Kövess minket -on és -en!

Zelenszkij saját zsidó származására is hivatkozott abban a Zoom-beszélgetésben, amit a nagyobb amerikai zsidó szervezetek vezetőivel folytatott.

A hívás során Zelenszkij dühösen utasította vissza Vlagyimir Putyin orosz elnök azon állításait, hogy Oroszország azért indította a háborút, hogy „nácítlanítsa” Ukrajnát, mondván, hogy az oroszok azok, akik „náciként viselkedtek”.

„Ez egyszerűen tiszta nácizmus” – mondta Zelenszkij a civil áldozatokat követelő orosz támadásokról. „Egyszerűen elpusztítja Ukrajna különböző nemzetiségű polgárait. Ez egyszerűen tiszta náci viselkedés. Nem tudom ezt másképp minősíteni”.

Elítélte Putyin azon követelését is, hogy Ukrajna teljesen engedjen, és a zsidó holokauszt kezdetéhez hasonlította a történteket.

„Valamiért térdre kell borulnunk és át kell adnunk a fegyvereinket. Fel kell húznunk az orosz zászlót. Azt kellene mondanunk, hogy nem akarunk semmit, fel kellene emelnünk a kezünket” — fogalmazott Zelenszkij.

„Mindez már megtörtént. Itt, Európában. Ez volt a náci időkben is, amikor a német hadsereg végigmenetelt Európán, és mindenki kiadta a zsidó lakosait.”

A találkozó egy része zártkörűen zajlott. A találkozó nyilvános része során Zelenszkij, mint már többször is tette, a zsidó jelentőségű területek közelében végrehajtott orosz csapásokra hivatkozott, beleértve a Babij Járt (erről hamar kiderült, hogy fake news, miszerint bombatalálat érte volna) és Umánt, amely ortodox zsidók népszerű zarándokhelye.

Azt is elmondta, hogy a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás idején különösen együtt érzett az amerikaiakkal, ekkor rájött, hogy „minden ember kapcsolatban áll egymással”.

„Annak ellenére, hogy zsidó vérű ukrán állampolgár vagyok, azt néztem, hogy mi történik az amerikaiakkal, és ez ugyanolyan fájdalmas volt számomra” – mondta tolmácson keresztül. „Fájt, mert arra gondoltam, hogy ha Amerikát nem védik, ha a terroristák csak úgy ölhetnek embereket…, ha az Egyesült Államokban leomolhatnak az ikertornyok, akkor ez Ukrajnában is megtörténhet”.

Ukrajna amerikai nagykövete, Oksana Markarova, aki szintén részt vett a beszélgetésen Golda Meir egykori izraeli miniszterelnököt idézte, aki Ukrajna fővárosában, Kijevben született. „Nagyszerű lenne, ha most velünk lenne” – mondta. „Azt hiszem, sokat segítene ebben a nagy küzdelemben”.

Markarova az ukrajnai orosz katonai csapásokat azzal a rakétatűzzel hasonlította össze, amelyet Izrael a Hamásszal és a Hezbollahhal való konfliktusok kapott, mondván, hogy „az orosz csapások válogatás nélkül történtek, és civileket találtak el”.

„A csapások többsége a levegőből történik, és ez megint csak olyasmi, amit minden izraeli testvéreink sajnos túlságosan is jól ismernek” – mondta.

William Daroff, a zsidó szervezetek elöljárói delegációjának vezetője szerint Zelenszkij felhívása az amerikai zsidókhoz „időszerű volt”.

Kövess minket -on és -en!

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.

Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.

Adolf Hitler álmainak egyike Berlin nagyszabású, pénzt, időt, energiát nem sajnáló átalakítása volt, hogy az a győztes háború után a világ fővárosa lehessen.

Akármennyire hihetetlen, a cionisták által megszállt alpesi országban nem tiltott a nemzetiszocialista jelképek használata. Úgy tűnik, ez nemsokára megváltozhat.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Becslések szerint mintegy 200 ember vett részt a nemzetiszocialista felvonuláson Svédországban, amely a 17 éves skinhead, Daniel Wredström meggyilkolásának 25. évfordulóján elevenítette fel az emlékére rendezett salemi menetet.

Niedermüller Péter lelkes antifasiszta. Hithű kommunista, no meg persze zsidó is. A véleményszabadság a legkisebb mértékben sem érdekli, az újbaloldalhoz hasonlóan a vélemény addig fontos neki, amíg beleilleszthető az ő nézetrendszerébe.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

Nyugaton a fehér tömegek az etnomazochizmus (Guillaume Faye) és az önpusztítás között ingadoznak, és ez a magatartás felelőtlen toleranciában nyilvánul meg minden iránt, ami valójában pusztítja a társadalmukat.

Az amerikai–kínai vámháborúban átmenetileg fegyverszünet van érvényben, a frontvonalak megmerevedtek, a szembenálló felek készülnek a végső (?) összecsapásra.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Az 1945 kora tavaszán elindított Tavaszi ébredés kódnevű hadműveletnek, a második világháború utolsó nagy német offenzívájának – amellyel a Führer kísérletet tett a Vörös Hadsereg visszaszorítására, és a létfontosságú zalai olajmezők biztosítására –, a Dunántúl volt a terepe.

1933 az egykori Szovjetunió történelmének talán legsötétebb éve volt (pedig elég erős a mezőny ebben a versenyben).

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”. 

A második világháború utáni korszak névadójának egy évtizedig tartó diktatúrája alatt a politikai terrorizmus és a személyi kultusz az egekbe tört, míg az életszínvonal és a törvényesség a mélységekbe süllyedt.