Kövess minket -on és -en!

Zelenszkij saját zsidó származására is hivatkozott abban a Zoom-beszélgetésben, amit a nagyobb amerikai zsidó szervezetek vezetőivel folytatott.

A hívás során Zelenszkij dühösen utasította vissza Vlagyimir Putyin orosz elnök azon állításait, hogy Oroszország azért indította a háborút, hogy „nácítlanítsa” Ukrajnát, mondván, hogy az oroszok azok, akik „náciként viselkedtek”.

„Ez egyszerűen tiszta nácizmus” – mondta Zelenszkij a civil áldozatokat követelő orosz támadásokról. „Egyszerűen elpusztítja Ukrajna különböző nemzetiségű polgárait. Ez egyszerűen tiszta náci viselkedés. Nem tudom ezt másképp minősíteni”.

Elítélte Putyin azon követelését is, hogy Ukrajna teljesen engedjen, és a zsidó holokauszt kezdetéhez hasonlította a történteket.

„Valamiért térdre kell borulnunk és át kell adnunk a fegyvereinket. Fel kell húznunk az orosz zászlót. Azt kellene mondanunk, hogy nem akarunk semmit, fel kellene emelnünk a kezünket” — fogalmazott Zelenszkij.

„Mindez már megtörtént. Itt, Európában. Ez volt a náci időkben is, amikor a német hadsereg végigmenetelt Európán, és mindenki kiadta a zsidó lakosait.”

A találkozó egy része zártkörűen zajlott. A találkozó nyilvános része során Zelenszkij, mint már többször is tette, a zsidó jelentőségű területek közelében végrehajtott orosz csapásokra hivatkozott, beleértve a Babij Járt (erről hamar kiderült, hogy fake news, miszerint bombatalálat érte volna) és Umánt, amely ortodox zsidók népszerű zarándokhelye.

Azt is elmondta, hogy a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás idején különösen együtt érzett az amerikaiakkal, ekkor rájött, hogy „minden ember kapcsolatban áll egymással”.

„Annak ellenére, hogy zsidó vérű ukrán állampolgár vagyok, azt néztem, hogy mi történik az amerikaiakkal, és ez ugyanolyan fájdalmas volt számomra” – mondta tolmácson keresztül. „Fájt, mert arra gondoltam, hogy ha Amerikát nem védik, ha a terroristák csak úgy ölhetnek embereket…, ha az Egyesült Államokban leomolhatnak az ikertornyok, akkor ez Ukrajnában is megtörténhet”.

Ukrajna amerikai nagykövete, Oksana Markarova, aki szintén részt vett a beszélgetésen Golda Meir egykori izraeli miniszterelnököt idézte, aki Ukrajna fővárosában, Kijevben született. „Nagyszerű lenne, ha most velünk lenne” – mondta. „Azt hiszem, sokat segítene ebben a nagy küzdelemben”.

Markarova az ukrajnai orosz katonai csapásokat azzal a rakétatűzzel hasonlította össze, amelyet Izrael a Hamásszal és a Hezbollahhal való konfliktusok kapott, mondván, hogy „az orosz csapások válogatás nélkül történtek, és civileket találtak el”.

„A csapások többsége a levegőből történik, és ez megint csak olyasmi, amit minden izraeli testvéreink sajnos túlságosan is jól ismernek” – mondta.

William Daroff, a zsidó szervezetek elöljárói delegációjának vezetője szerint Zelenszkij felhívása az amerikai zsidókhoz „időszerű volt”.

Kövess minket -on és -en!

Óriási a szakadék azok között, akik politikai érdekeikhez mérten cserélgetik eszméiket - legyenek liberálisok vagy bolsevikok -, és azok között, akik, mint a nacionalisták, különösen az Arany Hajnal tagjai, hűek maradnak meggyőződéseikhez, olvasható a görög Arany Hajnal honlapján.

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.

Az első világháborút óriási területi nyereséggel záró Román Királyság számára – sajnos csak átmenetileg – 1940-re fordulta a kocka.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

A német külügyminiszter, Johann Wadephul közölte, hogy a jövő héten ismét felveszik a kapcsolatot Magyarországgal, mert jobb fogvatartási körülményeket kívánnak elérni a szélsőbalos erőszakkal vádolt Maja T. (eredeti nevén Simeon Ravi Trux) számára – írja a Die Welt.

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

Október 5-én antifa terroristák felgyújtottak egy nemesi vadászkastélyt a bajorországi Donaustaufban. A kastély teljesen leégett. A hírről a Nacionalista Zóna számolt be.

Tektonikus folyamatok zajlanak az amerikai jobboldalon. Tucker Carlson, a messze legbefolyásosabb konzervatív véleményvezér, „egy rákos daganat, amelyet ki kell vágni a konzervativizmus testéből” (Ben Shapiro) és Nick Fuentes, az Amerika-firster, kereszténynacionalista fiatalok (groyperek) bálványa, „egy szemétláda, az egyik legelítélendőbb emberi lény és oxigéntolvaj a bolygón” (Gorka Sebestyén) elásta a csatabárdot, és egy kétórás interjú során az amerikai zsidó lobbi hatalmát boncolgatta.

William Joyce-ra gyakran utalnak „Lord Haw-Haw” néven, ami viccnek tűnik, és ami tényleg az is. Akik azonban valóban tudják, ki volt Joyce, tisztában vannak vele, hogy kivételes ember volt, aki Nyugat-párti nézeteiért szenvedett mártírhalált.

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

Fű és moha lepi be az egykor szebb napokat is látott nürnbergi Zeppelin-mezőn található létesítményt, ahonnan a Führer szavait százezrek hallgatták.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.