Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Akármennyi bűnnel is vádolják, a Führer is csak ember volt, aki ráérős óráikban sokszor egészen hétköznapi hobbiknak hódolt.

Adolf Hitler művészetszeretete köztudott, az viszont csak az utóbbi években vált ismertté, hogy a Führer előszeretettel rajzolgatott mesefigurákat. Jóval hatalomra jutása előtt Bécsről készített rajzokat értékesített turistáknak, hogy így keresse meg napi betevőjét, és többször is próbált bekerülni az osztrák főváros Szépművészeti Akadémiájára.

Nagy rajongója volt a hollywoodi filmeknek is, amelyeket magánmozijában tekintett meg; egyik kedvence – amelyről azt állította, hogy minden idők legnagyobb filmje – egy német tündérmese adaptációja, Walt Disney Hófehérke című alkotása volt.

2008-ban röppent fel az a hír, hogy ezt a két passzióját esetleg ötvözhette is: egy norvég művészeti galéria tulajdonosa rálelt egy Hitlernek tulajdonított, képregényfigurákat (A hét törpe, Pinokkió) ábrázoló rajzra. A Disney iránt érzett lelkesedése szűkebb környezetében ismert is volt, Joseph Goebbels például Mickey Mouse-os kellékeket adott át főnökének, ami – írja naplójában Goebbels – igen jólesett Hitlernek.

A Führer egyébként nagy állatbarát hírében is állt, kanárikat tartott, és különösen ragaszkodott Blondihoz, az 1941-ben ajándékba kapott német juhászkutyájához, neki azt is megengedte, hogy a hálószobájában aludjon. Hitler odavolt a klasszikus zenéért, elsősorban Wagnert favorizálta, de Beethoven és Bruckner muzsikáját is gyakran hallgatta. Emellett igen sokat olvasott, állítólag naponta legalább egy könyvet „elfogyasztott”.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Dr. Martens. Azt hiszem, sokaknak nem kell bemutatni ezt a cipőmárkát. Aki csak egy kicsit is ismerős a rocker, punk, skinhead színtéren, az valószínűleg ismeri a semmivel sem összetéveszthető acélbetétes bakancsot, gondoljunk csak a sárga-fekete címkére és a szintén sárga gojzer varrásra.

A szovjet hadsereg katonái 1945. január 17-én hurcoltak el budapesti lakásomról, a Fővámtér 8. alatti épületből.

A „náci fasizmus” elleni partizánharcot éltette Ilaria Salis, a Magyarországon fogva tartott és az olasz szélsőbaloldal által az európai parlamenti választásokon jelöltként indított terrorista a második világháború végére emlékező olaszországi ünnep alkalmából.

Az amerikai típusú káosz legutóbbi franciaországi epizódjának állítólagos katalizátora egy 17 éves arab Lewis Hamilton-imitátor halála volt, akit a rendőrség lelőtt, mert egy belvárosi rodeót követő igazoltatása közben megpróbált elmenekülni az autójával.

Az 1938. november 2-i első bécsi döntés visszaadta Magyarországnak a Felvidék magyar többségű részét. E döntés előzményei az 1938. szeptember 30-i müncheni egyezményre mennek vissza.

Százezres halálkvóták túlteljesítésében versengtek a Sztálin kegyeiért remegő parancsnokok, amikor a paranoia új szintre lépett a Szovjetunióban.

Egy Simon Knittel antifaiszta összefogott, a Laut gegen Nazis (Hangosan a nácik ellen, LGN) nevű szélsőséges szervezettel és egy hamburgi ügyvédi irodával, hogy a védjegyhivatalon keresztül kisajátítsák a hazafias jelszavakat.

A világ félrevezetett népei, főként az amerikai demokrácia szemében ma is úgy él a hajdanvaló „Csehszlovákia”, mint a „humanizmus és a becsület, a jólét ás szocialista igazságosság” hazája – ezzel szemben persze a régi Magyarországot szeretik úgy feltüntetni a csehek, mint a feudalizmus, a reakció, túlzó sovinizmus földjét.

Az emberiség egyik óriási bravúrja a nemzetiszocializmussal kapcsolódik össze: ötven éve a holdra szállás magába olvasztotta a III. Birodalom történetének egy részét.

Simáról (BAZ megye) 1945. január 23-án 10 nőt és 9 férfit Abaújszántóra vittek, úgymond 13 napi munkára. Megígérték, hogy utána hazaengednek.

A 17 másodpercnyi, fekete-fehér felvétel 82 év után került elő 2015 júliusában. Az amatőr filmen az látszik, ahogy az akkor hétéves Erzsébet nemzetiszocialista karlendítést tesz.

November 8-án reggel 6 órakor rendőrök százai kutattak át több baloldali szélsőségesek által lakott ingatlant Szászországban és Türingiában.

Joe Biden amerikai elnök megemlékezett az 1921-es tulsai pogromról, amelyet manapság az ország „rasszista történelmének szégyenfoltjaként” tartanak számon, pedig csak fehér emberek gyakorolták az önvédelemhez való jogukat.

Megszólaltak a német közmédiának azoknak a feltételezett elkövetőknek a szülei, akiket a tavaly februári budapesti támadások elkövetése miatt köröznek.

1944-ben és 1956-ban a történelem megismételte önmagát. Az 1944/1945-ös vérhullással újabb magok kerültek az áldott magyar földbe.