Kövess minket -on és -en!

Sajnos csak egy filmforgatás kedvéért tömték tele horogkeresztes zászlókkal a pályaudvart.

Az 1877-ben átadott Nyugati pályaudvar Gustave Eiffel által tervezett vasszerkezete közel másfél évszázados történelme során számtalan meglepő és történelmi eseménynek volt már szemtanúja, köztük a filmforgatások kedvéért teljesen átöltöztetett vágányoknak, évtizedekkel ezelőtti divatot követő színészek és statiszták hadának. Nem volt ez másképp ma sem – derül ki egy, az indexhez eljuttatott olvasói fotóból, amin a pályaudvar forgatásokhoz legtöbbször használt 13-as számú vágánya, illetve annak peronja látszik:

Utóbbit horogkeresztes zászlói díszítik, előbbin pedig a MÁV legendás gőzmozdonysorozata, a 424-esek egyetlen, ma nosztalgiacélokra használt példánya, a 247-es pályaszámú szörnyeteg áll.

A 2013-ban felújított, Bivaly becenevű példány 1954-ben született, így idén épp hatvanöt éves – nem láthatta tehát a kort, amelyben az itt forgatott, egyelőre ismeretlen film játszódik.

Ez persze semmiképp sem jelenti azt, hogy a jelenet ettől kevésbé lenne hiteles, hiszen a Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak 1924-től egészen 1958-ig gyártotta a típust, melynek 365 darabja Magyarországon, további 149 pedig külföldön – köztük húsz az 1953-ban frissen megszülető Észak-Koreának nyújtott hadi segély részeként – került pályára.

Kövess minket -on és -en!

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”. 

Simeon Ravi Trux ellen a 2023-as antifatámadások miatt zajlik eljárás Budapesten, a német Deutsche Welle magyar nyelvű kiadása pedig riportfilmet készített a „megpróbáltatásairól”. Ebben aztán van minden: neonácizás, orbánozás, és egy nagy adag aggódás – persze nem a megvert magyarok miatt, írja a Magyar Jelen.

Az amerikai–kínai vámháborúban átmenetileg fegyverszünet van érvényben, a frontvonalak megmerevedtek, a szembenálló felek készülnek a végső (?) összecsapásra.

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.

A CIA dokumentumaiból kiderül, hogy ügynökök 10 évig keresték Adolf Hitlert Dél-Amerikában, miközben Argentína arra készül, hogy feloldja a titkosítás alól a második világháború végén az országba menekült németekről szóló kormányzati aktákat.

A Dnyepropetrovszktól mintegy 100 kilométerre fekvő bányatelepi táborban az első másfél-két év alatt a hadifoglyok létszám mintegy harmaddal csökkent.

A legtöbb ifjú kommunista átment Rákosi kezei alatt a szegedi Csillagban, miközben a moszkvai emigráció tagjai fogyatkoztak – a későbbi diktátor nagyobb biztonságban volt itthon a rácsok mögött, mint a Szovjetunióban.

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

Börtönbüntetésre ítéltek egy 48 éves magyar férfit, miután beismerte, hogy „szélsőséges jobboldali zenéket és anyagokat” birtokolt, illetve terjesztett az Egyesült Királyságban és Európa több országában.

Talán sohasem derült volna ki, hogy mit rejt a zernikowi erdő, ha nincs egy lelkes gyakornok az Ökoland Dederow nevű cégben.

A Kitörés túra és az utcai aktivizmus mellett az utóbbi években felépült a Becsület Napjának harmadik oszlopa. Ez a Körbezárt Idealizmus Konferencia, amely a kultúra felől ad erős támasztékot a magyar történelem legüldözöttebb megemlékezésének.

Nem nehéz elképzelni, hogy valaki, aki lendületet és fejlődést hoz egy pénzügyi és gazdasági válság utáni világba, az szerethető ember, mi több, imádat tárgya. Adolf Hitlert pedig olyan rajongás vette körül, mint ma bármelyik popsztárt. Erről tanúskodnak a neki írt levelek is.

Véget vetett több mint öt hétig tartó éhségsztrájkjának Maja T. felvett néven futó antifa terrorista – közölte a német dpa hírügynökség.

Megérkezett az Egyesült Államokba a dél-afrikai menekültek első csoportja, akiket a Trump-kormányzat azért fogad be, mert az afrikai köztársaságban igazságtalan faji megkülönböztetéssel és erőszakkal kell szembenézniük.

A földbe épített barakk 1945 júliusában így nézett ki: a lépcsőlejárat mellett volt az ablak, amelyet nem lehetett kinyitni. Bár a nap magasan járt az égbolton, a barakkban mégis félhomály volt.