Harmadik világháború: Tajvanért megéri?

Gazdag István – Demokrata

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

Egy Kína elleni világháborúhoz bármilyen ürügy megfelel a globalistáknak: opcióként az „ujgurkérdés” végső megoldása, az „elnyomott” (vagyis az internethasználattól ideiglenesen tartózkodó) kínai nők felszabadítása vagy a tajvani demokrácia „védelme” egyaránt szóba jöhet.

Ez utóbbi konkrétan abból áll, hogy a Nyugat „haladó” értékeit utánozva pederaszta parádékat tarthassanak az utcán és transzvesztitákat nevezhessenek ki a kormányba, végül pedig golyófogó mellényként szolgálhassanak a globalisták háborújában.

Az egész Kína-ellenes háborús uszítás nyilvánvalóan globalista inspirációjú. A nyugati átlagembert abszolút nem érdekli, hogy egy távoli szigetország pederasztái közszemlére tehetik-e az aberráltságukat az utcán vagy sem. A szigetük jogállása még kevésbé foglalkoztatja. Ellentétben a globalistákkal, akik számára komoly tétje van a dolognak. Ha ugyanis Kínának sikerül egy ázsiai (autokrata) világrendet létrehoznia a világ műhelyében, Ázsiában, akkor ez a két világháború nyomán létrejött atlantista világrend végét fogja jelenteni. Ez alkalommal tehát nem egy marginális háborúról van szó az egykori szovjet zónában, hanem egy centrális konfliktusról, amely hosszú időre meg fogja határozni a világ jövőjét.

Archívum

Ebben a globális geopolitikai sakkjátszmában a tajvaniak sorsa érdektelen a globalisták számára. Egyszerűen arról van szó, hogy minél költségesebbé próbálják tenni a sziget újraegyesítését az anyaországgal. Tajvan funkciója ugyanaz, mint Danzigé volt 1939-ben. A globalisták most az utolsó tajvani lakosig akarnak harcolni, mielőtt más feláldozandó balekokat találnának, hogy a világon máshol folytassák ugyanazt, amit Tajvanon kénytelenek lesznek abbahagyni. 

Egyébként pedig nincs semmiféle vita Tajvanról, amelyet az ENSZ hivatalosan Kína egyik tartományának ismer el. Akárcsak az EU és az USA. Pusztán egy kínai belügyről van szó, amelyet a nyugati média megpróbál nemzetközi konfliktussá változtatni. Nincs semmiféle „tajvani állam”, amely védelemre szorulna, mert egy ilyen állam törvényesen nem létezik. Ahhoz, hogy egy kínai adminisztratív kérdést háborúvá tuningoljanak, a globalisták igyekeznek felhergelni a tajvani vezetőket. 

Mindenekelőtt korrumpálva őket. A teljes tajvani elektronikai (félvezető) termelést éppen most telepítik át az USA-ba tajvani oligarchák közreműködésével, akiknek az egész vagyonát manhattani bankokban őrzik. Ezek az oligarchák azon nyomban lefalcolnak Tajvanról, amint háborúra kerül sor. Mire a tajvaniak rájönnek, hogy demokratikus politikusaik kifosztották és cserbenhagyták őket, addigra a technológia-evakuálás már befejeződik. Amikor tudatára ébrednek, hogy a globalisták ágyútöltelékké változtatták őket, már késő lesz visszakozniuk. Addig is azzal próbálják motiválni őket, hogy azt mondják nekik: a szabadságuk védelmében életbevágóan fontos, hogy pederaszta parádékat tarthassanak Tajpej utcáin. Ez a 23 milliós sziget a transzvesztitáival nyilvánvalóan nem ellenfél a kínai hadsereg számára. 

Szokásos hetvenkedő kardcsörtetése ellenére (valószínűleg) Samu bácsi sem fog atomháborút indítani egy törvényes létezés nélküli entitás védelmében. Pláne, hogy az amerikai haditechnológiai fölény sem tart már sokáig. Az amerikai légierő vezérkari főnöke szerint is legfeljebb 2035-ig tartható fenn az előnyük, de valószínűleg túl optimistán ítéli meg a helyzetet. (Will China Surpass the US in Military Air Superiority?, voanews.com, 2021. október 13.) 

Kína a hadihajók, a rakéták és a légvédelmi képesség tekintetében már most túlszárnyalja az Egyesült Államokat. (China’s Military Has Surpassed US in Ships, Missiles and Air Defense, DoD Report Finds, military.com, 2020. szeptember 1.) A Pentagon által szimulált fegyveres összecsapások kivétel nélkül az amerikai haderők gyors vereségével végződtek. („We’re going to lose fast”: U.S. Air Force held a war game that started with a Chinese biological attack, yahoo.com, 2021. március 10.) Kína 2030-ig ötszörösére növeli az atomütőerejét. (US predicts China could have 1,000 nuclear warheads by 2030, aljazeera.com, 2021. november 4.) Kína túlszárnyalja az USA-t a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatások tekintetében. (China overtakes US in AI research, nikkei.com, 2021. augusztus 10.) Kína immár a világ leggazdagabb országa, az USA-t is megelőzve. (China overtakes US as the richest country in the world, businessinsider.in, 2021. november 16.) Ugyanakkor a miheztartás végett a kínai kommunista párt és a kormány (egyik) hivatalos orgánumának szerkesztőségi cikke világosan leszögezi: „Nincs olyan erő a világon, amelynek az akarata »Tajvan megvédésére« erősebb, mint Kína akarata a sziget elszakadása elleni harcra és az újraegyesítés végrehajtására. Egészen pontosan: ezek az erők összehasonlíthatatlanok. Kína ugyanis merészel élet-halál harcot folytatni bármilyen erő ellen, amely akadályozza az újraegyesítésünket, de nincs olyan erő, amely merészel vagy kész a halálig harcolni a világ második legnagyobb gazdasága és egy atomhatalom ellen, hogy meggátolja Kína újraegyesítését.” (Taiwan’s Tsai turns to masters for help out of fear of catastrophic consequences: Global Times editorial, globaltimes.cn, 2021. október 5.) 

Tajvan elfoglalásához Kínának csak a saját határaira kell összevonnia fegyveres erőit, az USA-nak 10 ezer kilométerre kell felvonulnia az anyaországtól. Nem számít az amerikaiak relatív technikai fölénye, a kínai­ak elsöprő számbeli fölényüket kihasználva „fait accompli” elé fogják állítani őket. Csak tőlük függ, hogy mikor szállják meg Tajvant. Nekik korlátlan embertartalékaik vannak, szemben Amerikával és csatlósaival. 

Egészen más a halálhoz és a katonai veszteségekhez való hozzáállásuk is. Kína egész történelme mészárlások szüntelen sorozata, milliók és tízmilliók pusztulásával. Amerika még most is kollektív poszttraumás stressztől szenved a Vietnámban elesett 58 ezer katonája miatt. Ez a neuraszténiás amerikai közvélemény nem támogatna egy atomháborút egy kínai szigetért, amely néhány kilométerre fekszik Kínától. Egy meghasonlott, identitászavaros, súlyos faji és társadalmi feszültségekkel terhelt, dekadens (pénzuralmi) demokráciának semmi esélye egy magabiztos, nacionalista és etnikailag homogén, dinamikus (népuralmi) autokráciával szemben. Ezzel Bidennek is tisztában kell lennie minden szenilitása ellenére. Pótcselekvésként ezért csörteti inkább a kardot Ukrajnában. Amíg Putyin meg nem unja.

Archívum

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

1946. január 19-én indult el Budaörsről az első, kitelepítésre ítélt magyarországi németeket szállító vonat, amely a második világháborút követő szélesebb kelet-európai etnikai tisztogatás hazai szakaszának kezdetét jelentette. 

Budapest ostromának egyik legkevésbé ismert része a hungarista harccsoportok tagjainak részvétele a védelemben.

A legutóbbi washingtoni NATO-csúcstalálkozón a 30 csatlós állam zokszó nélkül elfogadta az amerikai–brit diktátumot az ukrajnai háború további eszkalációjára.

Lapos képernyős televízió, külön mosdó és négy darab emeletes ágy – ilyen körülmények között tartják fogva Ilaria Salist, a milánói terroristát, az antifa támadások első rendű vádlottját.

Az SS Vezetési Főhivatalának felállítási utasítását követően (1944. november 2.) Grassy József, az SS 25. fegyveres-gránátoshadosztályának parancsnoka törzsével Zalaszentgróton rendezkedett be.

Egykor négy légvédelmi ágyú állt annak a toronynak a tetején, amely ma szállodaként működik Hamburg belvárosában. 

Az évek során megszámlálhatatlan adaptáció készült már Time Rice és Andrew Lloyd Webber Jézus Krisztus szupersztár című rockoperájához, és az sem lenne igaz, ha azt mondanám, hogy az Ivo van Hove belga rendező által dirigált verzió lenne az első, amely fekete Jézussal hamisít, ám legjobb tudomásom szerint, ha a világon nem is, Európában ez az első ilyen feldolgozás.

A Nyilaskeresztes Párt Szálasi Ferenc nemzetvezető részvételével tartotta meg december havi Nagytanácsát, jelentette 1944 decemberében a Magyar Távirati Iroda.

Focsaniból 1945. június első hónapjaiban 2500 magyar tisztet indítottak útba a Szovjetunió belsejébe. A 22 napos út után megérkeztünk a Vjazna folyó partján fekvő Vjaznikiba.

Magyarországon születtem, ahonnan 1982-ben, 18 évesen szöktem el. 1984-ben New Yorkban telepedtem le azzal a szándékkal, hogy művész leszek, de közel egy évtizedes küzdelem után rájöttem, hogy sohasem lehetek az.

A rendőrök elfogták két feltételezett kivitelezőjét a hétfőn történt józsefvárosi rajtaütésnek, ahol öt-hat kapucnis, feketébe öltözött aktivista vette kezelésbe a Fáklya nevű szélsőséges baloldali szervezet vetítését a józsefvárosi „Kesztyűgyár” nevezetű közösségi házban.

Másodjára állt bíróság elé az antifa támadások elsőrendű vádlottja, Ilaria Salis a Fővárosi Törvényszéken. A Markó utcai épület tárgyalótermébe ismételten széles vigyorral a képén nézett végig a hallgatóságon. 

„Ideje megtisztítani az algákat, gombákat és növényeket a kolonialista örökségtől, és végleg kiirtani a tudományos nevükből a sértő kifejezéseket” – indítványozta Gideon F. Smith és Estrela Figueiredo, a Nelson Mandela Egyetem két botanikusa 2021-ben.

Tizenhárom, „szélsőjobboldali mozgalmakhoz tartozó” embert letartóztattak vasárnapra virradóra Párizsban, miközben horogkereszteket festettek a földre a 17. kerületben – közölték a helyi francia hatóságok.

Egy fehér nacionalista szervezet vezetője köztéri matricákkal, valamint Adolf Hitler és a Nagynémet Birodalom plakátjival az otthonában is faji gyűlöletet szított – közölte a brit koronabíróság.

Nemrég disztopikus gondolatkísérletként felvetettem, hogy a „fehér probléma” végső megoldásaként még az is megtörténhet, hogy az afrobolsevizmus egész egyszerűen illegálisnak nyilvánítja a fehérséget (a fehérként való létezést).

1945. április 30-án délután, amikor az oroszok által ostromlott Berlin már lángokban égett, Adolf Hitler Führer és kancellár, a német Wehrmacht főparancsnoka a Kancellária épülete alatti cementbunkerben öngyilkosságot követett el.

Neobolsevik Amerikában a fehéreket – konkrétan a heteroszexuális fehér férfiakat – hibáztatni az elképzelhető összes társadalmi gondért, bajért, bánatért valósággal nemzeti sportnak számít, amely a feketék és az etnomazochista fehérek körében hovatovább népszerűbb még a kosárlabdánál is.

Az amerikaiak szentül meg voltak győződve, hogy az atombomba jelentette előnyük évekig, talán évtizedekig behozhatatlan lesz, ezért villámcsapásként érte őket a hír, amikor az első szovjet atombomba 1949. augusztus 29-én felrobbant a kazahsztáni Szemipalatyinszkben.

A hadosztály felállítását 1942. december legvégén rendelték el páncélgránátos-szervezettel. A csökkentett létszámú szervezőtörzs 1943. február 8-án érkezett meg a franciaországi Mailly le Camp gyakorlótérre.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

Nyugaton a keresztény-konzervatívok elvesztették a kulturális háborúkat, ezt – mások mellett – nemrég Mark Tushnet, a Harvard Egyetem alkotmányjogásza is megállapítja, így a kérdés számára most már csak az, hogy a győztes balliberálisok hogyan bánjanak a vesztesekkel.

Adolf Hitler a második világháborús hadjáratai alatt szeretett olyan közel lenni a fronthoz, amennyire saját személyes biztonsága engedte.

1944. április 3-án a déli órákban az amerikai légierő végrehajtotta Budapest ellen az első terrorbombázást a második világháború során.

Geopolitikai szempontból semmi sem indokolja, hogy Európa az Egyesült Államok „szövetségese” (valójában csatlósa) legyen, ezért az atlantista projekt nem más, mint amerikai megszállás meghatalmazott (proxy) útján.

Miután fogságom 52. napján, 1945. március 15-én elhagytuk a gödöllői poklot, csalárd módon áthajtottak bennünket Budapest helyett Monoron át Ceglédre.

Ez az írás annak az előadásnak a leirata, melyet Léon Degrelle Waffen-SS tábornok adott az Institute of Historical Review (USA) számára, 1982-ben.