Izrael és török színekben versengett két kenyai az első helyért Hitler stadionjában

Kövess minket -on és -en!

Az izraeli abban a stadionban lengethette meg a Dávid-csillagos zsidó zászlót, ahol 1936-ban a Führer megnyitotta a Berlini Nyári Olimpiai Játékokat.

Berlinben az Atlétikai Európa-bajnokság 10 ezer méteres női síkfutását az izraeli Lonah Chemtai Korlima Salpeter nyerte.

(Kuruc.info)

Jelentések

A 29 éves izraeli hosszútávfutó kezdetben nagy csatát vívott a győzelemre esélyes, s Törökország színeiben versenyző, ám kenyai születésű Yasemin Cannal, de a táv negyede tájékán végleg elszakadt tőle - írja az izraeli Válláh!Hádásot hírportál.

Az izraeli lapok diadalmámorosan írják, hogy Lonah Chemtai Salpeter aranybetűkkel írta be nevét az izraeli sport történetébe. Több hírközlő média is hangsúlyozza, hogy az izraeli sportoló abban a Berlini Olimpiai Stadionban nyert, s lengethette meg a Dávid-csillagos zsidó zászlót, ahol 1936-ban Adolf Hitler megnyitotta a Berlini Nyári Olimpiai Játékokat...

Az újdonsült izraeli Európa-bajnok, Lonah Chemtai Salpeter 1988-ban, Kenyában született, s még amatőr futó korában megismerkedett az izraeli zsidó Dán Salpeter közepes képességű futóval, aki elvette feleségül, majd az edzője lett. A házaspárnak azóta egy közös gyermekük is született Izraelben. Dán Salpeter két esztendővel ezelőtt a Háárec című izraeli lapnak nyilatkozva elmondta: Lonah és az ő kapcsolata szerelem volt első látásra.

Nem volt ilyen sikeres a Berlin Atlétikai Európa-bajnokságon a másik izraeli futó, Donald Blair Sanford, aki a férfiak 400 méteres előfutamában összesítve csak a 18. helyen végzett, ami azt is jelenti, hogy nem jutott be a döntőbe. "Pedig mindent beleadtam, de ez mégsem volt elég a sikerhez", nyilatkozta az izraeli futó a fiaskó után.

Kövess minket -on és -en!

Rádióból hallgattuk a tárgyalást Salzburgban. Élénk figyelemmel kísértük a készülék minden budapesti adását ebben az időben.

Az I. világháborús vereség után aláírt trianoni békeszerződés a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, valamint a magyar népesség egyharmadát.

A második világháborúban elesett német katona földi maradványait tárták fel Kecskeméten a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság munkatársai.

Tíz éve T. L. és dr. Kőfaragó-Gyelnik Vilmos barátaimmal a budai hegyek s villák között sétálgattunk. Tele aggodalommal mérlegeltük a lehetőségeket és tárgyaltuk meg Horthy Miklós kormányzó október 17-re tervezett, de a német elhárító szolgálat által már ismert „kiugrási szándékát”.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.

Öt Québecben szolgáló katonát függesztettek fel, miután előkerült egy 2023-as felvétel, amelyen egy házibulin nemzetiszocialista karlendítést mutatnak be.

Az ember által használt egyik legősibb szimbólumot, a horogkeresztet a modern kori Európában a régészeti és archeológiai kutatások tették ismertté az 1880-1920-as években, és mint a jó szerencse szimbóluma terjedt el széleskörűen.

Talán sohasem derült volna ki, hogy mit rejt a zernikowi erdő, ha nincs egy lelkes gyakornok az Ökoland Dederow nevű cégben.

Két kezünk kevés lenne ahhoz, hogy felsoroljuk az elmúlt tíz nap olyan bűncselekményeit, amelyet magyarok ellen követtek el velünk élő, évszázadok óta integrálhatatlan jövevények.

Megérkezett az Egyesült Államokba a dél-afrikai menekültek első csoportja, akiket a Trump-kormányzat azért fogad be, mert az afrikai köztársaságban igazságtalan faji megkülönböztetéssel és erőszakkal kell szembenézniük.

Immár 30 év telt el azóta, hogy 1914-ben szerény erőmmel szolgálatba álltam az első világháborúban, amelyet ráerőltettek a Birodalomra.

Egy héttel ezelőtt Lyonban antifasiszták csoportosan halálra rugdostak egy 23 éves hazafias diákot, Quentin Deranque-t.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

„… Dwight D. Eisenhower nemcsak a nemzetiszocialista rendszert gyűlölte megszállottan, hanem mindent, ami német. Az amerikai és a francia megszállási zónában több mint ötmillió német katonát zsúfoltak össze szögesdróttal bekerített gyűjtőhelyeken...

A Német Birodalom legerősebb hadosztályai a címbéli felsorolásból kerültek ki. Az alábbi cikkünkben ezeket a hadosztályok hasonlítjuk össze, elsősorban a hadrendet, a fegyverzetet és az újításokat tekintve.

Óriási a szakadék azok között, akik politikai érdekeikhez mérten cserélgetik eszméiket - legyenek liberálisok vagy bolsevikok -, és azok között, akik, mint a nacionalisták, különösen az Arany Hajnal tagjai, hűek maradnak meggyőződéseikhez, olvasható a görög Arany Hajnal honlapján.

Manapság a multinacionális nagyvállalatok számítanak a woke-izmus legbefolyásosabb terjesztőinek, ami paradoxonnak tűnik, tekintettel a baloldal fennen hangoztatott kapitalizmusellenességére.

Amikor a kommunisták átvették a hatalmat egy ország fölött, az első dolguk, amit tettek, az volt, hogy elkobozták a magánkézben lévő összes fegyvert, hogy megtagadják a néptől annak fizikai lehetőségét, hogy ellenálljon a zsarnokságnak.

A világgazdaság járvány miatti lenullázását követő „újrakezdésének” programját Covid–19: The Great Reset címmel publikálta a davosi Világgazdasági Fórum saját kiadója.

Bár a kommunisták rémtettei közül a Magyar GULAG, azaz a recski haláltábor története viszonylag jól feltárt, ennek ellenére vannak olyan történések, amelyek bár Recskhez kötődnek, mégis alig, vagy egyáltalán nem ismertek.

A „Tigris-fóbia” futótűzként terjedt, Montgomery ennek megakadályozására már odáig ment, hogy betiltott minden olyan jelentést, amely a Tiger-ek harci teljesítményeiről szólt.

A propaganda, a „marketing” és az „üzenet terjesztése” szféránk egyik – ha nem a legfontosabb – küldetése. Mindig is kulcsfontosságú része volt a küzdelemnek, a Kampfzeit napjaitól mindmáig.

A magyar munkás és kisember pedig nem felejtette el »a virágok népszavazását«.

A cím nyilvánvalóan az írói szabadság égisze alatt minden bizonnyal túloz, gondolhatják egyesek, hiszen cigánybűnözés előtte is volt, azonban bizonyos értelemben mégis különleges dátum 1993. augusztus 23-a, és fontos helyszín Kecskemét, a „hírös város”.

Mindennap, minden szinten, az elitektől a plebszig, fent és lent, ugyanaz az örökös vádbeszéd, Nürnberg ad vitam aeternam, a „kréta arcok” nagy koncepciós pere.

A Magyar Királyi Honvédség által a második világháborúban kiépített védelmi rendszer, az Árpád-vonal 1939 és 1944 közötti történetéről jelent meg könyv, amely nagyrészt újonnan megtalált levéltári forrásokon, iratanyagokon alapszik.