Kövess minket -on és -en!

„Ha a fehér bőrszínű hangulatjelet (emojit) használom, úgy érzem, hogy hátat fordítok a származásomnak, ellenben a sötétebb bőrtónusú hangulatjel nem reprezentálja a valós bőrszínemet” – nyilatkozta az amerikai országos közszolgálati rádiónak (NPR) egy kevert fajú hallgató.

Az NPR műsora a Milyen bőrszínű emojit kellene használnunk? A válasz összetettebb, mint gondolná címet kapta, a téma hamar vitákat váltott ki a közösségi médiában. A legnagyobb közösségimédia-felületeken 2015 óta választható ki némely hangulatjel bőrszíne, amely azóta gyakorta eredményez faji és származási vitákat a tengerentúlon.

Sokan fontosnak tartják az „illendő” emojik használatát, nehogy a jövőben rasszistának titulálják őket.

Egy másik, magát feketének és „amerikai rabszolgák leszármazottjának” bemutató női hallgató kifejtette, hogy nem érzi bántónak, ha a fehér barátai sötét bőrszínű hangulatjeleket használnak, ha ezt a mindennapokban is így teszik, és nem csak, amikor vele beszélgetnek. Zara Rahman digitális technológia kutató szerint „a hangulatjelek bőrszíne a diverzitást reprezentálják a kommunikációban, de kutatások alapján úgy tűnik, hogy a fehér bőrtónusú emberek kevésbé használják a nekik készítetteket, helyette a sárga, neutrálist részesítik előnyben, mert nem akarnak szembenézni a fehér felsőbbrendűségükkel.”

Rahman szerint továbbá, „ha egy fehér ember sötétebb bőrtónusú emojit használ, azzal csak a nagylelkűségével kérkedik, amely egy újabb jele a fehér kiváltságnak.”

A Twitter mikroblogon több kommentelő is nevetségesnek minősítette az NPR témáját, mondván, hogy nem erre kellene költeni az emberek adóját. Egy másik hozzászóló szerint „a hangulatjeleken keresztül mérni a kiváltságosságot a legnagyobb kiváltság, ami elképzelhető”. Mások szerint a fehérek azért használják a sárga emojikat, mert az a leggyorsabb.

Victoria Princewill író szerint digitális blackface-nek tekinthető (amikor fehér emberek feketére festett arccal, néger sztereotípiákat mutatnak be), ha fehérek fekete hangulatjeleket és feketéket ábrázoló videókat osztanak meg szórakoztatás céljából. Princewill szerint ezzel mások határozzák meg a feketéket, akik így „nem lehetnek önmaguk.”

Kövess minket -on és -en!

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

A német nacionalista zenekar, a Landser, korábban betiltott dala, a „Wacht an der Spree” kapcsán megint komoly hisztériát robbant ki Bajorországban.

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

Az egyre jobban radikális antifasisztába forduló ausztrál kormányzat nem díjazta a néger rapper hitlerista megnyilvánulásait.

Mára a fehér világ elfogadta azt az állítást, hogy „Afrika az emberiség bölcsője”, tehát lényegében „mindenki afrikai”. Egy új mitológia van kialakulóban, amelynek nevében az afrikaiak egész Eurázsiát maguknak követelhetik.

Lipcsében az antiimperialista és szélsőbaloldali migránsok (Migrantifa) készültek összecsapni a filoszemita, németellenes szélsőbaloldaliakkal (Antifa Ost).

Börtönbüntetésre ítéltek egy 48 éves magyar férfit, miután beismerte, hogy „szélsőséges jobboldali zenéket és anyagokat” birtokolt, illetve terjesztett az Egyesült Királyságban és Európa több országában.

w A katolikus és nemzeti érzelmű diák, Quentin Deranque ügye, akit több mint egy héttel ezelőtt az Antifa terrorszervezethez köthető militánsok meglincseltek és meggyilkoltak továbbra is megrázza a francia társadalmat.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

Bár a kommunisták rémtettei közül a Magyar GULAG, azaz a recski haláltábor története viszonylag jól feltárt, ennek ellenére vannak olyan történések, amelyek bár Recskhez kötődnek, mégis alig, vagy egyáltalán nem ismertek.

Rendkívül ritka képek az amerikai történelem egyik legdrámaibb időszakáról és tradicionális fehér fajvédő szervezetéről, a Ku Klux Klánról.

Amerika gazdasága rossz bőrben van, és ezt nemcsak én mondom, hanem az amerikai média szalagcímei is erről árulkodnak.

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.