Kövess minket -on és -en!

A szárnyait bontogató Alternatív Európa csoport tiltakozó felvonulást hirdetett meg szombatra, az idegen térhódítás ellen, amelyre meghívást kapott a Pax Hungarica Mozgalom és a Magyar Nemzeti Arcvonal is.

(Kitartás.net)

Az esemény külön érdekességét az adta, hogy a budapestivel egy időben Athénban, Rómában és Madridban is voltak hasonló akciók. A tüntetésen részt vett a Szlovák Testvériség is. Érdemes elidőznünk itt egy gondolat erejéig. Tudomásom van róla - nyilván az érintettek sem titkolják -, hogy ez az egy dolog önmagában már szemet szúr egyeseknek a hazai - nevezzük így - nemzeti oldalon.

A szombati felszólalásomban külön kitértem erre a jelenségre, avagy van-e értelme legyilkolnunk egymást akkor, amikor kockán forog mindaz, amit magyarnak és szlováknak, de egyáltalában véve európainak nevezhetünk? Tulajdonképpen sokkal több az, ami összeköt minket, mint ami elválaszt. És ez igaz az összes kelet-közép-európai nemzetre is. Európa számára a reményt a Visegrádi Négyek jelentik, akik megadhatják a szikrát Európa belső szabadságharcának kezdetéhez. Kihangsúlyoztam azt is, hogy nem akarunk mecseteket látni templomaink helyén, nem akarunk több ártatlan áldozatot sem, mert ki tudja, talán Budapesten lesz a következő terrortámadás? Azonban a fő probléma ott van, amikor Franciaországban diszkót rendeznek be egy templomból, vagy felajánlják a helyi muszlim közösségnek, hiszen nekik már úgy sem kell. Ez itt a fő gond, hogy megbomlott Európa természetes rendje, az immunrendszere, a történelem pedig nem ismer vákuumot, ahol felbomlik a rend, oda benyomul az erősebb.

Meg kell jegyezzem, számomra üde színfolt volt, hogy végre itthon is megpróbáljuk meghonosítani azt a gyakorlatot, amely egyébként külföldi bajtársainknál teljesen bevett dolog, hogy felvonulásokat szervezünk, jelszavakat skandálunk, erőt mutatunk. Sokkal több erő és lendület van az ilyen jellegű rendezvényekben. Márpedig szükségünk van az erőre. Erre és annak több válfajára is, mert ahogyan szlovák barátunk, Jakub Škrabák fogalmazott a Kossuth téren; talán mi vagyunk Európa történelmének legfontosabb generációja, de ha nem cselekszünk, könnyen meglehet, egyben az utolsók is leszünk.

Érdemes megszívlelni ezeket a szavakat, és a jövőben eképpen alakítani gondolkodásmódunkat, még akkor is, ha az értelmi-indulati alap a kényelmesebb. Azonban az igazságot nem az átmeneti hangulatok határozzák meg. Annyit mondhatok, mind szlovák, mind pedig lengyel és cseh bajtársainkkal kapcsolatban, hogy folytatjuk, fognak még hallani az általunk képviselt irányvonalról, mely nem más, mint a hungarista konnacionalizmus gyakorlatba való átültetése. Ez az egyetlen járható út Európa számára is.

Lantos János, PHM - helyettes vezető

Kövess minket -on és -en!

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

A spanyol rendőrség és az Europol közös akcióban csapott le a Bázis nevű, „terrorszervezetként” emlegetett nemzetiszocialista aktivistacsoport feltételezett tagjaira, három embert letartóztattak – írja közleményében az Europol.

A brennbergbányai fogságba esés után (1945. április 1.) Focsanin keresztül nyáron érkeztünk a Középső-Ural vidékére. Két hónapon át mintegy négyszázan sátortáborba kerültünk erdőirtásra, vasúti töltés építésére.

Öt Québecben szolgáló katonát függesztettek fel, miután előkerült egy 2023-as felvétel, amelyen egy házibulin nemzetiszocialista karlendítést mutatnak be.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

Pietersburg mellett 3500 hófehér fakereszt virít a dél-afrikai vörös földbe tűzve. Ezek a keresztek emlékeztetnek minket azokra a búr farmerekre, akiket az elmúlt évtizedekben feketék gyilkoltak meg a „felszabadított” Dél-Afrikában – olvasható a Szent Korona Rádió oldalán. 

A kedves történet látott napvilágot egy kaliforniai középiskolában: nyolc középiskolás diák horogkeresztet formált a testével az intézmény futballpályáján, valamint egy Adolf Hitler-idézetet posztoltak mellé a közösségi médiában.

Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának „Rewards for Justice” (RFJ) programja akár 10 millió dolláros jutalmat kínál azoknak, akik olyan információkkal szolgálnak, amelyek négy, az amerikai kormány által külföldi terrorista szervezetnek (FTO) minősített, Európában működő antifa csoport pénzügyi működésének megzavarását eredményezhetik.

Még nyugat-európai mércével mérve is brutális, és szomorú események zajlottak le a franciaországi Lyonban múlt hét csütörtökön.

Nem nehéz elképzelni, hogy valaki, aki lendületet és fejlődést hoz egy pénzügyi és gazdasági válság utáni világba, az szerethető ember, mi több, imádat tárgya. Adolf Hitlert pedig olyan rajongás vette körül, mint ma bármelyik popsztárt. Erről tanúskodnak a neki írt levelek is.

Az erfurti rendőrség keresi azt az antiszemita aktivistát, aki egy 24 éves zsidó férfit bántalmazott a villamoson, miután észrevette, hogy Dávid-csillagos nyakláncot visel. A hatóságok az esetet „politikailag motivált gyűlölet-bűncselekményként” vizsgálják.

Adolf Hitler álmainak egyike Berlin nagyszabású, pénzt, időt, energiát nem sajnáló átalakítása volt, hogy az a győztes háború után a világ fővárosa lehessen.

1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetséget.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

Egy fiatal brit nemzetiszocialista aktivista, aki zsinagógák elleni terrortámadást tervezhetett, a jövő évben áll bíróság elé.