A II. világháború cenzúrázott pillanatai: Keleti front - 1941

Kövess minket -on és -en!

Gerhard Bremer, a Leibstandarte divízió SS-Obersturmführere mosolygó ukrán lányokkal pózol a keleti fronton, 1941-ben.

Kövess minket -on és -en!

A müncheni felsőbíróság súlyos testi sértés miatt 5 év börtönbüntetésre ítélte Hanna S.-t, akit azzal gyanúsítottak, hogy társaival 2023-ban, a Kitörés Emléknapon Budapesten „szélsőjobboldalinak tartott” embereket vertek össze.

Az utóbbi időben egyre erősödik Nyugaton azoknak a politikai-gazdasági köröknek a hangja, amelyek mindenre képesek, hogy belezavarják országaikat egy szélesebb körű, akár világméretű háborúba Oroszország és/vagy Kína ellen.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

Egy férfit, aki SS-egyenruhába öltözve jelent meg egy georgiai bárnál, őrizetbe vettek, miután egy zsidó nő arcába vágott egy söröskorsót, eltörve annak orrát – írja a New York Post.

Az egyre jobban radikális antifasisztába forduló ausztrál kormányzat nem díjazta a néger rapper hitlerista megnyilvánulásait.

Egy emberként hördült fel a „nyilvánvalóan nem hálózatként működő liberális média”, amikor Trump a feketék, vagy egyéb túlvédett rassz helyett a fehéreknek adott menedékjogot.

Egy alsó-ausztriai vendéglő április 20-án – Adolf Hitler születésnapján – felvette az étlapjára a diktátor egykori kedvenc ételét, a tojásos nokedlit. Az eset hatalmas botrányt kavart – írja a Heute.at.

Az 1945 kora tavaszán elindított Tavaszi ébredés kódnevű hadműveletnek, a második világháború utolsó nagy német offenzívájának – amellyel a Führer kísérletet tett a Vörös Hadsereg visszaszorítására, és a létfontosságú zalai olajmezők biztosítására –, a Dunántúl volt a terepe.

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

Egy hónapja tart az USA és Izrael „Epstein dühöngése” (eredetileg „Epic Fury”) nevű ún. villámhadjárata az iráni teokratikus rezsim megdöntésére, és az eddigi eredmény enyhén szólva nem az amerikai–izraeli hadvezetés várakozásai szerint alakult.

A melbourne-i nemzetiszocialista Jacob Hersant elmondta: örül, hogy visszanyerte szabadságát, miután letöltötte egyhónapos börtönbüntetését „tiltott náci tisztelgés nyilvános bemutatása” miatt.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

Francis Fukuyama, aki a „történelem vége” jóslatával elfuserált Nostradamus-epigonnak bizonyult, most időben felszállt a mozgó vonatra, és másokkal együtt észrevette a nyilvánvalót, miszerint „Trump hatalma omladozik a MAGA-mozgalomban”.

Európa politikai, gazdasági, vallási vezetői és médialakájaik évek óta azt szajkózzák népeiknek, hogy a migráció és a vele együtt járó lakosságcserés gyarmatosítást egyfajta fatalitás, és el kell viselnünk, mert „először is emberek vagyunk”.

I. Géza magyar király sírhelyére bukkanhattak rá a váci középkori templom feltárásán dolgozó régészek.

Magyarország második világháborús történetének van egy apró, alig ismert, de egyben rendkívül érdekes fejezete: az egyéni fegyverténnyel ellenséges harckocsit megsemmisítő magyar honvédek termőfölddel való jutalmazása.

1943. december 2-a estéjén német repülők ereszkedtek a dél-olaszországi Bari – akkor már a szövetségesek kezén lévő – kikötője fölé és több tonna bombát szórtak rá.

1923. november 8-án lépett a német történelem színpadára Adolf Hitler: a nemzetiszocialista párt vezetője akkor kísérelte meg először átvenni a hatalmat, de sörpuccsként ismertté vált próbálkozás ekkor még kudarcba fulladt.

A kommunista diktátor kicsinyes és makacs személyiség volt, fejlődése megrekedt a kamaszlélek szintjén, de Sztálintól megtanulta: „Üsd a sajátjaidat, hogy az idegenek féljenek tőled!”

Amikor 1944 decemberében egyre jobban körvonalazódott egy második, magyarokból álló SS-hadosztály felállítása, az SS Vezetési Főhivatala és a Honvédelmi Minisztérium részéről felmerült, hogy az SS magyarokból felállított hadosztályai számára a későbbiek folyamán egy felettes parancsnokságot szervezzenek.

Nem Ferdinand Porsche, hanem egy magyar tervező álmodta meg a népszerű Volkswagen Bogarat. Ő az itthon alig ismert Barényi Béla, aki 1997. május 30-án halt meg, 90 éves korában.

Nyugaton, kezdetben az angolszász országokban, de most már gyakorlatilag mindenhol, a „nem létező lobbi” egyre fokozódó intenzitású, szisztematikus pszichológiai háborút folytat a fehérek, elsősorban a fehér férfiak ellen.

Az utóbbi időben egyre erősödik Nyugaton azoknak a politikai-gazdasági köröknek a hangja, amelyek mindenre képesek, hogy belezavarják országaikat egy szélesebb körű, akár világméretű háborúba Oroszország és/vagy Kína ellen.

Miután kilépett a Deák-pártból, az 1880-as évek elején megalapította az Antiszemita Pártot. Ez volt a világ első ilyen természetű pártja. A többi országokban csak ezután kezdődtek az antiszemita mozgalmak.

Rákosi már gyerekként is szeretett a középpontban lenni, manipulálta, irányította társait. Fiatalon bekapcsolódott a politikába, csellel szökött meg az orosz hadifogságból, és „Salgótarján tábornokaként” tekintett magára.