Kövess minket -on és -en!

A National Action nevű nemzetiszocialista mozgalom lehet az első hazafias szervezet Nagy-Britanniában, amelyet terrorszervezetként betiltanak.

A szervezet tagjait és támogatóit büntetőjogi felelősségre vonhatják, ha elfogadja a brit parlament az Amber Rudd belügyminiszter által előterjesztett tervet.

A mozgalom egyebek mellett arról vált ismertté, hogy a hírhamisító fősodratú média szerint ünnepelte Jo Cox munkáspárti képviselő júniusi meggyilkolását. „Halál az árulókra, szabadságot Nagy-Britanniának” – mondta a gyilkos a bíróságon. Ez az idézet a National Action honlapján is megjelenik, de egyéb kapcsolatot nem sikerült kimutatni a csoport és a gyilkos között.

A valódi oka a tiltásnak az lehet, hogy a brit nemzetiszocialista fiatalok ügyesen használták toborzásra a közösségi médiát és az internetet, valamint plakátokat helyeztek ki országszerte, amiből Liverpoolban és Newburyben botrány lett, mert azt írták: „Náci felügyelet alatt álló fehér zóna”. Több megmozdulást is tartottak, amelynek résztvevői „Hitlernek igaza volt” feliratú táblát tartottak fel, a szónokok pedig arról beszéltek, hogy eljön az idő, amikor a nemzetközi zsidóság gázkamrába kerül.

A szervezetet három éve hozták létre, taglétszámát száz fő körülire becsülik.

A brit belügyminiszter rasszista, antiszemita és homofób szervezetnek nevezte a National Actiont, amely számára szerinte nincs hely a társadalomban, ezért erőszakkal kívánja megszüntetni, a szervezetben való tagság vagy annak bármilyen nemű támogatása törvénytelenné válik és azonnali letartóztatást eredményez.

Kövess minket -on és -en!

A mai Németország nemzeti szocialista szellemben fölnevelkedett fiataljai talán el sem tudják képzelni azt a világot és azokat az állapotokat, amelyek abban az időben uralkodtak, amikor tort ült a német birodalomban a weimari szellem.

Rákosi Mátyás, az idealizált népvezér, 160 centiméterével és rövid nyakával szinte gnómnak tűnt, pingvinnek csúfolták.

Nyolc évtizednyi piacdemokrácia, konzumidiotizmus, feminista imperializmus és rendszerszintű férfiellenesség nyomán a nyugati fehér férfi mentálisan jórészt elvesztette a férfiasságát.

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

1944. július 20-án reggel hat órakor két tiszt lépett ki a berlini Wannsee villanegyed egyik házából. Laus Schenk von Stauffenberg gróf vezérkari ezredes és jogász bátyja, Bertold tengerésztiszt.

„Meg kell bosszulnom, érted? Ha ezt kiteszed, elkaplak és megöllek. Nem érdekel, mi lesz belőle. Ez tönkre fog tenni. Ez az egyetlen dolog, amiért élek”– így fenyegette meg Dan Burros amerikai nemzetiszocialista és a Ku-Klux-Klan (KKK) prominens tagja a New York Times újságíróját, amikor az egy interjú alkalmával elmondta neki: tud Burros zsidó származásáról.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

A német külügyminiszter, Johann Wadephul közölte, hogy a jövő héten ismét felveszik a kapcsolatot Magyarországgal, mert jobb fogvatartási körülményeket kívánnak elérni a szélsőbalos erőszakkal vádolt Maja T. (eredeti nevén Simeon Ravi Trux) számára – írja a Die Welt.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

Az első világháborút óriási területi nyereséggel záró Román Királyság számára – sajnos csak átmenetileg – 1940-re fordulta a kocka.

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

A politikai korrektség és a „társadalmi béke” megőrzésének hamis mítosza oltárán áldozták fel a brit munkásosztálybeli lányokat, miközben kínzóik, a pakisztáni hátterű bandák tagjai nyíltan hirdették rasszista indítékaikat.

1933 az egykori Szovjetunió történelmének talán legsötétebb éve volt (pedig elég erős a mezőny ebben a versenyben).

Sokasodnak a viharfelhők az amerikai gazdaság fölött. Az utóbbi időben már többször is foglalkoztam a témával, amely azonban globális fontossága miatt egyáltalán nem lerágott csont.