Kövess minket -on és -en!

A nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom egyik első embere, Heinrich Himmlernek bajorországi, festői környezetből álló tóparti villáját szállodává és étteremmé alakították át, amiért „természetesen” áll a bál a zsidó-liberális médiában.

1933 után, amikor az NSDAP átvette a hatalmat, a Tegernsee-völgy környéke a magas rangú nemzetiszocialisták, köztük Joseph Goebbels propagandaminiszter, Martin Bormann, Hitler magántitkára és más befolyásos személyiségek kedvelt üdülőhelyévé vált.

Heinrich Himmler, az SS vezetője az 1934-ben vásárolt, festői Tegernsee-tó mellett fekvő luxusvillát nyaralóként és birodalmi vezetőtársaival való találkozóhelyeként használta.

A háború után a villa köztulajdonba került. Az 1892-es építésű, 20.000 négyzetméteres telken álló épületet az évek során klinikaként, szanatóriumként, egészségügyi központként és vállalati konferenciaközpontként is használták.

A Münchentől 45 kilométerre délre fekvő ingatlant nemrégiben alakították át szállodává és étteremmé. A tulajdonos, Florian Zibert azt szeretné, hogy a hely „a béke, a tolerancia és a befogadás központja” legyen. Zibert azt mondja, hogy az épület jövőjéről szóló döntésbe szeretné bevonni az emberek széles körét.

„Végül szeretnénk egyfajta tanácsadó testületet létrehozni, amely a zsidó közösségből, színesbőrűekből, nagyon különböző háttérrel rendelkező emberekből, itt és máshol élő emberekből állna” – mondta. „Lehet, hogy a zsidó közösségből senki sem szeretne részt venni, tekintve, hogy mennyire érzékeny ez az egész, és ezt tiszteletben tudom tartani. Azt is teljesen megértem, hogy egyesek számára helytelennek és érzéketlennek tűnik, hogy most szállodát és éttermet üzemeltetünk egy olyan helyen, ahol egykor Heinrich Himmler élt” – tette hozzá a tulaj.

„Nem is olyan épületet kerestünk, amelyet szállodaként használhattunk volna, és főleg nem olyan épületet, amelyet Himmler vásárolt magának, feleségének és lányának. Egyáltalán nem. Ezt a bérleti szerződést valójában a bajor állam ajánlotta fel nekünk, és nem könnyelműen mentünk bele” – mondta Zibert.

„Eleinte olyan gondolatok gyötörtek bennünket, mint például: mi a fenét kezdjünk ezzel az ingatlannal? Mit tudnánk, és mit kellene tennünk vele? És azt is: egyáltalán helyes-e, hogy egyáltalán vállaljuk? De mivel a környékről származunk, mindannyian úgy éreztük, hogy ennek a helyi közösségnek a részeként nekünk is kötelességünk hozzájárulni ahhoz, hogy szembe nézzünk ezzel a hellyel, és felelősséget vállaljunk érte. Olyan helyet próbálunk létrehozni, amely a nyitottság és a tolerancia előmozdításáról szól” – mondta Zibert.

Egy zsidó szupremácista vezető azonban hisztérikusan kritizálta a fejlesztést. Sacha Stawski, a Német-Izraeli Kongresszus elnöke szerint az épületet emlékhellyé vagy múzeummá kellett volna átalakítani.

Sacha Stawsk éles szavakkal támadta a mostani átalakítást: „Akarja tudni, milyen érzés Himmler ebédlőjében humuszt enni? Nos, most már megteheti” – írta.

„A legtöbb országban egy ilyen történelmi helyszín felelős kezelése azt jelentette volna, hogy emlékművet vagy múzeumot építenek, amely felvilágosítást végez az olyan aljas ember által elkövetett bűntettekről, mint Himmler. Itt Németországban azonban 2023-ban önök kiállhatnak az ingatlanuk történelme mellett, beleértve azt is, hogy a honlapjukon megemlítik, hogyan halt meg egy rabszolgamunkás Himmler személyes bunkerének építése közben, és mindent megtesznek azért, hogy az egyik legszörnyűbb náci figura egykori menedékhelyének hiteles szépségét visszaadják. Ne beszéljünk azokról a szörnyű bűnökről, amelyeket Himmler a romantikus kertjében ülve tervezett. Ehelyett hívjuk meg a vendégeket, hogy üljenek le Himmler eredeti parkjának padjára, és élvezzék a tóra néző naplementét. Mi következik ezután? Építsünk hullámvasutat Dachauban?” – tette fel a hatásvadász kérdést Stawsk.

Kövess minket -on és -en!

A Terrorelhárítási Központ (TEK) a Nyugati pályaudvaron elfogott egy német állampolgárt, akit hazájában többek között fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme miatt köröztek – közölte a Police.hu.

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

Rendkívüli közleményt adott ki az ügy kapcsán a Bundeswehr, mert „szélsőségesség, antiszemita megnyilvánulások és szexuális visszaélések” gyanúja miatt indult átfogó vizsgálat a német hadsereg egyik ejtőernyős alakulatánál.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

Riadó! Náciveszély! Égen-földön, éjjel-nappal, mindenhol és mindenkor. A nácik a nyugati liberális-parlamentáris kleptokráciák és a kelet-európai illiberális-autokrata kleptokráciák spájzaiban vannak.

Európa alávetettsége teljes. Az Egyesült Államok sikeresen végrehajtotta átfogó felforgatását és leigázását. Ügynökei, akiket gondosan kineveltek az Atlanti Tanács és hasonlók révén, átvették a vezetést a trójai faló szervezetek, mint a NATO és az EU élén.

Érvényét vesztette a Hammerskins Deutschland nevű szervezet két évvel ezelőtti betiltása. A lipcsei bíróság ugyanis helyt adott több tag és regionális alcsoportnak a belügyminisztérium betiltási határozata ellen benyújtott kereseteinek - számol be a Spiegel.

Kifelé a Szovjetunióba – 1944-45 telén – a vagon padlóján állva-ülve, embertelen körülmények között, élelem és víz nélkül utaztunk. Voltak közöttünk olyanok, akik nem birták elviselni a szomjúságot, és saját vizeletüket itták.

Amerika az úgynevezett megállított érzelmi fejlődés (Arrested Emotional Development/AED) járványszerűségében szenved. Lényegében permanens infantilizmusról van szó, és a következők valamilyen kombinációja jellemzi: függőség, kapzsiság, éretlenség, félelem, hibáztatás, szégyen, neheztelés és düh.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Donald Trump a maga bumfordi módján nyilvánvalóvá tette, hogy az Egyesült Államok fel akarja számolni az Európai Unió maradék politikai-gazdasági önállóságát.

Fű és moha lepi be az egykor szebb napokat is látott nürnbergi Zeppelin-mezőn található létesítményt, ahonnan a Führer szavait százezrek hallgatták.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.