vagy hazafias szimbólum használatát.

Bűnözők szabadon engedését tervezi a brit kormány annak érdekében, hogy a börtönök túlzsúfoltsága ne késleltesse a nacionalisták és fehér patrióták megbüntetését, akiket az elmúlt hetek bevándorlásellenes tüntetésein, illetve a brit kormányt kritizáló bejegyzések megosztása miatt tartóztattak le.

1945 tavaszán Magyarország "felszabadítása" lényegében az ország szovjet megszállását, illetve leigázásának kezdetét jelenti.

Cirka ezer fehér nacionalista vonult fel Párizsban, az ún. Május 9. Bizottság szervezésében. A résztvevők feketébe öltöztek, zászlókat és fáklyákat vittek magukkal annak dacára, hogy május 11-én a rendőrség betiltotta a vonulást. 

Isten nevét szádra hiába ne vedd! Napjaink Amerikájában a néger szót vallásos hódolattal vegyes borzalommal övezik, legfeljebb „n betűs szóként” (n-word) utalnak rá és tabusítják.

„Ezzel az aláírással a német nép és a német haderő, tetszik vagy sem, a győztesek kezébe adta magát” – mondta Alfred Jodl vezérezredes Dwight D.Eisenhower tábornoknak, a szövetséges haderők európai főparancsnokának reimsi főhadiszállásán, 1945. május 7-én.

Még tartott a háború – 1944 októberében kerültem fogságba. A szovjet katonák leszereltek bennünket, olyannyira, hogy még a fehérneműnket is elvették. Akik ellenkezni vagy netán szökni próbáltak – lelőtték.

„Rendben lévő fehérnek lenni.” Manapság már ez a teljesen ártatlan kijelentés is elég ahhoz, hogy általános tömeghisztériát gerjesszen Amerikában, ahol a feketék imádata az utóbbi évtizedekben hivatalos államvallássá vált.

Magyarországon már több mint két hónapja vége volt a II. világháborúnak, amikor a budapesti összekötő vasúti híd építéséről elhurcoltak, a vasúti peronon elfogott civilekkel együtt.

A külföldi nemzeti, nemzetiszocialista, fehér ellenálló mozgalmakat, szervezeteket bemutató sorozat ezen részében Svédországba látogat el.

Ahhoz, hogy hatékonyan kontrázhassuk a neoliberális babonát, először is semlegesítenünk kell a nyelvezetét és az általa megnyilvánuló tabusító mechanizmust.

„Púpos gnóm”, „vörös hóhér”, „a diktatúra legvéresebb hiénája”, „egy emberkeverék karvalyból és hiénából gyúrva” – írták a korabeli újságok a Tanácsköztársaság bukását követően Korvin Ottóról. „Nemes jellemű, izzó lelkű forradalmár”, „egy elvi vasember” – zengtek róla dicshimnuszokat az 1945–1989 közötti politikai rendszerek tollnokai.

1956. október 23-án délután a budai Bem-szobornál hatalmas, százezres tüntető tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa az egyetemi ifjúság előző nap, a Műegyetemen megfogalmazott 16 pontból álló petícióját.

Néha érdemes egy-egy szürreális, szatirikus nézőpontot előrántani a "kalapból", mert ezekből szemlélve meglehetősen megvilágító erejű látleletet kaphatunk a valóságról.

A Krím-félszigeten nem volt nagy számú a fegyveres őrök csoportja. A Fekete-tenger veszi körül, a kontinenssel csak egy híd köti össze. Ezen illetékteleneknek átmenni pedig lehetetlen. Érthető, hogy az őrök unatkoztak, amit fokozott a helyhez kötöttség is.

A miskolci légvédelmi tüzérosztály zászlósaként 1945. május 10-én kerültem szovjet fogságba Csehszlovákia területén, Prossnitzban.