Kövess minket -on és -en!

Zelenszkij saját zsidó származására is hivatkozott abban a Zoom-beszélgetésben, amit a nagyobb amerikai zsidó szervezetek vezetőivel folytatott.

A hívás során Zelenszkij dühösen utasította vissza Vlagyimir Putyin orosz elnök azon állításait, hogy Oroszország azért indította a háborút, hogy „nácítlanítsa” Ukrajnát, mondván, hogy az oroszok azok, akik „náciként viselkedtek”.

„Ez egyszerűen tiszta nácizmus” – mondta Zelenszkij a civil áldozatokat követelő orosz támadásokról. „Egyszerűen elpusztítja Ukrajna különböző nemzetiségű polgárait. Ez egyszerűen tiszta náci viselkedés. Nem tudom ezt másképp minősíteni”.

Elítélte Putyin azon követelését is, hogy Ukrajna teljesen engedjen, és a zsidó holokauszt kezdetéhez hasonlította a történteket.

„Valamiért térdre kell borulnunk és át kell adnunk a fegyvereinket. Fel kell húznunk az orosz zászlót. Azt kellene mondanunk, hogy nem akarunk semmit, fel kellene emelnünk a kezünket” — fogalmazott Zelenszkij.

„Mindez már megtörtént. Itt, Európában. Ez volt a náci időkben is, amikor a német hadsereg végigmenetelt Európán, és mindenki kiadta a zsidó lakosait.”

A találkozó egy része zártkörűen zajlott. A találkozó nyilvános része során Zelenszkij, mint már többször is tette, a zsidó jelentőségű területek közelében végrehajtott orosz csapásokra hivatkozott, beleértve a Babij Járt (erről hamar kiderült, hogy fake news, miszerint bombatalálat érte volna) és Umánt, amely ortodox zsidók népszerű zarándokhelye.

Azt is elmondta, hogy a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás idején különösen együtt érzett az amerikaiakkal, ekkor rájött, hogy „minden ember kapcsolatban áll egymással”.

„Annak ellenére, hogy zsidó vérű ukrán állampolgár vagyok, azt néztem, hogy mi történik az amerikaiakkal, és ez ugyanolyan fájdalmas volt számomra” – mondta tolmácson keresztül. „Fájt, mert arra gondoltam, hogy ha Amerikát nem védik, ha a terroristák csak úgy ölhetnek embereket…, ha az Egyesült Államokban leomolhatnak az ikertornyok, akkor ez Ukrajnában is megtörténhet”.

Ukrajna amerikai nagykövete, Oksana Markarova, aki szintén részt vett a beszélgetésen Golda Meir egykori izraeli miniszterelnököt idézte, aki Ukrajna fővárosában, Kijevben született. „Nagyszerű lenne, ha most velünk lenne” – mondta. „Azt hiszem, sokat segítene ebben a nagy küzdelemben”.

Markarova az ukrajnai orosz katonai csapásokat azzal a rakétatűzzel hasonlította össze, amelyet Izrael a Hamásszal és a Hezbollahhal való konfliktusok kapott, mondván, hogy „az orosz csapások válogatás nélkül történtek, és civileket találtak el”.

„A csapások többsége a levegőből történik, és ez megint csak olyasmi, amit minden izraeli testvéreink sajnos túlságosan is jól ismernek” – mondta.

William Daroff, a zsidó szervezetek elöljárói delegációjának vezetője szerint Zelenszkij felhívása az amerikai zsidókhoz „időszerű volt”.

Kövess minket -on és -en!

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

Kilenc embert vettek őrizetbe, állítólagos „fegyvereket” és nemzetiszocialista emléktárgyakat foglaltak le, miután egy csoport Adolf Hitler születésnapját ünnepelte egy angliai pubban.

Három nemzetiszocialista férfit ítéltek el Angliában, miután több mint 200 fegyverből álló arzenált halmoztak fel, és terrortámadásokat terveztek zsidó és muzulmán intézmények ellen.

Nyolc évtizednyi piacdemokrácia, konzumidiotizmus, feminista imperializmus és rendszerszintű férfiellenesség nyomán a nyugati fehér férfi mentálisan jórészt elvesztette a férfiasságát.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a Führer arcára, a vidám pillanatokat fotó- és filmfelvétel is megörökítette.

Amerika az úgynevezett megállított érzelmi fejlődés (Arrested Emotional Development/AED) járványszerűségében szenved. Lényegében permanens infantilizmusról van szó, és a következők valamilyen kombinációja jellemzi: függőség, kapzsiság, éretlenség, félelem, hibáztatás, szégyen, neheztelés és düh.

Rádióból hallgattuk a tárgyalást Salzburgban. Élénk figyelemmel kísértük a készülék minden budapesti adását ebben az időben.

Egy férfit, aki SS-egyenruhába öltözve jelent meg egy georgiai bárnál, őrizetbe vettek, miután egy zsidó nő arcába vágott egy söröskorsót, eltörve annak orrát – írja a New York Post.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

1987. augusztus 17-én halt meg Rudolf Hess német nemzetiszocialista vezető, Hitler egykori helyettese, aki élete utolsó negyven évét a spandaui börtönben töltötte, az utolsó két évtizedet az intézmény egyedüli foglyaként.

Az első világháborút óriási területi nyereséggel záró Román Királyság számára – sajnos csak átmenetileg – 1940-re fordulta a kocka.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.