Kövess minket -on és -en!

„Ha a fehér bőrszínű hangulatjelet (emojit) használom, úgy érzem, hogy hátat fordítok a származásomnak, ellenben a sötétebb bőrtónusú hangulatjel nem reprezentálja a valós bőrszínemet” – nyilatkozta az amerikai országos közszolgálati rádiónak (NPR) egy kevert fajú hallgató.

Az NPR műsora a Milyen bőrszínű emojit kellene használnunk? A válasz összetettebb, mint gondolná címet kapta, a téma hamar vitákat váltott ki a közösségi médiában. A legnagyobb közösségimédia-felületeken 2015 óta választható ki némely hangulatjel bőrszíne, amely azóta gyakorta eredményez faji és származási vitákat a tengerentúlon.

Sokan fontosnak tartják az „illendő” emojik használatát, nehogy a jövőben rasszistának titulálják őket.

Egy másik, magát feketének és „amerikai rabszolgák leszármazottjának” bemutató női hallgató kifejtette, hogy nem érzi bántónak, ha a fehér barátai sötét bőrszínű hangulatjeleket használnak, ha ezt a mindennapokban is így teszik, és nem csak, amikor vele beszélgetnek. Zara Rahman digitális technológia kutató szerint „a hangulatjelek bőrszíne a diverzitást reprezentálják a kommunikációban, de kutatások alapján úgy tűnik, hogy a fehér bőrtónusú emberek kevésbé használják a nekik készítetteket, helyette a sárga, neutrálist részesítik előnyben, mert nem akarnak szembenézni a fehér felsőbbrendűségükkel.”

Rahman szerint továbbá, „ha egy fehér ember sötétebb bőrtónusú emojit használ, azzal csak a nagylelkűségével kérkedik, amely egy újabb jele a fehér kiváltságnak.”

A Twitter mikroblogon több kommentelő is nevetségesnek minősítette az NPR témáját, mondván, hogy nem erre kellene költeni az emberek adóját. Egy másik hozzászóló szerint „a hangulatjeleken keresztül mérni a kiváltságosságot a legnagyobb kiváltság, ami elképzelhető”. Mások szerint a fehérek azért használják a sárga emojikat, mert az a leggyorsabb.

Victoria Princewill író szerint digitális blackface-nek tekinthető (amikor fehér emberek feketére festett arccal, néger sztereotípiákat mutatnak be), ha fehérek fekete hangulatjeleket és feketéket ábrázoló videókat osztanak meg szórakoztatás céljából. Princewill szerint ezzel mások határozzák meg a feketéket, akik így „nem lehetnek önmaguk.”

Kövess minket -on és -en!

Amikor 2002-ben útjára indítottuk a felvonulást, Trianon ügye még szinte teljesen száműzve volt a közéletből. A nemzet szétszakításáról, a magyarságot ért történelmi igazságtalanságról alig esett szó, a hivatalos politika pedig kerülte a kérdést.

Az alábbi eset rávilágít arra, hogy Németországban a hatalom gyakorlatilag hogyan támogatja az Antifát, ami immár az USA-ban és Magyarországon is terrorszervezetnek minősül.

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.

Az európaiak imádják a cenzúrát. Egy új felmérés, amelyet Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és Lengyelországban végeztek, azt mutatja, hogy az európaiak közel fele (47 százalék) támogatná az X közösségimédia-platform betiltását az EU-ban, ha az továbbra is megsértené az európai szabályokat.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

Rádióból hallgattuk a tárgyalást Salzburgban. Élénk figyelemmel kísértük a készülék minden budapesti adását ebben az időben.

Édesapám – Kremnicsán János – is azok közé tartozott, akik már letöltötték sorkatonai szolgálatukat, amikor 1944 májusában tartalékosként behívták őket, őt az utászokhoz Tokajba. Édesanyámmal itthon kistestvérem születését vártuk.

Riadó! Náciveszély! Égen-földön, éjjel-nappal, mindenhol és mindenkor. A nácik a nyugati liberális-parlamentáris kleptokráciák és a kelet-európai illiberális-autokrata kleptokráciák spájzaiban vannak.

1944. március 19-én a szövetséges Nagynémet Birodalom katonái bevonultak Magyarország területére, azonban ennek hosszú előzményei voltak.

A bad-kreuznachi táborból még június végén is adtak át magyarokat a franciáknak: 26-án elgyalogoltattak bennünket a vasútállomásra, bevagoníroztak, és másnap, 27-én már át is léptük a német–francia határt.

Kevesen tudják, hogy a második világégés idején a Szent Korona földjét védő honvédeink a német fegyvertársaktól igazi nagymacskákat is kaptak. A magyar kezek által megszelídített ragadozók sokszor nagyot haraptak a vörös rém testéből. A legsikeresebb vadász Tarczay Ervin páncélos százados volt.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

Bármennyire is sokkolóan hangzik, manapság már csak a világ népességének 2 százalékát (!) alkotják szülőképes korú fehér nők. Úgy tűnik, az utóbbi 100 évben a fehér ember megette a kenyere javát.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

w A katolikus és nemzeti érzelmű diák, Quentin Deranque ügye, akit több mint egy héttel ezelőtt az Antifa terrorszervezethez köthető militánsok meglincseltek és meggyilkoltak továbbra is megrázza a francia társadalmat.