Kövess minket -on és -en!

Korábban soha nem látott orvosi levelek kerültek elő, melyeket Adolf Hitler nagynémet birodalmi vezér és kancellár orvosa szignózott.

Az NZZ am Sonntag nyomán a Guardian arról számolt be, hogy Adolf Hitler egykori orvosának egy svájci leszármazottja most olyan dokumentumokat tárt a nyilvánosság elé, melyek segítségével betekintést nyerhetünk a Führer magánéletébe.

A nyilvánosságra hozott leveleket Carl Otto von Eicken fül-orr-gégész írta, aki 1935-től 10 éven át kezelte a német vezért, s részletesen leírta, hogy hogyan kezelte Hitlert hangproblémái miatt. A levelekből kiderült, hogy a Führer nagyon figyelt az egészségére, ezért első konzultációjukat követően az orvos azt mondta Hitlernek:

„Ha valami baj van, feltétlenül tudnom kell róla.”

Az orvos unokatestvérének írt levelekre Robert Doepgen, von Eicken dédunokája bukkant rá, amikor egy iskolai projekthez végzett kutatást, a családi archívumban pedig megtalálta a leveleket, melyeket később Richard J. Evans brit történész, a német történelem szakértője is megvizsgált, s kezeskedett a kiadatlan levelek hitelességéért.

Hitler számára beszédhangja mindennél fontosabb volt, hiszen beszédei lelkesítették a birodalom polgárait, szónoklatai révén nyerte el a demokratikus megválasztását és hogy a lakosság szinte minden egyes tagja az utolsó pillanatig támogatta rendszerét. A levelekből kiderült, hogy Hitlert polippal diagnosztizálta az orvos, aki azt javasolta a Führernek, hogy a műtétet követően pihentesse hangját, ezért Hitler egy beszéd utánra halasztotta a beavatkozást.

A levelek érdekessége, hogy az orvos egyetlen írásában sem jegyezte meg, hogy egy olyan embert kezelt volna, akinek kezéhez „milliók vére tapad”. Miután a háborút követően a szovjetek megtalálták az orvost, kihallgatása során megkérdezték tőle, hogy miért nem ölte meg Hitlert, ha már volt rá lehetősége, mire az orvos csak annyit felelt: „az orvosa voltam, nem a gyilkosa”.

Kövess minket -on és -en!

A végső vereség után az addig hatalmon lévő hungaristák sem kerülhették el, hogy a diadalittas győztesek kegyetlen vérbosszút álljanak rajtuk.

Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.

Az első világháborút követő nemzetközi megszorítások nem kedveztek, sőt hatalmas hátrányt jelentettek a magyar harckocsizás kialakulásának és fejlődésének.

Brüsszelben a különleges egységek tartottak házkutatást a NATION nevű belga nacionalista párt volt vezetőjénél, Hervé Van Laethemnél. Otthonát átkutatták, őrizetbe vették, majd hosszas kihallgatás után végül vádemelés nélkül elengedték, de a telefonját és a laptopját lefoglalták.

Szomorú és különös helyzetben jöttem rá, hogy néha a tudás is lehet előnytelen. Hadifogságom első lágere a Kraszna Szulin nevű városban volt a Szovjetunióban. A gyár hasonlított a budapesti Csepel Művekhez.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

Az ember által használt egyik legősibb szimbólumot, a horogkeresztet a modern kori Európában a régészeti és archeológiai kutatások tették ismertté az 1880-1920-as években, és mint a jó szerencse szimbóluma terjedt el széleskörűen.

Amerikában a Goldman Sachs korábbi vezérigazgatója egy 2008-as típusú válság szagát érzi. Lloyd Blankfein, aki 2006 és 2018 között vezette a bankot, megkongatta a vészharangot a 3 billió dolláros amerikai magánhitelpiacon. 

A Falange hívei közül mintegy 700-an vonultak végig a spanyol fővároson az alkotmány ellen tüntetve, fasiszta jelszavakat skandálva.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Tizenkét hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság azt a 34 éves férfit, aki az idei ausztrál nemzeti ünnepen (Australia Day) a zsidókat kritizáló beszédet tartott és nemzetiszocialista nézeteket népszerűsített egy sydney-i tüntetésen.

Az amerikai Georgia állambeli Athens városának homokos közössége és szövetségeseik PrideFest rendezvényét a Blood Tribe nemzetiszocialista csoport zavarta meg.