Kövess minket -on és -en!

Az egyik népszerű amerikai túraruházati márka Németországban egy sajátos kampánnyal állt elő, amelynek keretében a következő üzenettel fordult a nagyközönség felé.

„A túrázás a fehérek, a férfiak, a polgári réteg által uralt területnek tűnik, amely sokak számára se nem hozzáférhető, se nem csalogató. Ennek változnia kell, mert a természet senkinek nem a tulajdona” – írta a vasárnap.hu.

Az a jó a különböző világmárkákban, hogy kifogyhatatlanok az ötletekben, amikor arról van szó, hogy újabb és újabb kérdésekben kell lelkiismeret-furdalást kelteni legkedvesebb fehér vásárlóikban.

Most épp a népszerű amerikai túraruházati márka, a The North Face állt elő Németországban egy sajátos kampánnyal, amelynek keretében a következő üzenettel fordult a nagyközönség felé (gondosan kiiktatva a kommentelés lehetőségét): „A túrázás a fehérek, a férfiak, a polgári réteg által uralt területnek tűnik, amely sokak számára se nem hozzáférhető, se nem csalogató. Ennek változnia kell, mert a természet senkinek nem a tulajdona”.

Röviden: fehérként erdőben kirándulni, hegyet mászni kirekesztő, rasszista húzás.

A korábbi leckékben már megtanultuk: a klasszikus zene szintén a fehér felsőbbrendűség megnyilvánulása, a sakk dettó (mindig a fehér kezd!), piknikezni se szabad, hisz a „-nik” szótag alliterál a „nigger” szóval – tehát kezd eléggé leszűkülni a szalonképes szabadidős tevékenységek köre. Mégse lehet folyton csak a kanapén ülni és olvasni, mondjuk a Tíz kicsi – párdon, a Mert többen nincsenek című híres krimit – olvasható a vasárnapi.hu cikkében.

Mégis gyanús itt pár dolog. Ha ellátogatunk a The North Face webshopjába, és megpróbálunk kiválasztani egy afrikai országot, hogy oda szállíttassunk kis kezdőszettet, szomorúan kell megállapítanunk, hogy ez nem lehetséges. A cég mindenfelé postázza termékeit, ingyen: Németországba, Svédországba, Hollandiába, sőt Szingapúrba is (ahol a legszívósabbak akár a 163,63 méter magas Bukit Timah nevű dombot is meghódíthatják) – csak éppen Afrikába nem.

Márpedig ha a cég pólóiban és nadrágjaiban élmény csak igazán a természetjárás, akkor talán az afrikaiak számára is illene hozzáférhetővé tenni ezt az érzést. Különösen, ha a vállalat tömegével szeretne megnyerni új, nem fehér vásárlókat. Vagy csak az a baj, ha a Fekete-erdőben kevés a néger? – teszik fel a kérdést.

Nem mintha az afrikaiak jelentős része nem töltene egyetlen hónap alatt több időt a természetben, mint egy-egy woke cég kommunikációs szakembere egész életében. „Megadatott egyszer, hogy túrázzak Afrika egyik kevéssé látogatott vidékén, és elég ciki volt, ahogy mi ott baktattunk a spéci bakancsainkban és UV-szűrős pólóinkban, miközben ugyanazokon a hegyi ösvényeken egy-egy családanya húsz kiló rizzsel a feje tetején sétált haza a vásárlásból, mezítláb vagy flipflopban, a kissrácok pedig a két kezükben egy-egy kannával szökdécseltek le a völgybe vizet vételezni” – írja Francesca Rivafinoli, a cikk szerzője.

Ennek fényében enyhén lesajnáló hozzáállásnak tűnik, ha egy denveri cég a teremgarázsos légkondicionált irodaházából akarja őket atyáskodóan rávezetni a természetjárás szépségére – teszi hozzá.

A tény, hogy a Matterhornnál vagy az all inclusive nepáli kalandtúrákon alulreprezentált a nem fehér munkásréteg. Ugyanakkor itt megint félő, hogy a North Face akár 720–1000 eurós ruháit varró bangladesi és salvadori nők nem annyira azért maradnak távol az efféle mulatságoktól, mert bőrszínük miatt kinéznék őket a hüttéből vagy az alaptáborból, hanem mert az értük oly nagyon aggódó és őket szabadidős hegymászásra buzdító North Face az ő fizetésükön spórol.

2008-ban Salvadorban 94 centet kapott a dolgozó egy 165 dolláros North Face dzseki komplett megvarrásáért – akkoriban a legminimálisabb megélhetés másfél dolláros órabérnél kezdődött – csúcsidőszakokban pedig hetente akár plusz 47 órát is rá kellett húzni. Így azért nehezen futja andoki kiruccanásra.

Egy 2017-es jelentés szerint Bangladesben a North Face anyacégének dolgozó varrónők napi 5 túlórával rendszeresen 78 órás munkaheteket voltak kénytelenek teljesíteni – nem biztos, hogy ezek után az egyetlen szabadnapjukon hegymászásra vágynak a leginkább. Viszont így legalább az amerikai cégnek jut elég pénze arra, hogy jóemberkedő Instagram-kampánnyal nevelje az európai polgárt – zárta cikkét a vasárnap.hu

Kövess minket -on és -en!

1987. augusztus 17-én repült világgá a hír, hogy Rudolf Hess, Hitler egykori helyettese, a Nürnbergben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt "nemzetiszocialista háborús főbűnös", a spandaui fegyház utolsó foglyaként, 93 éves korában meghalt.

A német külügyminiszter, Johann Wadephul közölte, hogy a jövő héten ismét felveszik a kapcsolatot Magyarországgal, mert jobb fogvatartási körülményeket kívánnak elérni a szélsőbalos erőszakkal vádolt Maja T. (eredeti nevén Simeon Ravi Trux) számára – írja a Die Welt.

Talán sohasem derült volna ki, hogy mit rejt a zernikowi erdő, ha nincs egy lelkes gyakornok az Ökoland Dederow nevű cégben.

Trump által a kampány során beígért gazdasági csodának egyelőre nem látszódnak még az előjelei sem, éppen ellenkezőleg. 

Ausztriában a legutóbbi választásokon a nyomokban nemzetiszocialista gyökerű, jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) kapta a legtöbb szavazatot. A pártot a korai években az SS-veteránok pártjaként is emlegették, mivel sok volt SS vállalt benne vezető szerepet.

Valószínűleg nem számított arra, hogy éppen Izraelben ébred fel egy kórházban az az ENSZ-munkatárs, akinek testét nézetei szerinti nemzetiszocialista tetoválások borítják.

Beregszászon voltam 1944 októbere elején, amikor az oroszok bekerítették a várost. Levetettük a katonaruhát, és civilben – amit a lakosságtól kaptunk – elindultunk hazafelé.

Óriási a szakadék azok között, akik politikai érdekeikhez mérten cserélgetik eszméiket - legyenek liberálisok vagy bolsevikok -, és azok között, akik, mint a nacionalisták, különösen az Arany Hajnal tagjai, hűek maradnak meggyőződéseikhez, olvasható a görög Arany Hajnal honlapján.

A kisinyovi vasúti láger udvarán mukába indulásra sorakoztunk fel 1946 januárjában az egyik reggelen. Egyszer csak kiáll a munkaelosztó tiszt, és 6 fő jelentkezőt kér vágóhídi munkára.

Három náció volt az óriási lágerben: németek, japánok és magyarok. Nekünk, magyaroknak a japánok jelentették a szenzációt. Voltak vagy tízezren. Az atombomba ledobása után magát megadó mandzsúriai hadsereg egy része került ide. Fegyelmezettségük, összetartásuk csodálatra méltó volt.

Számos olyan kommunista szörnyeteg volt, akik emberek kínzásáért és haláláért feleltek, ezért nem meglepő módon az ő halálukat is rengetegen kívánták. A leginkább gyűlöltebb személy a Szovjetunió kegyetlen diktátora, Sztálin volt, aki egészen rejtélyes körülmények között hunyt el.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

A 24 éves Daan C.-t, aki egy nemzetiszocialista akciócsoport vezetője volt, nyolc év börtönre ítélte kedden az antverpeni büntetőbíróság.

Jean-Marie Le Pen-t egy a Blood and Honour mozgalomhoz köthető csoport köszöntötte otthonában, ahol együtt énekeltek az idős hazafival.

A Momentum Mozgalom Facebook-bejegyzésben közölte, hogy „megtámadták” egy aktivistájukat a Nordic Sun kulturális központnál.