Kövess minket -on és -en!

A Panzer IV (Sd.Kfz 161) egy második világháborús német harckocsi, amely a háború elejétől végéig szolgált, sőt a háború után Szíria is vásárolt az egykori szovjet hadizsákmányból.

Sokoldalúságát mutatja, hogy gyártása során támogató szerepköréből valódi közepes harckocsivá nőtte ki magát, miközben egyes változatait műszaki mentő járművé alakították át. A Panzer IV-et a második világháború végéig gyártották. Hivatalos német típusjelzése Panzerkampfwagen IV, vagy rövidítve PzKpfw IV volt. A Magyar Királyi Honvédség 1942-1945 között összesen 84 különböző típusú Panzer IV harckocsit állított szolgálatba.

Magyar alkalmazás előzménye

A német-magyar politikai egyeztetések alapján 1941-től egyértelművé vált, hogy nagyobb magyar katonai részvétel szükséges a keleti fronton a kifulladni látszó német erők tehermentesítésére. Óriási nyomás nehezedett azonban mind a magyar és mind a német hadvezetésre, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy a honvédség a Szovjetunió hadszínterén csak abban az esetben fog ütőképes erőt felvonultatni, ha az megfelelő páncélos támogatással is rendelkezik. Az év végére megállapodás születik, hogy a szerveződő 2. magyar hadsereg alárendelt páncélos csapatait megerősítik német harckocsikkal. Hosszas egyeztetések után 1942 januárjában megalakításra kerül egy harckocsi kiképzőezred, és kiküldenek Wünsdorfba 40 tisztet és 144 legénységi állományú harckocsizót német eszközre történő átképzésre. Az átképzés az akkor már elavultnak tekinthető „Panzer 38(t)” és a modernebb „Panzer IV F1” típusokon történt. A kilenchetes kiképzés után a kiképzett állomány egy része rakodási gyakorlat keretében hazaszállította a honvédség részére átadott harcjárműveket. A szerveződő 1. Tábori Páncéloshadosztály és elsősorban a Magyar Királyi 30. Harckocsi Ezred volt befogadó alakulatuk. Panzer IV-ből 3 részletben összesen 32 db került 1942-ben átadásra. A politikai tárgyalások során Hitler ígérete egyébként arról szólt, hogy páncéloshadosztálynyi felszerelést fognak rendelkezésünkre bocsátani, de ezt az ígéretét nem tudta betartani.

”Magyar Panzerek” harci alkalmazása

Harci alkalmazásra 1942 júliusától kerültek, és kezdetben sikerek övezték tevékenységüket. A magyar páncélosok a Don menti Uriv és Sztorozsevoje körzetében vívott hídfőharcok során 21 ellenséges harckocsi kilövését, 1 veszteség ellenében jelentettek. A nyáron folyó hadműveletek során azonban bebizonyosodott, hogy a technikai kiszolgálás terén nehézségek mutatkoznak, és sok esetben harcképtelenné váltak harckocsik anyaghiány vagy javítókapacitás hiánya miatt. A magyar páncélos erők hadrafoghatóságának fenntartása érdekében a németek további páncélosok átadásával próbáltak segíteni. Az átadott Panzer IV F2-esek nagyobb tűzerejű 7,5 cm-es KwK 40 harckocsi ágyúval voltak felszerelve. Ez az átadás azonban további gondokat is okozott, hiszen át kellett képezni a kezelő személyzetet, és tovább fokozta a kiszolgálási nehézségeket is. Az 1943. január-februári szovjet támadás során a 30. Harckocsi Ezred szinte teljesen megsemmisült, a páncélosok nagy része odaveszett, csak egy-két páncélos térhetett vissza Magyarországra.

Közben Esztergom térségében folyt a magyar páncélos erők további felkészítése: ebben az időszakban a magyar ipar biztosította a páncélosokat, elsősorban a Turán-sorozat harckocsijai adták a honvédség páncélos erejét. Leáll azonban a harckocsigyártás 1944 nyarától a szövetséges erők bombázásai miatt, és újabb német átadás sorozat következik. Több részletben érkeznek harckocsik, hogy kitarthasson a németek céljai szerint a honvédség. Jelentősen nem tudják befolyásolni a harcok menetét, azonban a hazánkban folyó hadműveletek tevékeny részesei voltak.

Kövess minket -on és -en!

Egy vajdahunyadi férfit 24 órára őrizetbe vettek, mert „erőszakra, gyűlöletre és diszkriminációra uszítás” bűncselekményének elkövetésével gyanúsítják, miután „szélsőséges” tartalmú anyagokat tett közzé a közösségi médiában.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter egy a napokban adott interjúban arra a kérdésre, hogy Oroszország és Kína nyújt-e katonai vagy legalább hírszerzési támogatást országának, diplomatikusan és lakonikusan „jónak” minősítette a két „stratégiai partnerükkel” fenntartott kapcsolatot, amely szerinte a „katonai együttműködésre” is kiterjed. 

A második világháborúban elesett német katona földi maradványait tárták fel Kecskeméten a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság munkatársai.

A Hungarista Munkaállam nemzetvezetője és a Nagynémet Birodalom vezére közötti egyetlen személyes tárgyalás 1944 decemberében. 

Nyomozás indult két kiskorú ellen, akik egy „neonáci” szervezet alapítóiként, illetve tagjaiként megrongálták egy zsidó temető kőtábláit Aradon.

A brennbergbányai fogságba esés után (1945. április 1.) Focsanin keresztül nyáron érkeztünk a Középső-Ural vidékére. Két hónapon át mintegy négyszázan sátortáborba kerültünk erdőirtásra, vasúti töltés építésére.

Kifelé a Szovjetunióba – 1944-45 telén – a vagon padlóján állva-ülve, embertelen körülmények között, élelem és víz nélkül utaztunk. Voltak közöttünk olyanok, akik nem birták elviselni a szomjúságot, és saját vizeletüket itták.

Csúrog, Zsablya, Temerin, Mozsor, Bácsföldvár, Óbecse, Péterréve – Nagy-Magyarországhoz tartozó délvidéki települések. 1944 október végén magyar könnyel és magyar vérrel áztatott helységek: szerb partizánok által ártatlan magyarok ellen elkövetett tömeggyilkosságok színhelyei.

Egy friss németországi felmérés szerint a bevándorló háttérrel nem rendelkező polgárok, tehát az etnikai németek tartanak leginkább a szélsőjobboldal térnyerésétől.

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

A szovjet diktátor 1939 nyarán a hosszan elhúzódó háborút tartotta országa érdekének, és Adolf Hitler győzelmét sem tartotta túl veszélyesnek – már ha a Szovjetuniónak addig sikerül kimaradni.

Egy hónapja tart az USA és Izrael „Epstein dühöngése” (eredetileg „Epic Fury”) nevű ún. villámhadjárata az iráni teokratikus rezsim megdöntésére, és az eddigi eredmény enyhén szólva nem az amerikai–izraeli hadvezetés várakozásai szerint alakult.

Az alábbi eset rávilágít arra, hogy Németországban a hatalom gyakorlatilag hogyan támogatja az Antifát, ami immár az USA-ban és Magyarországon is terrorszervezetnek minősül.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) a Nyugati pályaudvaron elfogott egy német állampolgárt, akit hazájában többek között fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme miatt köröztek – közölte a Police.hu.