Kövess minket
-on és
-en!
A lett parlament elfogadta a holokausztpénzekről szóló törvényt, amely rendelkezik a zsidók bőkezű „kártalanításról”.
A száztagú rigai törvényhozás a végső olvasatban történő szavazáskor 64-21 arányban támogatta a jogszabályt.
Az elhúzódó, többéves tárgyalások – amelyben részt vett a Zsidó Kárpótlási Világszervezetet (WJRO) is – 2005-ben kezdődtek a lettországi zsidók és a lett hatóságok között. Az Egyesült Államok és Izrael szintén részt vett a tárgyalásokban.
A törvény 40 millió eurót (14 milliárd forintot) irányoz elő a 9500 fős zsidó közösség „megerősítésére, a holokauszt túlélőinek szociális és anyagi támogatására, zsidó iskolák alapítására, létesítmények renoválására és építésére”.
Lettországot 1940 júniusában szállta meg a szovjet hadsereg, amely egy évvel később a német csapatok előrenyomulása miatt kivonult a balti országból. Moszkva 1944-ben szállta meg ismét Lettországot, amely a Szovjetunió része maradt 1991-ben történt függetlenné válásáig.
A második világháború előtt mintegy 95 ezer zsidó élt Lettországban. A zsidók vagyonát először a Szovjetunió kobozta el, majd német kézre került, később a Szovjetunió államosította, végül lett állami tulajdonná vált.