Kövess minket -on és -en!

Felvette a szélsőséges és terrorista szervezetek lajstromába a Meta Platforms amerikai IT-óriásvállalatot az orosz pénzügyi felügyelet (Roszfinmonitoring).

A moszkvai városi bíróság júniusban elutasította a Meta Platforms fellebbezését az amerikai vállalat szélsőségesnek nyilvánításáról szóló határozat ellen, ami a Facebook és az Instagram oroszországi betiltását eredményezte. Egy orosz fővárosi bíróság március 21-én minősítette szélsőségesnek az anyavállalatot, és tiltotta be a két közösségimédia-szolgáltatót.

Az ugyancsak a Meta tulajdonában lévő WhatsApp messengert a verdikt nem érintette.

A TASZSZ hírügynökség szerint az ügyben a főügyészség nyújtott be keresetet, miután a két közösségi médium több országban visszavonta az erőszakra buzdító üzenetekre vonatkozó tilalmát Vlagyimir Putyin orosz elnök és az általa február 24-én Ukrajnába háborúba küldött orosz hadsereg katonái esetében.

A Meta, valamint az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) által már korábban blokkolt Instagram és a Facebook számára márciusban megtiltották, hogy üzleti tevékenységet folytassanak, valamint hogy irodákat működtessenek Oroszországban.

Az Instragramot erőszakra való felbujtás, a Facebookot orosz médiumok letiltása címén szankcionálták.

Az orosz főügyészség szerint a Meta közösségi oldalai nagymértékben befolyásolják a közvéleményt, maga a vállalat pedig alternatív valóságot hozott létre, amelyben gyűlöletet szított az oroszok ellen. A Roszkomnadzor arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukrajnai háború kitörése nyomán az Instagramon már márciusban 4600 olyan bejegyzést tettek közzé, amely hazugságot terjesztett az orosz hadseregről és több mint 1800 olyan felhívást, amely részvételre buzdított nem engedélyezett tüntetéseken.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ragaszkodott a vállalat azonnali betiltásához, mert szerinte tevékenysége Oroszország és fegyveres erői ellen irányult.

A Meta Platforms a tárgyalás elhalasztását, valamint nyelvészeti szakvéleményt elkészíttetését kérte akkor azokról a nyilatkozatokról, amelyek a főügyészség kérelmének indokául szolgáltak, de elutasító választ kapott.

A Meta egyik képviselője a bíróságon azt mondta, hogy a vállalat megváltoztatta a politikáját, és elfogadhatatlannak nyilvánítja a ruszofóbiát, valamint a felhívásokat az oroszok elleni erőszakra. Azt hangoztatta, hogy az oroszok jelenléte a közösségi hálózatokon, amelyeket 2 milliárd ember használ világszerte, fontos tényező a globális kommunikációban és az üzleti tevékenységben.

Az ügyészségi kereset indoklása szerint a Meta március 11-én engedélyezte, hogy olyan információkat tegyenek közzé az oldalain, amelyek az orosz hadsereg elleni erőszakra szólítanak fel az ukrajnai háborúval kapcsolatban. A hasonló uszítás a civilek ellen továbbra is tilos.

Az ügyről elsőként beszámoló Reuters azt írta akkor, hogy a katonák gyilkolására vonatkozó felszólítást 12 országban, Azerbajdzsánban, Örményországban, Észtországban, Georgiában, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Romániában, Oroszországban, Szlovákiában és Ukrajnában engedélyezték.

A Vlagyimir Putyin orosz és az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök elleni uszítást az oroszországi, lengyelországi és ukrajnai felhasználók számára tették lehetővé.

A Facebook blokkolásának lehetősége már 2017-ben felmerült Oroszországban mert a vállalat nem tartotta be a személyes adatok helyi tárolására vonatkozó törvényt. A bíróság többször is megbírságolta a közösségi hálózatot, amely a bírságokat ki is fizette.

2021-ben a Facebookot 43 millió rubeles (a rubel jelenleg mintegy 6,9 forintot ér) bírsággal sújtották, mert nem távolította el Oroszországban a tiltott tartalmakat. A helyzet az ukrajnai háború és a nyugati szankciók teremtette légkörben tovább éleződött.

A Meta közösségi hálózatai megtiltották az orosz felhasználóknak, hogy reklámkampányokat indítsanak, az Instagram leállította a felhasználók oroszországi és ukrajnai követőire vonatkozó információk megjelenítését, és Stories funkcióban elkezdte címkézni az orosz állami média linkjeit tartalmazó történeteket.

A Facebook az RT-hez, a Sputnikhoz és más, egyebek között állami tulajdonú állami médiumokhoz korlátozta a hozzáférést.

A Facebook és az Instagram csak VPN segítségével érhető el Oroszországban.

Kövess minket -on és -en!

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

Maja Trux a bíróság előtt arról beszélt, hogy ő a valódi áldozat. A német antifa ezt azzal indokolta, hogy szerinte egy olyan országban áll bíróság előtt, ahol kiközösítik a szexuális kisebbségeket.

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

Simeon Ravi Trux ellen a 2023-as antifatámadások miatt zajlik eljárás Budapesten, a német Deutsche Welle magyar nyelvű kiadása pedig riportfilmet készített a „megpróbáltatásairól”. Ebben aztán van minden: neonácizás, orbánozás, és egy nagy adag aggódás – persze nem a megvert magyarok miatt, írja a Magyar Jelen.

"A védők létszámát az ostromot vezető Malinovszkij marsall jelentősen túlbecsülte, mivel nem sikerült az eredetileg tervezett 2-3 hét alatt elfoglalni a várost, Sztálin felé igazolásképpen a "hiányzó" hadifogoly-létszámot civilekkel, egyenruhás postásokkal, kalauzokkal, vasutasokkal, de sokszor nőkkel és gyerekekkel is pótolták (Malenkij robot), akiket elit kommandósként mutogattak. Több tízezren lettek úgy évekre hadifoglyok, hogy egy hadseregnek sem voltak tagjai..."

Korábban az athéni magyar nagykövetet támadták meg szélsőbaloldaliak, most Stuttgartban rongálták meg a magyar konzulátus épületét a Budapesten fogva tartott bűnöző, Ravi Trux elvtársai. Az esetről a Stuttgarter Nachrichten nyomán a Magyar Jelen számolt be.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

Bűnösnek mondta ki a Leeds-i Koronabíróság azt a 16 éves Northumberland-i fiút, aki tagja volt a „The Base” (Az Alap) nevű, Nagy-Britanniában betiltott nemzetiszocialista szervezetnek.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Egy friss YouGov európai közvélemény-kutatás szerint az európaiak (hat európai nemzet) nagy többsége immár ellenszenvet érez Trump Amerikájával szemben (a franciák 62, az olaszok 63, a britek 64, a spanyolok 66, a németek 72, a dánok 84 százaléka).

Megkezdődött pénteken a drezdai tartományi felsőbíróságon a "militáns neonáci csoportként" számon tartott Szász Szeparatisták nyolc tagjának pere.

Megjelent az Antifa szervezeteket terrorszervezetté nyilvánító kormányrendelet, amiről péntek reggel beszélt a Kossuth rádióban Orbán Viktor. 

Három nemzetiszocialista férfit ítéltek el Angliában, miután több mint 200 fegyverből álló arzenált halmoztak fel, és terrortámadásokat terveztek zsidó és muzulmán intézmények ellen.

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."