Kövess minket -on és -en!

Angela Merkel végre elismerte, hogy Németországban is vannak úgynevezett no-go zónák, azaz a közkeletű definíció szerint olyan negyedek, melyekben a hatóságok csak korlátozottan tudják érvényesíteni a törvények uralmát, és kívülállók számára nem ajánlatos a belépés.

A német kancellár az n-tv német csatornának adott hétfői interjújában szó szerint azt mondta, hogy a szabadságot csak a biztonság képes garantálni, és

NEM SZABADNA LÉTEZNIÜK NO-GO ZÓNÁKNAK, NEM SZABADNA LÉTEZNIÜK OLYAN HELYEKNEK, MELYEKRŐL MINDENKI LEMONDOTT.

A kancellár nem részletezte, hol lehetnek ilyen területek, csak annyit mondott, hogy „vannak ilyen helyek, és nevén kell neveznünk őket, és valamit kezdeni kell velük”. A riporter is továbblépett a kijelentésen, csakhogy a nemzetközi média felkapta a beismerést, amivel a kancellárnak saját kormányzatát is sikerült zavarba hoznia, mivel korábban több tisztségviselő is leszögezte, hogy márpedig Németországban nincsenek olyan negyedek, régiók, ahová a rendőrség nem mer behatolni, és nem mer/tud intézkedni.

A zavart jelzi, hogy Merkel szóvivője, Steffen Seibert sem volt hajlandó kibontani főnöke kijelentését, egy, a no-go zónák megnevezésére vonatkozó kérdést szerdán azzal ütött el, hogy „a kancellár szavai önmagukért beszélnek” (miközben ugye nem beszélnek önmagukért). A szövetségi belügyminisztérium szóvivője, Johannes Dimroth pedig azzal pattintott le egy hasonló kérdést, hogy a biztonsági kérdések a tartományi, nem a szövetségi hatóságokhoz tartoznak.

Merkel egyébként már tavaly, a bajor keresztényszociális párt, a CSU kongresszusán is tett hasonló kijelentést, sőt, 2015-ben el is látogatott Duisburg egyik hírhedt városrészébe, Marxlohba. A magyar kormány 2016-ban, a menekültellenes kampányának egyik fázisaként egy olyan hirdetést publikált, mely a liberális sajtó által folyamatosan letagadott és elhallgatott tények ellenére állította: Európában 900 no-go zóna van.

Kövess minket -on és -en!

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

Korábban az athéni magyar nagykövetet támadták meg szélsőbaloldaliak, most Stuttgartban rongálták meg a magyar konzulátus épületét a Budapesten fogva tartott bűnöző, Ravi Trux elvtársai. Az esetről a Stuttgarter Nachrichten nyomán a Magyar Jelen számolt be.

„Ellenforadalmi összeesküvésért” végezték ki Lavrentyij Beriját, a sztálini terror egyik rettegett végrehajtóját, a Szovjetunió marsallját, belügyi és állambiztonsági miniszterét, akinek lefogása és bírósági pere, majd a kivégzése a Sztálin halálát követő hatalmi harc része volt.

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

Gázában zavartalanul folytatódik a népirtás? Lépjünk tovább. Trump elsumákolja az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát? Felejtsük el az egészet. Cincinnatiban fehéreket lincselnek a négerek? Mindennapos eset, kit érdekel.

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

Az újrafegyverkező hitleri Nagynémet Birodalomban fejlesztették ki, és olyan jól sikerült, hogy azóta globálisan mindenki ezt használja.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

Érvényét vesztette a Hammerskins Deutschland nevű szervezet két évvel ezelőtti betiltása. A lipcsei bíróság ugyanis helyt adott több tag és regionális alcsoportnak a belügyminisztérium betiltási határozata ellen benyújtott kereseteinek - számol be a Spiegel.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

Donald Trump a maga bumfordi módján nyilvánvalóvá tette, hogy az Egyesült Államok fel akarja számolni az Európai Unió maradék politikai-gazdasági önállóságát.

Az első magyar származású önkéntesek 1944 nyarán, a bácskai németség körében végrehajtott SS-toborzások, illetve behívások során jelentkeztek szolgálattételre a német Waffen-SS-nél.

Niedermüller Péter lelkes antifasiszta. Hithű kommunista, no meg persze zsidó is. A véleményszabadság a legkisebb mértékben sem érdekli, az újbaloldalhoz hasonlóan a vélemény addig fontos neki, amíg beleilleszthető az ő nézetrendszerébe.

Ásatások kezdődtek Lengyelországban egy feltételezett SS-bunkernél, ahol második világháború végén elrejtett aranyat és műkincseket keresnek.