Kövess minket -on és -en!

Megjött az első olyan videojáték 1998 óta, amelyben megjelenhet a nemzetiszocialisták által használt jelkép, habár elég különös formátumban.

Németországban a nemzeti és nemzetiszocialista szimbólumok használata szigorúan tilos (még a rúnák nagy részét, sőt, saját himnuszuk egy részét is betiltották), ezt a Bethesda is megtapasztalhatta a saját bőrén a Wolfenstein II: The New Colossus kiadásakor, így például Hitler bajszát is kénytelenek voltak eltüntetni. Azonban most egy új címnek sikerült az, ami még B.J. Blazkowicz sem: nem kellett meghunyászkodnia a szigorú törvények előtt.

A német ügyészek ugyanis úgy döntöttek, hogy nem nyújtanak be keresetet a horogkeresztet felvonultató Bundesfighter II Turbóval szemben, ezzel pedig lényegében engedélyt adtak az NS szimbólum használatára: ilyen pedig az elmúlt húsz év során, 1998 óta nem történt az országban. A hivatalos indoklás szerint a játék egyaránt szolgálja a "művészeteket és a polgári megvilágosodást", függetlenül attól, hogy a videojátékokat művészetnek tekintik-e vagy sem.

A Bundesfighter II Turbo egy szatirikus, politikai töltetű, Street Fighter II által ihletett verekedős webböngészős játék, amely 2017-ben jelent meg a Funk Media kiadásában azzal a céllal, hogy ösztönözze a fiatalokat a választásokon való részvételre. Ebben többek között Alexander Gaulandot, a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt frakcióvezetőjét irányíthatjuk, akinek az egyik speciális támadása, hogy horogkeresztet formál meg a testével. Valahogy így:

Mellesleg a Főügyészség is helybenhagyta a döntést és elavultnak nevezte az 1998-as jogszabályt, bár ez nem gátolta meg őket abban, hogy a Wolfenstein II: The New Colossus és a Call of Duty: WWII esetében "lecsapjanak". Mindazonáltal egy díjnyertes történelmi játék, az Attentat 1942 készítői nemrég megkísérelték jóváhagyni a játékukat Németországban, ez a precedensteremtő döntés pedig segítheti az ügyüket.

Kövess minket -on és -en!

Egy vezető zsidó szupremácista szervezet arra szólította fel az ausztrál kormányt, hogy „azonnal lépjen”, miután egy nemzetiszocialista csoport vonult végig Melbourne belvárosán.

Az ember által használt egyik legősibb szimbólumot, a horogkeresztet a modern kori Európában a régészeti és archeológiai kutatások tették ismertté az 1880-1920-as években, és mint a jó szerencse szimbóluma terjedt el széleskörűen.

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

Ma 1945. május 8-át a második világháború végének és a „náci rezsim” bukásának napjaként tartják számon hivatalosan Németországban.

Korábban az athéni magyar nagykövetet támadták meg szélsőbaloldaliak, most Stuttgartban rongálták meg a magyar konzulátus épületét a Budapesten fogva tartott bűnöző, Ravi Trux elvtársai. Az esetről a Stuttgarter Nachrichten nyomán a Magyar Jelen számolt be.

Bűnösnek mondta ki a Leeds-i Koronabíróság azt a 16 éves Northumberland-i fiút, aki tagja volt a „The Base” (Az Alap) nevű, Nagy-Britanniában betiltott nemzetiszocialista szervezetnek.

Bármennyire is sokkolóan hangzik, manapság már csak a világ népességének 2 százalékát (!) alkotják szülőképes korú fehér nők. Úgy tűnik, az utóbbi 100 évben a fehér ember megette a kenyere javát.

Svédországban pozitív jelenség terjed: szélsőjobboldali, hazafias csoportok már 10 éves fiúkat is toboroznak a soraikba – gyakran testépítő klubok és harci edzések égisze alatt.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

Donald Trump a 2024-es választási kampánya során rendszeresen megígérte, hogy a titkosítás alól feloldja és nyilvánosságra hozza a kormány összes Epstein-aktáját, amit republikánus és konzervatív bázisa lelkesen támogatott.

A német Tigris harckocsi minden bizonnyal a második világháború leghíresebb és legfélelmetesebb harckocsija volt.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

A nemzetiszocialista vezérkar tagjai között nem kevés zseni akadt, de közülük is magasan kiemelkedett Albert Speer, a Nagynémet Birodalom főépítésze és későbbi fegyverkezési minisztere.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Az utóbbi időben egyre erősödik Nyugaton azoknak a politikai-gazdasági köröknek a hangja, amelyek mindenre képesek, hogy belezavarják országaikat egy szélesebb körű, akár világméretű háborúba Oroszország és/vagy Kína ellen.