Kövess minket -on és -en!

Úgy néz ki, minden közösségi médiafelületéről eltüntette a nemzetiszocializmussal összefüggésbe hozható alakulatjelzőjét az ukrán nemzeti gárda Azov-zászlóaljként emlegetett különleges műveleti egysége.

Vlagyimir Putyin egyik deklarációja az ukrán háború kezdetén az volt, hogy „nácimentesíteni” akarja Ukrajnát. Akárhányszor az „ukrán nácizmus” témája szóbajön az orosz (vagy oroszpárti) médiában, előszertetettel mutogatnak az ukrán nemzeti gárda különleges műveleti egységére, az Azov-zászlóaljra, melynek állományát részben tényleg szélsőjobboldali nézeteket valló harcosok teszik ki. Olyannyira, hogy az Egyesült Államok egy időben minden számukra biztosított támogatást felfüggesztett és egy ideig latolgatták, hogy még terrorszervezetté is nyilvánítják a formációt.

Az Azovot kritizáló hangok előszeretettel mutattak rá annak tényére, hogy az alakulat címerén a nemzetiszocialista Nagyémet Birodalom jelképeivel összeköthető szimbólumok láthatók. Az alakulat első logója tartalmazott például egy fekete napot vagy napkereket (németül schwarze sonne, sonnenrad), illetve egy „wolfsangelt,” melyet számos SS-hadosztály is használt. Pár éve a fekete napot kivették a logóból, a „wolfsangel” viszont maradt. Az Azov szerint ez a jelkép a nemzeti egységet jelenti és nem a német a nemzetiszocialistáktól vették át.

Most úgy néz ki, a wolfsangeltől is megválnak. Pár napja levették hivatalos Twitter-fiókjukról a jelképet, tegnap pedig kitettek egy új profilképet, melyen csupán Ukrajna térképe és a nemzeti színek láthatók egy „Azov” felirattal. Vezetőjük, „Kalina” is úgy nyilatkozott, hogy sem a zubbonyán nem volt látható az Azov wolfsangel-logója, sem a zászlókon nem volt kivehető, melyek mögötte találhatók.

Az imidzsváltás oka az lehet, hogy az Azov székhelyéül szolgáló Mariupolt heves ostrom alatt tartják az oroszok, ez most az egyik legnagyobb nemzetközi figyelmet „élvező” konfliktuszóna az egész világon. Mivel Putyin elnök egyik háborús ürügye az „ukrán nácik” jelenléte az országban, ezért alighanem minden olyan jelképet el akarnak most tüntetni az ukrán katonai döntéshozók, melyet felhasználva össze lehet kötni az Ukrajna oldalán harcoló alakulatokat a nemzetiszocializmussal.

Kövess minket -on és -en!

A lövedék kifejezetten agitációs röplapok kiszórására készült. A megsárgult papírok közel 80 évet töltöttek el egy A-462 típusú szovjet propagandagránát belsejében.

„Cinkos, aki néma!” felkiáltással szerveznek rendőrségi engedéllyel és biztosítással antifasiszta tüntetést Budapestre február 8-án.

A néger előadó, akit egykor Kanye Westnek hívtak, de évek óta a Ye nevet viseli, új számmal jelentkezett, amelynek a Heil Hitler címet adta.

E történelmi visszatekintés nem lesz teljesen átfogó, csupán a Henney Árpád-féle Hungarista Mozgalom 56-os tevékenységét mutatja be.

Kongatják a zsidók a vészharangot, miután Adolf Hitler és Joseph Goebbels beszédeivel lett tele a TikTok. 

A Dnyepropetrovszktól mintegy 100 kilométerre fekvő bányatelepi táborban az első másfél-két év alatt a hadifoglyok létszám mintegy harmaddal csökkent.

Felállva tapsolt a német hallgatóság a 2023-as antifa támadások egyik vádlottjának a Fővárosi Törvényszék dísztermében. Az előkészítő ülésen az ügyészség 14 év fegyházbüntetést ajánlott, ha beismeri a tettét.

A Magyar Nemzeti Arcvonal egykori vezetője nem a börtönben akar meghalni, ártatlanságát hangoztatja. Megszólalt több érintett is.

Antiszemita aktivisták március 15-én megsemmisítették a szigetmonostori holokauszt-emlékművet.

A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.

1977. augusztus 15-én üres szobával szembesültek a római Celio hadikórház őrei, amikor reggel tízkor kinyitották az ajtót. Pedig nem akárkinek kellett volna bent lennie.

Visszatért, majd le is lépett az X (korábban Twitter) médiaplatformról Kanye West, az antiszemita néger, aki mára szintet lépett és nyíltan vállalja, hogy „meggyőződéses náci”.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Nem biztos, hogy egyáltalán érdemes még szót vesztegetni a franciaországi parlamenti választásokra, legfeljebb néhány groteszk jelenségre azok apropóján.

1956. október 23-án délután a budai Bem-szobornál hatalmas, százezres tüntető tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa az egyetemi ifjúság előző nap, a Műegyetemen megfogalmazott 16 pontból álló petícióját.