Kövess minket -on és -en!

Húsz éve még kaszinót építettek volna a helyére, ma pedig leginkább paintball-csatáktól hangos Hitler egykori lengyelországi rejtekhelye.

A Farkasodú, amelyet a lengyel kormány inkább a kollektív emlékezet részévé tenne, bevonva az erdők mélyébe vesző bunkert a turizmus vérkeringésébe, s nem utolsósorban oktatási célokra használná. Miközben Lengyelország nagy erőfeszítéseket tett és tesz azért, hogy megőrizze a munkatáborokat, a Ketrzyn melletti terület szinte a feledés homályába veszett.

A rejtekhely – amelynek neve Hitler egyik becenevére, a Herr Wolfra utal – 200 épületet – köztük barakkokat és bunkereket – foglalt magába és kétezer embert szolgált ki, ma egy erdészeti hatóság tulajdonában van. Maga a terület ugyan egész évben nyitva áll, de nehéz megközelíthetősége miatt szinte alig keresik fel a turisták. Az erdészet vezetői múzeumot álmodtak az erdő közepébe, amivel az a céljuk, hogy a Farkasodú végre felkerüljön a turisták térképére, amelyen jelenleg kézműves foglalkozások és paintball-csaták helyszíneként szerepel.

Az orosz határ mentén fekvő erődöt 1940 és 1941 között építették abból a megfontolásból, hogy megvédjék Hitlert és a nemzetiszocialista vezetőket az orosz légicsapásoktól. A rejtekhely saját erőművel és vasútállomással rendelkezett, s olyannyira elaknásítottak, hogy a terület megtisztítása tíz évet vett igénybe. A Farkasodút 1945-ben számolták fel a visszavonuló németek, de azt már nem sikerült elérni, hogy az összes épületet felrobbantsák.

A lengyel kormány most úgy döntött, hogy a kollektív emlékezet részévé teszi a különleges történelmi értékkel bíró Farkasodút. A Nemzeti Örökség és Kulturális Minisztérium a bérbeadás feltételeként kikötötte, hogy a tulajdonosnak történelmi-oktatási desztinációvá kell átalakítania a területet, benne egy kültéri kiállító helyiséggel és egy új múzeummal.

„Ma senki nem érzi át a hely tragikus oldalát” – közölte a projekten dolgozó történész, Tomasz Chincinski. „A történelemtanítás új útjait kell megnyitnunk, hogy a fiatalabb generációk akarják, megismerjék és megértsék a folyamatot” – tette hozzá. Jan Oldakowski, a Varsói Felkelés Múzeuma 40 éves igazgatója szerint a Farkasodú egy „groteszk Disneylandre” emlékeztet, amely a közeli hotelt és éttermet leszámítva szörnyű állapotban van. „Az utóbbi tíz év legnagyobb változása, hogy idehoztak egy automatát” – fanyalgott Lukasz Joachymek, aki szabadúszóként 11 éve vezet körbe német turistákat a Farkasodú körül.

A Farkasodú igazgatója, Jan Zaluska az utóbbi évek bizonytalan jogi helyzetével magyarázza a helyszín áldatlan állapotát, ugyanis sokáig nem tudták, ki a fenntartó: Ketrzyn megye vagy az erdők feletti irányításért felelős állam. „Évekbe telt, mire az ügyet rendezték. Előtte gondolni se mertünk a fejlesztésekre” – nyilatkozta a New York Times amerikai napilapnak Zaluska. A helyzet 1991-ben odáig fajult, hogy egy amerikai cég bejelentette: kaszinót húz fel a területen, igaz, a beruházó megépítette volna Hitler irodáinak másolatát is.

(mult-kor.hu nyomán)

Kövess minket -on és -en!

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

A német Tigris harckocsi minden bizonnyal a második világháború leghíresebb és legfélelmetesebb harckocsija volt.

Három nemzetiszocialista férfit ítéltek el Angliában, miután több mint 200 fegyverből álló arzenált halmoztak fel, és terrortámadásokat terveztek zsidó és muzulmán intézmények ellen.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

Sven Liebichet, akit most Marla-Svenja Liebich néven tartanak nyilván, hazafias tevékenységért, hivatalosan „gyűlöletkeltésért” ítélték el, és hamarosan megkezdi börtönbüntetését. A hallei hatóság Liebichet a chemnitzi női börtönbe rendelte be.

Rendkívüli közleményt adott ki az ügy kapcsán a Bundeswehr, mert „szélsőségesség, antiszemita megnyilvánulások és szexuális visszaélések” gyanúja miatt indult átfogó vizsgálat a német hadsereg egyik ejtőernyős alakulatánál.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

🌍 Ősi motívumok modern köntösben – bemutatjuk a Sunwheel Shopot A Harcunk.info most egy különleges nemzetközi webáruházra hívja fel olvasói figyelmét: a Sunwheel Shop egy olyan online bolt, ahol a történelmi és kulturális szimbólumok modern ruhadarabokon és használati tárgyakon jelennek meg – világszinten elérhető formában, angol nyelven.

A francia származású feledhetetlen Leon Degrelle tábornok (Belgium, 1906-1994) a második világháború utolsó életben maradt nagy, keresztény és jobboldali politikai és katonai vezetője volt.

Riadó! Náciveszély! Égen-földön, éjjel-nappal, mindenhol és mindenkor. A nácik a nyugati liberális-parlamentáris kleptokráciák és a kelet-európai illiberális-autokrata kleptokráciák spájzaiban vannak.

A hatóságok szerint a szélsőjobboldali „Letzte Verteidigungswelle” (Utolsó Védelmi Hullám) csoport célja Németország demokratikus rendszerének összeomlasztása.

Az Antifa vállalta magára a felelősséget az AfD hamburgi frakcióvezetőjének az autója elleni támadásért.

Összesen mintegy százan, főleg idős emberek vettek részt azon a rendezvényen, melynek célja a Budapest 80 évvel ezelőtti „felszabadítására” való megemlékezés volt.

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

Joszif Sztálin 1953-ig volt a Szovjetunió vezetője. A véres diktátort 74 évesen Moszkvában érte a halál, abban az otthonában - dácsájában -, ahol élete utolsó két évtizedének jelentős részét töltötte.