Kövess minket -on és -en!

Mint ismert, hagyományosan május utolsó vasárnapján tartják a Hősök napját, ezért a Légió Hungária is megemlékezett a mindenkori magyar hősökről, mégpedig egy dégi emlékműnél.

Portálunk megtudta, amikor a szervezői munkálatok elkezdődtek, még úgy nézett ki, csupán zárt körben tudják megtartani a korlátozások miatt. Pár nappal az ünnepség előtt világossá vált, ezt megtehetnék nyilvánosan meghirdetve is, ám úgy döntöttek, már nem változtatnak az eredeti terven. A rendezvény egyik szervezőjét, a Légió Hungária vezetőségi tagját kérdeztük nem is annyira magáról a gyakorlati dolgokról, hanem a Hősök napja eszmei hátteréről.

- Annak ellenére, hogy a Hősök napjának eredete az I. világháborúig nyúlik vissza, sajnos nem beszélhetünk egy közismert emléknapról. A kommunizmus és a liberális demokrácia értelemszerűen nem olyan világnézeti közegek, melyek kedveznek egy ilyen szellemiségű napnak, tehát nem kell meglepődnünk azon, hogy nincs a helyén kezelve. A szélsőjobboldalon természetesen jelen volt, de egyáltalán nem egy hangsúlyos, központi eseményként. Ezen kívánunk változtatni. Látszólag ezzel ellentmondásban van, hogy nem hirdettük meg nyilvánosan az idei eseményt, de ez egyrészt annak köszönhető, hogy amikor nekiláttunk a szervezésnek, még totális rendezvénytilalom volt életben, másrészt azt tapasztaljuk, hogy azok a megemlékezések a legméltóságteljesebbek, amiket nem teszünk nyílttá. Ha felépült egy olyan kultusz az esemény köré, mint a Becsület Napja esetében, akkor talán változtatunk ezen a gyakorlaton. Ott azért a döntő többség érzi, hogy ott van-e a helye. Akik mégsem, azokat nem engedjük be. A résztvevők létszáma nem lehet szempont, a minőséggel szemben, de igazából ilyen tekintetben sincs okunk panaszra, ez a felvételekből is egyértelműen kiderül – fogalmazott Incze Béla.

Mint mondja, a modern ember borzasztóan eltávolodott attól a szellemiségtől, amit hősiességnek nevezünk. Olyannyira, hogy megfogalmazni is nehéz számára, mit is ért alatta. Szerencsére ez a mi közegünkre nem jellemző, de finomhangolásra mindig szükség van. Olyan időket élünk, amikor kevés lehetőség adatik meg arra, hogy valakinek megnyíljon a Hősök Csarnoka, tehát főleg múltbéli példákra kell hagyatkozni. Ha képesek vagyunk arra, hogy megidézzük elődeink szellemét, akkor ők időn és téren átnyúlva megmutatják a helyes utat. A Hősök napjának tulajdonképpen egyfajta rítusnak kell lennie, amikor ez megtörténik.

- Közösségünk számára ez az egyik legfontosabb fogalom. A hősiesség egy olyan jelenség, ami túlmutat mindenen, ami emberi. Nincs logikus magyarázat arra, hogy - kimeneteltől függetlenül - valaki például egy eszmét annyira tiszteljen, hogy akár az életét is hajlandó feláldozni érte. Mondhatjuk, hogy mindez annyira tiszteletreméltó, hogy kötelességünk kultuszt építeni köré – válaszolt arra a kérdésünkre, mit is jelent a szervezetük által sokszor hangoztatott hőskultusz.

Arról is érdeklődtünk, hogy látja, a hősök tisztelete egyfajta folyamatos süllyedésnek van kitéve, avagy vannak jobb, illetve rosszabb korszakok is e tekintetben.

- A történelmünk bármely fejezetét is vizsgáljuk, valóban azt látjuk, hogy a magyarság mindig rendelkezett egy olyan réteggel, amely nem félt hőssé válni. Magyarként értelemszerűen hízelgőek is Victor Hugo szavai, de azt is meg kell jegyezzük, hogy ilyen téren nem vagyunk egyedülállóak. Ennek a kimondásával véletlenül sem csorbítom saját érdemeinket, mindössze szembemegyek egy hamis kiválasztottság-tudattal, ami sajnos szintén jellemző a magyarságra. Az, hogy a hősök nemzete vagyunk, nem egy örökös cím, és nem is kizárólagos. Ezért tenni kell, és tisztelni azokat, akik hozzánk hasonlóan "megcselekedik, amit megkövetel a haza" – mutatott rá.

- Fentebb úgy fogalmaztam, hogy kimeneteltől függetlenül érvényes lehet a hősiesség fogalma. Tehát nem csak az élet szó szerinti feláldozása révén, viszont arra oda kell figyelni, hogy ne adjuk olcsón ezt a jelzőt. Persze a Gondviselés lesz, ami utunk végén megmér mindannyiunkat, de ettől még lehetünk fukarok, mielőtt a fél világot hőssé avatnánk – reflektált arra a kérdésünkre, vajon kiterjeszthetjük-e a hősiesség fogalmát nem csak a hősi halálra, de a hősi életre is.

Kövess minket -on és -en!

A diktatúra Magyarországon 1950-re elérte az otthonokat, a hétköznapok része lett.

Adolf Hitler helyett Charlie Chaplin színész fényképe szerepel a szerb BIGZ tankönyvkiadó nyolcadikos történelemkönyvében – írja a Szabad Magyar Szó a Nova szerb portál alapján.

Négynapos utazás után 1945. február 6-án érkeztünk Bajáról Temesvárra. Verőfényes délelőttön vagoníroztunk ki. Az éhségtől és a szomjúságtól elgyötör emberek nagy része megrohamozta az olvadó havat, és marokszámra tömte a szájába.

Magát nemzetiszocialistának valló fehér ember ítéltek börtönbüntetésre Ausztráliában a nézeteiért. A szigetországban ez az első eset, hogy a bíróság döntése nyomán valaki karlendítésért részesül elzárásban.

A frankfurti zsidó szupremácisták Németországban elsőként indítottak el egy olyan alkalmazást, amely az antiszemiták elleni küzdelemben segít azáltal, hogy figyelmezteti a zsidókat a potenciális „biztonsági fenyegetésekre”.

Tíz év börtönbüntetést kapott a betiltott brit nemzetiszocialista szervezet, a National Action társalapítója.

A liberális brit bíróság „elkötelezett fajgyűlölőknek” nevezte őket, akik a bíró szerint „terrorizmusra buzdítottak”.

Lezajlott tehát a szűk körű izraeli–palesztin fogolycsere, amelynek keretében Izrael „biztonsági okokból” bebörtönzött palesztin nőket és fiatalkorúakat bocsátott szabadon.

1945. május 2-án adták meg magukat a Nagynémet Birodalom (Großdeutsches Reich) fővárosát, Berlint védő német erők a szovjet Vörös Hadseregnek.

Életében Lothrop Stoddard (1883–1950) Amerika egyik legbefolyásosabb írója volt. A Harvardon szerzett doktori címet, tizenöt könyvet írt, beleértve sokat vitatott könyvét is, az 1920-as The Rising Tide of Colort.

Magyarországon születtem, ahonnan 1982-ben, 18 évesen szöktem el. 1984-ben New Yorkban telepedtem le azzal a szándékkal, hogy művész leszek, de közel egy évtizedes küzdelem után rájöttem, hogy sohasem lehetek az.

A korabeli német sajtóban csodafegyverként (Wunderwaffe) emlegetett rakéta a mai robotrepülőgépek elődjének tekinthető.

Pár nappal ezelőtt súlyos támadás történt Berlinben. A Dritte Weg egyik fiatal aktivistáját támadta meg otthona előtt három antifa, akik kést is használtak az akció során.

A Haus am Bogenseet az a Film Heritage Inc. vásárolta meg, amely a Panama-iratokban az ukrán first lady résztulajdona volt.

Az AfD 67 éves politikusa, Stefan Hrdy épp az autójából kiszállva próbált bejutni az épületbe, amikor körülbelül 20 antifasiszta állta el az útját.