Kövess minket -on és -en!

„Ha a fehér bőrszínű hangulatjelet (emojit) használom, úgy érzem, hogy hátat fordítok a származásomnak, ellenben a sötétebb bőrtónusú hangulatjel nem reprezentálja a valós bőrszínemet” – nyilatkozta az amerikai országos közszolgálati rádiónak (NPR) egy kevert fajú hallgató.

Az NPR műsora a Milyen bőrszínű emojit kellene használnunk? A válasz összetettebb, mint gondolná címet kapta, a téma hamar vitákat váltott ki a közösségi médiában. A legnagyobb közösségimédia-felületeken 2015 óta választható ki némely hangulatjel bőrszíne, amely azóta gyakorta eredményez faji és származási vitákat a tengerentúlon.

Sokan fontosnak tartják az „illendő” emojik használatát, nehogy a jövőben rasszistának titulálják őket.

Egy másik, magát feketének és „amerikai rabszolgák leszármazottjának” bemutató női hallgató kifejtette, hogy nem érzi bántónak, ha a fehér barátai sötét bőrszínű hangulatjeleket használnak, ha ezt a mindennapokban is így teszik, és nem csak, amikor vele beszélgetnek. Zara Rahman digitális technológia kutató szerint „a hangulatjelek bőrszíne a diverzitást reprezentálják a kommunikációban, de kutatások alapján úgy tűnik, hogy a fehér bőrtónusú emberek kevésbé használják a nekik készítetteket, helyette a sárga, neutrálist részesítik előnyben, mert nem akarnak szembenézni a fehér felsőbbrendűségükkel.”

Rahman szerint továbbá, „ha egy fehér ember sötétebb bőrtónusú emojit használ, azzal csak a nagylelkűségével kérkedik, amely egy újabb jele a fehér kiváltságnak.”

A Twitter mikroblogon több kommentelő is nevetségesnek minősítette az NPR témáját, mondván, hogy nem erre kellene költeni az emberek adóját. Egy másik hozzászóló szerint „a hangulatjeleken keresztül mérni a kiváltságosságot a legnagyobb kiváltság, ami elképzelhető”. Mások szerint a fehérek azért használják a sárga emojikat, mert az a leggyorsabb.

Victoria Princewill író szerint digitális blackface-nek tekinthető (amikor fehér emberek feketére festett arccal, néger sztereotípiákat mutatnak be), ha fehérek fekete hangulatjeleket és feketéket ábrázoló videókat osztanak meg szórakoztatás céljából. Princewill szerint ezzel mások határozzák meg a feketéket, akik így „nem lehetnek önmaguk.”

Kövess minket -on és -en!

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

A néger előadó, akit egykor Kanye Westnek hívtak, de évek óta a Ye nevet viseli, új számmal jelentkezett, amelynek a Heil Hitler címet adta.

Budapest belvárosában „neonáci, fajvédő eszmék terjesztői verhettek tanyát” – kongatja a vészharangot Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”. 

A müncheni felsőbíróság súlyos testi sértés miatt 5 év börtönbüntetésre ítélte Hanna S.-t, akit azzal gyanúsítottak, hogy társaival 2023-ban, a Kitörés Emléknapon Budapesten „szélsőjobboldalinak tartott” embereket vertek össze.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Ma 1945. május 8-át a második világháború végének és a „náci rezsim” bukásának napjaként tartják számon hivatalosan Németországban.

Egy ottawai nemzetiszocialistát elítéltek az miatt, hogy „gyűlöletet, félelmet és megosztottságot keltett”, amikor segített létrehozni fajvédő toborzóvideókat és más fehér nacionalista propagandát a mostanra megszűnt szélsőjobboldali Atomwaffen division számára.

Kommandósok gyűrűjében lépett ismételten a Fővárosi Törvényszék termébe Maja Trux hétfőn. Egy tanút hallgatott meg a bíróság, és videófelvételeket ismertettek az antifa támadások ügyében.

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

Tanúk, trombitálás, skandálás – ismét hangosan vette kezdetét a 2023-as antifa támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. A teremben Simion Trux ismét a bv. kommandósai gyűrűjében érkezett, a padsorokban a német vádlott antifa szimpatizánsaival, eközben az utcán többször is kiabálva követeltek a terroristáknak szabadságot.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

Amerika egy paródia, az ezredforduló óta már csak önmaga karikatúrája, szó szerint egy banánköztársaság. „Amikor megszületsz ebben a világban, kapsz egy jegyet a cirkuszba. Ha Amerikában születsz, az első sorban foglalhatsz helyet.” (George Carlin) 

Az alábbi eset rávilágít arra, hogy Németországban a hatalom gyakorlatilag hogyan támogatja az Antifát, ami immár az USA-ban és Magyarországon is terrorszervezetnek minősül.