Kövess minket -on és -en!

Szovjet-Oroszországban nyilvános szeánszokon kötelezték önkritikára a rezsim által ideológiai-politikai ellenségeknek tekintett elemeket (burzsujokat, kulákokat, értelmiségieket) veleszületett társadalmi kiváltságaik levezekléseként.

Szovjet-Amerikában ugyancsak nyilvános önkritikára kényszerítik a rezsim szemében első számú közellenségnek számító heteroszexuális fehér férfiakat veleszületett faji kiváltságaik levezekléseként. Ugyanakkor a vállalati és intézményi vezetők mellé (fölé?) rendelt diverzitásügyi politikai komisszárok ellenőrzik a faji és nemi kvóták érvényre juttatását, vagyis a heteroszexuális fehér férfiak fokozatos lecserélését a vezető posztokon és általában a munkahelyeken.

A Goldman Sachs, a világ egyik legbefolyásosabb nagybankja ezentúl nem hajlandó olyan cégekkel üzletelni, amelyek vezetőségét kizárólag heteroszexuális fehér férfiak alkotják. A State Street, a világ második legnagyobb beruházó cége a jövőben csak különleges engedéllyel alkalmazhat fehér férfiakat, mert a woke cégvezetés arra törekszik, hogy megháromszorozza fekete és egyéb kisebbségi alkalmazottainak számát. A Bank of America, a világ harmadik legnagyobb beruházási bankja faji átnevelő programjában azt állítja, hogy az USA a „fehér felsőbbrendűség” rendszere, és arra biztatja alkalmazottait, hogy legyenek „woke-ok a munkában”, fehér alkalmazottait pedig arra, hogy „dekolonizálják az elméjüket”, és „engedjék át hatalmukat a feketéknek”.

A világ leghíresebb szórakoztatóipari konglomerátuma, a Walt Disney vezetői vállalati dogmává emelték a kritikai fajelméletet, és faji átnevelő kurzusaikon a „rendszerszintű rasszizmus”, „fehér kiváltság” és „fehér törékenység” témakörökben bombázzák dolgozóikat szegregált „affinitási csoportokban”. A Disney elvárja fehér alkalmazottaitól, hogy utasítsák el az olyan „színvak ideológiákat és retorikákat”, mint a „minden élet számít” és „nem látok színeket”, viszont „figyeljenek empátiával fekete kollégáikra”, és „ne vitassák azok átélt tapasztalatait” az őket sújtó rasszizmus tekintetében.

Néhány jellemző példa a fehér alkalmazottakkal szemben támasztott követelményekből: „vegyél részt a (feketéket megillető) jóvátételekben”, „dekolonizáld a könyvespolcodat”, „ne költözz el fekete lakókörnyezetből”, „adakozz a fehér felsőbbrendűség elleni tevékenység számára, mint amilyen a helyi BLM-szekció”. De még ez sem elég. A fehér szülőknek a gyermekeiket is idejekorán öngyűlöletre (vagyis a fehérség gyűlöletére) kell nevelniük. Ezért a cég arra buzdítja őket, hogy ítéljék el és akadályozzák meg „a növekvő rassztudatosságot gyermekeikben”, mert „már a csecsemők is diszkriminálnak” más rasszhoz tartozókkal szemben, a rasszizmus első jeleit három hónapos korban mutatva, négyéves korukra pedig „erős elfogultságot tanúsítva a fehérség iránt”. A Disney-nél mindennapos fórumok, ajánlott olvasmányok és szemináriumok emlékeztetik az alkalmazottakat a fehérellenesség és antirasszizmus fontosságára, miközben a másként gondolkodó dolgozókat aktívan akadályozzák nézeteik kifejtésében.

A Lockheed, a legnagyobb amerikai hadiipari vállalat diverzitástréningre küldi fehér férfi vezetőit, hogy megszabaduljanak „fehér férfi kultúrájuktól”, és vezekeljenek „fehér férfi kiváltságukért”. A Ray­theon, az USA második legnagyobb hadipari komplexuma kritikai fajelméletet reklámozó antirasszista programjában elveti az „egyenlőség” elvét, vagyis személyzeti politikájában nyíltan előnyben részesíti a színes bőrűeket, és felszólítja fehér alkalmazottait, hogy ismerjék el (faji) „kiváltságukat”. Az American Express hitelkártya-kibocsátó cég kritikai fajelméletet oktató tréningjén azzal tömik az alkalmazottak fejét, hogy a kapitalizmus természeténél fogva rasszista, felszólítva őket, hogy interszekcionális alapon „dekonstruálják faji és nemi identitásukat”, és sorolják be magukat egy „kiváltsági hierarchián”.

A Google techbehemót antirasszista alkalmazotti kezdeményezése keretében azt tanítják, hogy „Amerika a fehér felsőbbrendűség rendszere”, és hogy „minden amerikait rasszistának neveltek”. A Walmart, a világ legnagyobb áruházlánca a kritikai fajelméletet népszerűsítő kötelező tréningjein „fehér felsőbbrendűségi rendszerként” denunciálja az Egyesült Államokat, fehér dolgozóit pedig azzal vádolja, hogy vétkesek „fehér szupremacista gondolkodásban” és „internalizált faji felsőbbrendűségben”. A világ legnagyobb olajtársasága, a Shell amerikai leányvállalatának terve a „faji változatosság, méltányosság és esélyegyenlőség” érdekében (The Shell Racial Diversity, Equity and Inclusion Plan) arra kötelezte alkalmazottait, hogy végezzék el a „fehér kiváltság” és antirasszizmus „intervenciós” tréninget, amelyen a fehérellenes „társadalmi igazságossággal” kapcsolatos BLM-es agymosásban részesültek. Ugyanakkor a woke cégvezetés a munkateljesítmény mérésére szolgáló vállalati pontrendszer (KPI) révén anyagilag is ösztönzi a fehér alkalmazottak számának csökkentését.

Az AT&T, a világ legnagyobb telekommunikációs vállalata szintén „átnevelőtréningre” kötelezi fehér alkalmazottait. A vitacsoportok, könyvklubok, mentorálási programok és faji érzékenyítő gyakorlatok keretében megkövetelik tőlük, hogy ismerjék el cinkosságukat a „fehér kiváltság” és „rendszerszintű rasszizmus” tartósításában, ha nem akarják, hogy a szakmai minősítésük lássa kárát. Ráadásul írásos fogadalmat kell tenniük, hogy „a változást fogják szorgalmazni” azzal, hogy „többet olvasnak a rendszerszintű rasszizmusról” és „elutasítják mások gyűlölködő nyelvezetét”, máskülönben rasszistának tekintik őket, annak minden következményével.

A cégvezetés arra biztatja őket, hogy tanulmányozzák egy néger nő irományát, amelyben egyebek mellett az alábbiak olvashatók: „Fehér Amerika, ha tudni akarod, hogy ki a felelős a rasszizmusért, akkor nézz a tükörbe. […] Fehérek, ti vagytok a probléma. Tekintet nélkül arra, hogy mennyire gyűlölitek a rasszizmust, ahogyan állítjátok, ti vagytok az egyedüli oka, hogy évszázadokig virágzott.” A szerző szerint „az amerikai rasszizmus kizárólag a fehérek jellemvonása”, mert „a feketék nem lehetnek rasszisták”, a fehér nők pedig „hazugságokat mondtak a fekete férfiakra azóta, hogy először behozták őket megláncolva Amerikába”, és fehér férfitársaikkal együtt „élvezik a kiváltságokat, amelyeket a fehér felsőbbrendűség nyújt nekik”. Az intenzív faji átnevelőkúra végére az agymosott alkalmazottak a cégvezetés reményei szerint megtanulják, hogy „a fehérség a valaha elkövetett egyik legnagyobb és leghosszabb életű csalás”.

Kövess minket -on és -en!

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Az izraeli–amerikai támadás megrendítő ereje által kiváltott brutális sokkhatás elmúltával Irán reakciója jelentősen gyengébbnek tűnik, mint tavaly júniusban, pedig USrael ezúttal a legfelső vezetését likvidálta, teljesen nyíltan a szélesebb körű rezsimváltásra való törekvés jegyében.

„Púpos gnóm”, „vörös hóhér”, „a diktatúra legvéresebb hiénája”, „egy emberkeverék karvalyból és hiénából gyúrva” – írták a korabeli újságok a Tanácsköztársaság bukását követően Korvin Ottóról. „Nemes jellemű, izzó lelkű forradalmár”, „egy elvi vasember” – zengtek róla dicshimnuszokat az 1945–1989 közötti politikai rendszerek tollnokai.

Az Észak-Karolinai Egyetem (UNC) hétfőn bejelentette, hogy azonnali hatállyal fizetett kényszerszabadságra küldi Dwayne Dixont, az Ázsiai és Közel-Keleti Tanulmányok tanszék professzorát – számolt be a Fox News.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

„Meg kell bosszulnom, érted? Ha ezt kiteszed, elkaplak és megöllek. Nem érdekel, mi lesz belőle. Ez tönkre fog tenni. Ez az egyetlen dolog, amiért élek”– így fenyegette meg Dan Burros amerikai nemzetiszocialista és a Ku-Klux-Klan (KKK) prominens tagja a New York Times újságíróját, amikor az egy interjú alkalmával elmondta neki: tud Burros zsidó származásáról.

A 84 éves Bosnyák Imrét, a Nyilaskeresztes Párt egykori propagandistáját, 1997. augusztus 24-én temették a Rákoskeresztúri köztemető 298-as parcellájába.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

Egy alsó-ausztriai vendéglő április 20-án – Adolf Hitler születésnapján – felvette az étlapjára a diktátor egykori kedvenc ételét, a tojásos nokedlit. Az eset hatalmas botrányt kavart – írja a Heute.at.

1987. augusztus 17-én halt meg Rudolf Hess német nemzetiszocialista vezető, Hitler egykori helyettese, aki élete utolsó negyven évét a spandaui börtönben töltötte, az utolsó két évtizedet az intézmény egyedüli foglyaként.

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

A legtöbb ifjú kommunista átment Rákosi kezei alatt a szegedi Csillagban, miközben a moszkvai emigráció tagjai fogyatkoztak – a későbbi diktátor nagyobb biztonságban volt itthon a rácsok mögött, mint a Szovjetunióban.

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.