Kövess minket -on és -en!

Zelenszkij saját zsidó származására is hivatkozott abban a Zoom-beszélgetésben, amit a nagyobb amerikai zsidó szervezetek vezetőivel folytatott.

A hívás során Zelenszkij dühösen utasította vissza Vlagyimir Putyin orosz elnök azon állításait, hogy Oroszország azért indította a háborút, hogy „nácítlanítsa” Ukrajnát, mondván, hogy az oroszok azok, akik „náciként viselkedtek”.

„Ez egyszerűen tiszta nácizmus” – mondta Zelenszkij a civil áldozatokat követelő orosz támadásokról. „Egyszerűen elpusztítja Ukrajna különböző nemzetiségű polgárait. Ez egyszerűen tiszta náci viselkedés. Nem tudom ezt másképp minősíteni”.

Elítélte Putyin azon követelését is, hogy Ukrajna teljesen engedjen, és a zsidó holokauszt kezdetéhez hasonlította a történteket.

„Valamiért térdre kell borulnunk és át kell adnunk a fegyvereinket. Fel kell húznunk az orosz zászlót. Azt kellene mondanunk, hogy nem akarunk semmit, fel kellene emelnünk a kezünket” — fogalmazott Zelenszkij.

„Mindez már megtörtént. Itt, Európában. Ez volt a náci időkben is, amikor a német hadsereg végigmenetelt Európán, és mindenki kiadta a zsidó lakosait.”

A találkozó egy része zártkörűen zajlott. A találkozó nyilvános része során Zelenszkij, mint már többször is tette, a zsidó jelentőségű területek közelében végrehajtott orosz csapásokra hivatkozott, beleértve a Babij Járt (erről hamar kiderült, hogy fake news, miszerint bombatalálat érte volna) és Umánt, amely ortodox zsidók népszerű zarándokhelye.

Azt is elmondta, hogy a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás idején különösen együtt érzett az amerikaiakkal, ekkor rájött, hogy „minden ember kapcsolatban áll egymással”.

„Annak ellenére, hogy zsidó vérű ukrán állampolgár vagyok, azt néztem, hogy mi történik az amerikaiakkal, és ez ugyanolyan fájdalmas volt számomra” – mondta tolmácson keresztül. „Fájt, mert arra gondoltam, hogy ha Amerikát nem védik, ha a terroristák csak úgy ölhetnek embereket…, ha az Egyesült Államokban leomolhatnak az ikertornyok, akkor ez Ukrajnában is megtörténhet”.

Ukrajna amerikai nagykövete, Oksana Markarova, aki szintén részt vett a beszélgetésen Golda Meir egykori izraeli miniszterelnököt idézte, aki Ukrajna fővárosában, Kijevben született. „Nagyszerű lenne, ha most velünk lenne” – mondta. „Azt hiszem, sokat segítene ebben a nagy küzdelemben”.

Markarova az ukrajnai orosz katonai csapásokat azzal a rakétatűzzel hasonlította össze, amelyet Izrael a Hamásszal és a Hezbollahhal való konfliktusok kapott, mondván, hogy „az orosz csapások válogatás nélkül történtek, és civileket találtak el”.

„A csapások többsége a levegőből történik, és ez megint csak olyasmi, amit minden izraeli testvéreink sajnos túlságosan is jól ismernek” – mondta.

William Daroff, a zsidó szervezetek elöljárói delegációjának vezetője szerint Zelenszkij felhívása az amerikai zsidókhoz „időszerű volt”.

Kövess minket -on és -en!

Fű és moha lepi be az egykor szebb napokat is látott nürnbergi Zeppelin-mezőn található létesítményt, ahonnan a Führer szavait százezrek hallgatták.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

Az elmúlt években Mozgalmunk központi, nyári táborának egy fejér vármegyei szálláshely adott otthont, ahol az eddigiekben problémáktól mentesen tudtuk lebonyolítani a zártkörű eseményt.

Olaszország a zsidó-liberális történészek ítélete szerint mind a mai napig „nem nézett szembe” az 1922-tól 1943-ig tartó időszakkal.

„Meg kell bosszulnom, érted? Ha ezt kiteszed, elkaplak és megöllek. Nem érdekel, mi lesz belőle. Ez tönkre fog tenni. Ez az egyetlen dolog, amiért élek”– így fenyegette meg Dan Burros amerikai nemzetiszocialista és a Ku-Klux-Klan (KKK) prominens tagja a New York Times újságíróját, amikor az egy interjú alkalmával elmondta neki: tud Burros zsidó származásáról.

A mai Németország nemzeti szocialista szellemben fölnevelkedett fiataljai talán el sem tudják képzelni azt a világot és azokat az állapotokat, amelyek abban az időben uralkodtak, amikor tort ült a német birodalomban a weimari szellem.

Donald Trump külpolitikai hiperaktivitása nemcsak az egyre jobban a körmére égő Epstein-ügyről való figyelemelterelést szolgálja, hanem az amerikai gazdaság és a dollár mind súlyosabb gyengélkedését is jótékony homályban tartja.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Miközben a világ lélegzetét visszafojtva figyeli az USA és Izrael Irán elleni háborújának most éppen „béketárgyalással” álcázott állását, a közel-keleti terrorállam Libanont bombázza, ráadásul az „Örök sötétség” (sic!) hadműveleti név alatt.

A Kitörés túra és az utcai aktivizmus mellett az utóbbi években felépült a Becsület Napjának harmadik oszlopa. Ez a Körbezárt Idealizmus Konferencia, amely a kultúra felől ad erős támasztékot a magyar történelem legüldözöttebb megemlékezésének.

A Nap égi útjának motívuma, mely a világmindenség örök körforgását is jelképezi, az emberiség egyik legősibb jelképének számít. E szimbólum jelentésére tökéletesen illeszkedik a „napforgás” szó, amely a magyar nyelv első tudományos igényű szótára, a Czuczor-Fogarasi (1862) meghatározása szerint így hangzik: „A Napnak látszatos mozgása, keringése, melyet a Föld körül és az úgynevezett állatkörön tesz.”

A francia származású feledhetetlen Leon Degrelle tábornok (Belgium, 1906-1994) a második világháború utolsó életben maradt nagy, keresztény és jobboldali politikai és katonai vezetője volt.

Tizenkét hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság azt a 34 éves férfit, aki az idei ausztrál nemzeti ünnepen (Australia Day) a zsidókat kritizáló beszédet tartott és nemzetiszocialista nézeteket népszerűsített egy sydney-i tüntetésen.

Gyászkeretes emlék marad számomra 1945. március 4. Szülővárosomra, Szombathelyre bombák hullottak, és a pusztulás az ország romvárosai közötti sorrendben a hatodik helyet juttatta...

1945. május 9-én, éjfél után néhány perccel írták alá a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom hadserege, a Wehrmacht feltétel nélküli megadásáról szóló nyilatkozatot, de ezzel az európai hadszíntéren még nem ért a második világháború.