Kövess minket -on és -en!

Azokat az ausztrálokat, akik nyilvánosan nemzetiszocialista tisztelgést mutatnak be Victoria államban, tetemes pénzbírsággal vagy akár egy év börtönnel is sújthatják az új törvényjavaslat értelmében.

Úgynevezett holokauszttúlélőkkel, az asztrál Victoria állam rendőrségével és zsidó vezetőkkel „konzultáltak” az új törvényekről, amelyek több mint 23 000 dolláros büntetést vagy 12 hónapos börtönbüntetést, vagy mindkettőt vonnak maguk után, aki „szándékosan náci szimbólumot vagy gesztust mutat be vagy hajt végre nyilvánosan”.

A jogszabály kivételt fog tartalmazni bizonyos csoportok, köztük az akadémikusok vagy a színészek számára. Kivételt képeznek a történelmi emlékekkel kereskedők, illetve a közérdekűnek ítélt ügyekről „tisztességes és pontos jelentés” közzététele is.

Jaclyn Symes főügyész azt mondta, hogy a viktoriánusok (Victoria állam lakói) „zéró toleranciával rendelkeznek a gyűlöletkeltő ideológia dicsőítése iránt”.

„Gondoskodunk arról, hogy azokat az embereket, akik ezeket a szimbólumokat és gesztusokat zaklatásra, megfélemlítésre és gyűlöletkeltésre használják, felelősségre vonják gyáva viselkedésükért” – mondta Symes.

„Bár azt kívánjuk, hogy ne legyen szükség ezekre a törvényekre, mindig szembeszállunk az antiszemitizmussal, a gyűlöletkel és a rasszizmussal – mert minden viktoriánus megérdemli, hogy elfogadva, biztonságban és befogadva érezze magát.”

A lépés néhány héttel azután történt, hogy Tasmania lett az első Ausztrália állam és az első Európán kívüli joghatóság, amely betiltotta a Hitler-köszöntést.

A Victoria állambeli reformokat azután indították el, hogy a nemzetiszocialisták egy csoportja részt vett a „Let Women Speak” rendezvényen, amelyet Kellie-Jay Keen-Minshull brit transzellenes aktivista tartott. A nemzetiszocialisták a tüntetésen Hitler-köszöntéssel hergelték a zsidó-liberális média képviselőit, aminek botrány lett a vége.

Az ausztrál terrorelhárító hírszerzés korábban arra figyelmeztetett, hogy a „neonáci sejteket” és más ideológiailag motivált csoportokat érintő ügyek egyre szaporodnak, és jelenleg az ügynökség teljes hazai terrorizmusellenes tevékenységének akár felét is teszik ki.

Júniusban a szövetségi kormány bejelentette, hogy egy évig terjedő börtönbüntetéssel betiltja a „náci jelképeket”, de az államokra és területekre bízta a „náci tisztelgés” betiltását.

A zsidó-szupremácista Rágalmazásellenes Bizottság elnöke, Dvir Abramovics, és egy sor zsidó egylet is üdvözölte üdvözölte az általuk régóta óhajtott betiltást.

Kövess minket -on és -en!

Egy férfit, aki SS-egyenruhába öltözve jelent meg egy georgiai bárnál, őrizetbe vettek, miután egy zsidó nő arcába vágott egy söröskorsót, eltörve annak orrát – írja a New York Post.

A hatóságok szerint a szélsőjobboldali „Letzte Verteidigungswelle” (Utolsó Védelmi Hullám) csoport célja Németország demokratikus rendszerének összeomlasztása.

Nyolcvanhárom, nemzetiszocialista iratokkal és propagandaanyaggal teli dobozt foglaltak le a hatóságok az argentin legfelsőbb bíróság épületének pincéjében. 

Európa alávetettsége teljes. Az Egyesült Államok sikeresen végrehajtotta átfogó felforgatását és leigázását. Ügynökei, akiket gondosan kineveltek az Atlanti Tanács és hasonlók révén, átvették a vezetést a trójai faló szervezetek, mint a NATO és az EU élén.

Budapest belvárosában „neonáci, fajvédő eszmék terjesztői verhettek tanyát” – kongatja a vészharangot Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere.

Kilenc embert vettek őrizetbe, állítólagos „fegyvereket” és nemzetiszocialista emléktárgyakat foglaltak le, miután egy csoport Adolf Hitler születésnapját ünnepelte egy angliai pubban.

Amerika gazdasága rossz bőrben van, és ezt nemcsak én mondom, hanem az amerikai média szalagcímei is erről árulkodnak.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.

1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetséget.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Az egyre jobban radikális antifasisztába forduló ausztrál kormányzat nem díjazta a néger rapper hitlerista megnyilvánulásait.

A második világháború utáni korszak névadójának egy évtizedig tartó diktatúrája alatt a politikai terrorizmus és a személyi kultusz az egekbe tört, míg az életszínvonal és a törvényesség a mélységekbe süllyedt. 

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.