Megosztottak a cigányok a magyarországi cigány tartomány ügyében

Kövess minket -on és -en!

Megosztott a cigányság az Opre Roma Demokrata Néppárt kezdeményezésével, az észak-magyarországi roma tartomány létrehozásának ötletével kapcsolatban.

(Magyar Idők)

Sokan nem hisznek abban, hogy bármi is pozitív irányba változna egy roma tartománnyal, többek szerint pedig csak az ötletgazdák járnának jól, és nem a rászorulók. Érdekes viszont, hogy a többségi társadalomban többen is el tudnának képzelni egy autonóm roma tartományt, ha az rendet és fejlődést hozna. Kamarás István, a párt elnöke a Magyar Időknek azt mondta: a roma ügy határozott idejű, uniós projektek halmazává vált, ezért lenne szükség a tartományra.

– Mi támogatnánk, hogy létrejöjjön az észak-magyarországi roma tartomány, amitől anyagi és erkölcsi szinten is javulást várnánk az életünkben – mondja a kegyhelyéről híres Nógrád megyei Mátraverebélyen egy középkorú cigány pár.

Szerintük egy saját autonóm tartomány garanciát jelenthetne arra, hogy a cigányságnak ugyanolyan jogai legyenek, mint a többségi társadalomnak, és ne érje őket hátrányos megkülönböztetés. Ezt annak kapcsán mondják, hogy bár mindketten képzettek – a férfinak hat szakmája, az asszonynak érettségije van –, mégsem tudnak elhelyezkedni cigány származásuk miatt.

A roma tartomány ötletével az Opre Roma Demokrata Néppárt állt elő még tavaly ősszel, az ügyben népszavazást is kezdeményeztek, de a Nemzeti Választási Bizottság elutasította azt. A testület közölte: a kérdés több szempontból is tiltott tárgykörbe ütközik, az autonómia kialakításához az alaptörvény módosítására lenne szükség. A párt vezetése egyébként többek között azzal érvelt a javaslat mellett, hogy a tartománnyal jobb anyagi lehetőségeket biztosítanának a rászorulóknak, és beszüntetnék a korrupciót is.

Egy közeli boltnál négyfős társaság beszélget, közülük hárman romák, az üzlet tulajdonosa magyar. Egyikük már hallott a roma párt kezdeményezéséről, de azt egybehangzóan állítják, hogy nem lesz belőle semmi, és nem is szavaznák meg. Egyebek mellett azért, mert szerintük ez sem róluk szólna, ugyanúgy ellopnák a pénzt, mint más. – Hiába ígérik, hogy a rászorulókat segítenék, nem lenne abból semmi. S persze fontos azt is tisztázni, hogy ki a rászoruló.

Itt egy sor ember neveli papíron egyedül a gyerekeit csak azért, hogy több pénzt tudjon felvenni. Csak a gyerekeket szülik, van, akinek már tizenegy van – fogalmaz ingerülten a bolt tulajdonosa. Csakhamar egy kerékpárját toló cigány férfi csatlakozik a beszélgetéshez, aki állítása szerint korábban a helyi kisebbségi önkormányzatban is szerepet vállalt.

– Kár volt ezt a témát előhozni, ez csak ellenségeskedést szülne romák és nem romák között. Ígérni sok mindent lehet, aki még azt sem tud, az szerencsétlen – jegyzi meg egykedvűen a férfi.

– Nem várnék én mást a cigány tartomány létrejöttétől sem, mint hogy legyen továbbra is közmunka, ezt a programot nagyon jónak tartom – válaszolja kérdésünkre Bangó László. A harminc év körüli cigány fiatalember elmondja: a hozzá hasonlóan képesítés nélküli sorstársainak nagy segítséget jelent a közfoglalkoztatás. A bolt lépcsőjén üldögélő, ujjnyi vastag aranyláncot viselő ismerőse is csak annyit mond: nem ért egyet a roma párt ötletével.

A település belseje felé haladva egy kerítésoszlopnak támaszkodó idős cigány férfi csak a fejét csóválja a roma tartomány ötletének hallatán. – A korrupciót senki sem tudja eltüntetni, és azt sem gondolja senki komolyan, hogy a szegényeket támogatná – mondja lemondóan.

– Nem hiszek én már senkinek, mindenkinek maga felé hajlik a keze – bocsátja előre mosolyogva egy lejtőn lefelé bottal araszoló cigány asszony a szomszédos Bátonyterenyén. A három gyermekét egyedül nevelő nő szerint szépen hangzik, amit a párt hirdet, de csak ígérgetni tudnak. Éppen ezért nem tudja, hogy támogatná-e a kezdeményezést.

Nem messze, egy tömbház bejáratához közeli padon egy idősebb asszony és férfi társalog, kettejük közül utóbbi a beszédesebb. Porzsik László azt mondja: ha tudná, hogy egy roma tartomány létrejötte pozitív változást hozna helyben, akkor támogatná a kezdeményezést, és meg is szavazná.

– Meg kell változtatni az emberek mentalitását, mert manapság sokan szégyellik a munkát. A gyerekeknél az oktatáson keresztül kell változást elérni, és már a bölcsődétől kezdve. De az nem működik, hogy csak öntik a pénzt a rendszerbe, következetes számonkérésre van szükség. S az egésznek az élére olyan vezető kell, aki közösségben gondolkodik, magáénak érzi az ügyet, és együttműködik a politikával – mutat rá a férfi.

Kitér arra is, hogy a térségben egy rendkívül érzékeny bomba ketyeg, miközben óriá­si a természetes fogyás. – Persze ezzel együtt az is igaz, hogy ne csak önmagában a támogatás miatt legyen sok gyerek, fontos, hogy a felnövekvő fiatalok a társadalom hasznos tagjai legyenek, és ne csak az eltartásra apelláljanak – teszi hozzá Porzsik László. A férfi arról beszél még, hogy nekünk nem a migránsokat kell befogadni és integrálni, hanem a romákat, ami több száz év alatt sem sikerült.

Egy út menti beton virágágyás padkáján cigarettázó középkorú cigány nő bevallja: nem hallott még a kezdeményezésről, a politika nem érdekli, szavazni még soha nem volt. Szavai szerint gondolatai a megélhetés körül forognak: tizenkilenc éve dolgozik különböző közfoglalkoztatási programokban, a leszázalékolása óta így keresi a kenyerét.

– Kaptam kitüntetést is, még 2005-ben, mindig időben vettem fel a munkát, mégsem érzem, hogy kellően megbecsülnének.

Nem várok én már semmit a pártoktól, legyen az akár cigány, akár magyar – panaszolja a 2002-ben megözvegyült asszony. A kisváros egy ligetes részén szembejövő tinédzser cigány lányok dacosan adják tudtunkra: tetszik nekik a roma tartomány gondolata – még ha nem is hallottak addig a kezdeményezésről.

Néhány méterrel odébb roma férfi értetlenül néz a javaslat hallatán. Pár perc múlva hevesen gesztikulálva felkiált: – Nem írok alá semmit! –, majd elsiet. Egy családjával sétáló idősebb sorstársa csak annyit válaszol a kezdeményezésre: –Túl meleg van ma ehhez, hagyjuk inkább.

KÖZBIZTONSÁGOT, MUNKÁT SZERETNÉNEK AZ EMBEREK

A Heves megyei Pétervásárán szintén eltérő véleményen vannak az emberek arról, hogy szükség van-e autonóm roma tartományra vagy sem. Sály Alexandra az Opre Roma Demokrata Néppárt ígérete kapcsán megjegyzi, hogy mondani sok mindent lehet, talán adna egy esélyt a kezdeményezésnek.

A fiatal hölgy ettől komoly változást várna. – Jó lenne, ha megszűnne az esti ricsajozás, mert sokan kint isznak a parkban, nem lehet tőlük nyugodtan lenni. Fontos lenne az is, hogy javuljon a közbiztonság, és több legyen a munkahely – sorolja egy szuszra. A tér túloldalán két fiatal roma hölgy is azt mondja, hogy örülnek a kezdeményezésnek, és támogatnák azt. Azzal érvelnek emellett, hogy a romákat lenézik.

– Ezzel a tartománnyal a szegényebb romákat fel lehetne zárkóztatni, talán több pénz jutna az embereknek – jelentik ki egybehangzóan. Egy kisgyermekes apa szerint is fontos lenne, hogy eltűnjenek az emberek közötti különbségek. – A célok jók – teszi hozzá. Hogy a különbségek eltűnnének-e, azt nem tudni, de hogy a karácsonyi díszek még kint függnek a főút fölött, az biztos.

Egy Babetta motorkerékpárjára némi nehézség árán felkapaszkodó nyugdíjas cigány férfi sem találkozott még a roma tartomány ötletével, de nem is érdeklik a hasonló elképzelések. Így gondolkodik több, a buszmegállóban hűsölő fiatal lány is. Szószólójuk, Dzsenifer hangsúlyozza: politikával egyáltalán nem kívánnak foglalkozni, a kezdeményezést pedig komolytalannak tartják.

A Pétervásárától néhány kilométerrel arrébb fekvő Tarnaleleszen egy középkorú cigány férfi egykedvűen tölt ki egy szelvényt a lottózó előtt. Érdeklődésünkre felnéz, majd fásultan közli, hogy nem hallott az elképzelésről, de nem is érdekli.

– Nem értek én az ilyen dolgokhoz – fűzi hozzá. Nem messze, egy fagyizó teraszán két fiatal roma közfoglalkoztatott hölgy hűsöl, a munkaidő végét várják. Ők sem hallattak az auto­nóm roma tartományról, de nem is szavaznának rá. Szerintük biztos, hogy a szegényeknek nem jutna a pénzből.

– Nem hiszünk már senkinek, annyiszor átverték az embereket – jegyzik meg nevetve. A közelben sétáló roma férfi szerint az autonóm tartomány semmit sem változtatna a jelenlegi helyzeten. – A cigányoknak több megbecsülés járna, mert sokszor lenéznek minket.

Nekem magyar nevelőapám révén könnyebben ment a beilleszkedés. S bár nem egyszerű itt az élet, de aki akar dolgozni, az talál munkát. El lehet menni az erdészetbe dolgozni, de lehet takarítani és betegeket ápolni is – fogalmaz.

„A ROMÁK NEM BECSÜLIK MEG, HA SEGÍTSÉGET KAPNAK”

A szomszédos Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ózdon egy farkaslyuki fiatalemberrel futunk össze, aki lerobbant autójába próbál életet lehelni, sikertelenül. Amíg a segítségre vár, szívesen válaszol a kérdéseinkre.

Az Opre Roma Demokrata Néppárt javaslatával kapcsolatban határozottan jelenti ki, hogy hülyeség, semmi értelme az egésznek, és nem is menne el szavazni. – Nem szülne jót, harag lenne az emberek között, és ujjal mutogatnának egymásra – véli. Néhány perccel később egy idősebb asszony sétál a közeli református parókia felé. Ő is tőlünk hall először a roma tartomány ötletéről. – Fontos először, hogy tisztázzuk, ki számít szegénynek.

Ha ez megvan, akkor érdemes megvizsgálni azt is, hogy az illető miért lett szegény. S hogy az egész kinek lenne jó? Talán éppen a párt vezetőinek. Nézzen itt körbe, mindent elborít a szemét, ez az elhagyott épület is patkányok tanyája, bűzlik az egész környék. Pedig az itt élő emberek most is sokat kapnak, de nem becsülik meg – állapítja meg szomorúan.

Az egyik kocsma előtt, az árnyékba húzódva söröző cigány férfi keserű mosoly kíséretében bök a témában íródott korábbi cikk fényképére. Ezzel arra utal, hogy szerinte a párt két politikusa húzna hasznot a kezdeményezésből. Úgy véli, a hozzá hasonló szegény emberekre senkinek sincs gondja, mára beletörődött, hogy időnként zsemlét kell vennie a boltban, amikor kenyérre sem telik.

A borsodi város főutcáján ballagó csoport sem hallott még a roma tartomány ötletéről, átgondolatlannak is tartják azt. – Miből állna ez a felhatalmazás? Ha hagyományos értelemben vett autonómiát értenek rajta, a kezdeményezés indokolatlan, mivel a cigányok nincsenek többségben. Teljesen más a helyzet itthon, mint Katalóniában vagy Erdélyben, ahol az ötlet korábban felmerült – fejtik ki.

Ezzel szemben egy fiatal roma hölgy jó ötletnek tartja az autonóm tartományt, de azt nem tudja, hogy elmenne-e szavazni. – Először bizonyítson a párt vezetése, hogy kiáll a cigányságért. Utána elhiszem, hogy jót akarnak – fogalmaz gyanakvóan.

Kamarás István, a párt elnöke lapunk megkeresésére közölte: az általuk Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében megálmodott észak-magyarországi roma tartomány kialakítását eszköznek, nem pedig célnak tekintik.

– Az ideális az lenne, ha a cigányság és a magyarság békés együttélésével kapcsolatos kérdések megvitatását együttműködés jellemezné – írta Kamarás, aki úgy vélte, ez a rendszerváltás óta nem valósult meg a mindenkori politikai és társadalmi keretek között.

Szavai szerint a roma ügy határozott idejű, uniós projektek halmazává vált, a tartomány létrejötte pedig megalapozhatná azokat az új kereteket, amelyek között a cigánysággal és az esélyegyenlőséggel kapcsolatos szakpolitikai kérdéseket érdemi módon meg lehetne tárgyalni.

Kövess minket -on és -en!