Kövess minket -on és -en!

Még február elején kezdett közös ajvékolásba a Mérce és a 444 azért, mert lelkes hungaristák felújították Lutz Gizellának, Szálasi Ferenc nemzetvezető özvegyének sírját.

Noha a sírral szemben több olyan „aggályt” is megfogalmaztak, amelyek meg sem állják a helyüket, azzal mindenki tisztában van, hogy ezek csupán a kifogások hosszú sorozatát erősítik. A valódi bajuk ezeknek a jómadaraknak az, hogy egyáltalán van sírja a nemzetvezető egykori feleségének, és nem valami tömegsírba dobták, mint oly sokakat 1945 után.

A fő problémájuk természetesen a sírkő tetején látható „nyilaskereszt", jobban mondva egy kereszt, amibe ők nyilaskeresztet látnak bele, de egy Szálasi Ferencet és Lutz Gizellát ábrázoló közös fotó és a „Szálasi Ferenc emlékére” felirat is szúrta a szemüket a majmoknak.

Miután mindennek hangot adtak, a 444 Facebook-kommentszekciójában elszabadult a pokol, és előkerültek a legsötétebb gettóalakok, akik legszívesebben még a magyar nemzetiszocialisták emlékét is eltörölnék a Föld színéről. Tudják, ezek azok a sátáni alakok (a 444-gyel meg a Mércével egyetemben), akik toleranciáért óbégatnak, amely persze csak addig tart, amit ők tolerálnak, amelyek „még beleférnek az européer értékrendbe", de ha őket éri valami baj, jobban mondva visszakapnak kicsit abból, amit ők zúdítanak a világra, rögtön bömbölni kezdenek. Persze a tolerancia bajnokai itt nem álltak meg, hiszen azt képzelik, hogy nekik mindent szabad, mindent lehet.

Március 7-én újabb írás jelent meg a 444-en „Több mint egy hónapja áll háborítatlanul a Farkasréti temető nyilas emlékhelye” címmel, amely címadás lényegében egyet jelent egy ellencselekvésre való buzdítással. Ezekben az esetekben egyébként érdemes megfordítani a dolgot (erre mindig fel is hívom a figyelmet), képzeljük el, ha egy jobboldali portál arról cikkezne, hogy „még mindig háborítatlanul áll az ikszedik holokauszt-emlékmű", amelyekkel egyébként elhihetik, sokkal többeknek van tele a hócipője, mint Lutz Gizella sírjával.

Itt lényegében elismétlik azokat a paneleket, amiket egy hónappal korábban, csalódottságukat fejezik ki, mert a „szégyenteljesen átalakított sír” még mindig a helyén van, majd sorra veszik, milyen események történtek azóta.

Ebből ami lényeges, az az, hogy elméletileg Szálasi Ferenc még élő rokonai, egészen pontosan unokaöccsei elküldtek a Népszavának egy tiltakozó levelet, amelyben elítélik, hogy Lutz Gizella sírját „nyilaskeresztes emlékhellyé torzítják", és a sír visszaállítását követelik. Azt is megemlítik, hogy hagyják békében nyugodni Lutz Gizellát (érdekes, mikor a sír bérleti joga nemrégiben lejárt, akkor ugyanez nem volt fontos), ám feltűnő, hogy a Népszava egy Becsület Napjáról szóló cikk végéhez csapta hozzá a közleményt, túl nagy publicitást nem adtak neki. Ezek az élő rokonok mélységesen szégyellhetik magukat, amiért nem állnak ki az egykori nemzetvezető örökségéért, illetve azért is, hogy egyáltalán nem Lutz Gizella nyugalma fontos nekik, hiszen akkor a sír megváltásával is törődtek volna.

A másik lényeges dolog, hogy még a temetkezési vállalat szerint sem látható nyilaskereszt a síron, így az ajvékolók kifogása nem áll meg, az a szokásos liberális érv pedig, hogy „jaaj, de hát kontextusában kell vizsgálni a dolgokat", csak egy újabb nevetséges koholmány, amiért nem náluk van a homokozólapát. A feliratról pedig annyit, hogy abból „közízlést sértőt” elvileg nem lehet elhelyezni, ám a „Szálasi Ferenc emlékére” ezt nyilván nem meríti ki, nincs benne káromkodás vagy uszítás, stb. (az, hogy egyesek szemét szúrja, még nem sért közízlést, engem is idegesít a Szabadság téri német megszállás emlékmű meg az előtte található megannyi csetresz, mégsem bontják le őket). Mindezek ellenére a Budapesti Közművek felszólította a rendelkezési jogot birtokló személyt arra, hogy távolítsa el a feliratot.

Egyébként az idegenszívű sajtó uszítása megtette a hatását. Két „önérzetes magánember” (értsd: zsidó) „tehetetlen dühében” útjelző táblát tett a sírhoz, hogy az „eltévedt nem fasiszták minél gyorsabban elkerülhessenek fontosabb, igazi hősök sírjaihoz". És hogy kik ezek az „igazi hősök"? Természetesen olyan emberek, akik a világháborút vívó Magyarország segítése helyett azzal voltak elfoglalva, hogy zsidókat mentsenek a vészkorszakban, mert hát ez az ő szemszögükből nyilván fontosabb volt, mint az ország hadviselése. Ellenben azt azért elmondhatjuk róluk, hogy ők legalább nem rongálták meg magát a sírt. Nem úgy, mint mások.

A cikk írásának pillanatában konkrét rongálás is történt, a DK ifjúsági szervezete, a Demokratikus Lendület fekete festékkel fújta le Szálasiék képét, a nem nyilaskereszt „nyilaskeresztet” és a „Szálasi Ferenc emlékére” feliratot is. Tettükre büszkék, meg is osztották Facebookon. Gondolom kicsi lett a kukijuk, mióta kiderült, hogy a DK a 18-29 éves választók körében annyira népszerűtlen, hogy még a parlamentbe sem valószínű, hogy bejutna, aztán így akarnak kompenzálni.

Jellemző ezekre a csepűrágó élősködőkre (DK-stól, uszító liberális újságírótól, mindenestől), hogy a mentalitásuknak megfelelően még a holtukban sem hagyják nyugodni azokat, akik nem egy platformon helyezkednek el velük, ámbátor ők lennének a legjobban felháborodva, ha egy holokauszt-emlékművet, vagy antifasiszta „ellenálló” emlékművet kezelgetnének hasonló módszerekkel. Mondjuk lehet, hogy abból értenének. Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten.

Apropó, ha a nem nyilaskereszt „nyilaskereszt” vagy a Szálasit ábrázoló fotó alkalmas a „nyugalom megzavarására bizonyos embereknél", akkor ennyi erővel ugyanez igaz a sarló-kalapácsra, vagy a szintén több síron található Dávid-csillagra is.

Kövess minket -on és -en!

Hollandiában kitették az internetre, hogy kik lehettek nemzetiszocialista aktivisták az országban a német uralom időszaka alatt.

A The Base nevű nemzetiszocialista akciócsoport újra aktivizálta magát az Egyesült Államokban, és paramilitáris kiképzőtáborokat hirdet – írja a brit The Guardian.

Vizsgálati fogságba helyeztek a német hatóságok hat embert, akik 2023 februárjában Budapesten „az általuk szélsőjobboldalinak vélt” emberek ellen elkövetett támadások miatt álltak körözés alatt, és január 20-án önként feladták magukat – közölte a karlsruhei német szövetségi ügyészség.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kényszerlakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági munkát kellett végezniük.

Felmérések szerint az amerikai nép nem akar háborút. Legalábbis momentán még nem, de csak médiakampány kérdése az egész. Kezdetben a második világháborúba is vonakodott belépni, aztán a sajtónak köszönhetően már égett a vágytól, hogy Sztálin segítségére siessen.

Svédországban pozitív jelenség terjed: szélsőjobboldali, hazafias csoportok már 10 éves fiúkat is toboroznak a soraikba – gyakran testépítő klubok és harci edzések égisze alatt.

Az olasz társadalom egy jelentős része nem igazán szívleli a zsidókat. Egy friss olasz közvélemény-kutatás szerint az olasz társadalom jelentős részében jelentős mértékűre nőtt az antiszemita attitűd a zsidókkal szemben, miközben országszerte erősödnek a tiltakozások Izrael gázai népirtása miatt.

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.

Szovjet hadijelentések szerint 1945. április 4-én fejeződtek be Magyarországon a második világháborús harci cselekmények, amikor a Vörös Hadsereg "kiűzte" az utolsó német egységeket.

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

Az alábbi írás eredetileg Substacken jelent meg egy Zander nevű szerzőtől, aki a fehér emberek egyre nagyobb öntudatra ébredését vizsgálja az elmúlt év és az angliai események kapcsán.

Gázában zavartalanul folytatódik a népirtás? Lépjünk tovább. Trump elsumákolja az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát? Felejtsük el az egészet. Cincinnatiban fehéreket lincselnek a négerek? Mindennapos eset, kit érdekel.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.

A brüsszeli önkormányzati tanács egyhangúlag jóváhagyta azt az indítványt, amely a belga fővárost „antifasiszta várossá” nyilvánítja – jelentette a The Brussels Times című, angol nyelvű hírportál.