Kövess minket -on és -en!

Jelentős, mintegy 40 művéből álló kollekciót adományozott a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni gyűjteményének Lakner László, az Iparterv-generáció 1974 óta Berlinben élő kiemelkedő alkotója – közölte az intézmény szombaton az MTI-vel.

A múzeumnak juttatott ajándék becsértéke meghaladja a félmilliárd forintot.

Az adomány a művész 1974 utáni, németországi időszakának fő műveit tartalmazza többek között a Duchamp-sorozat, a Celan-parafrázisok, a konceptuális szemléletű betűképek, vizuális költemények és szkripturális festmények, illetve a „festészet számára meghódított” könyvobjektek kiemelkedő darabjait, amelyek a Magyar Nemzeti Galériában található korai Lakner-művekkel együtt gazdag és komplex áttekintést nyújtanak a művész egész életművéről.

A múzeum tájékoztatása szerint Lakner László a magyar neoavantgárd élő klasszikusai közé tartozik, Metamorfózis (Egyszer, aztán, később...) című alkotása legutóbb rekordot jelentő, 42 millió forintos összegért kelt el a Virág Judit Galéria kortárs aukcióján. A Szépművészeti Múzeum 2011-ben kamarakiállításon mutatta be Lakner László 1970 és 2010 között, negyven évig lappangó korszakos festményét, a Varrólányok Hitler beszédét hallgatják (1960) című alkotást, amely a kiállítás óta az olasz tulajdonos, Roberto Tosi letétjeként a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében található. A kamarakiállítás kurátorának, Fehér Dávidnak döntő szerepe volt az ajándékozás előkészítésében – írták.

Borítókép: Varrólányok Hitler beszédét hallgatják (1960) - a festmény egy 1937-es német újságban megjelent riportfotó alapján készült

Kövess minket -on és -en!

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.

Megszületett az ítélet Isabel Peralta ügyében. A fehérellenes rezsim bírósága egy év börtönnel és kb. 1000 euró pénzbüntetéssel sújtotta a Marokkó madridi nagykövetsége előtt 2021. május 18-án megtartott tüntetésen elmondott beszéde miatt.

A kuláküldözés 1948-ban, a kommunista hatalomátvétellel kezdődött meg. A sztálinista Rákosi-rezsim kíméletlen harcot indított a magyar agrártársadalom ellen.

Archív filmfelvétel került elő a Magyarország történő német bevonulásról, ami 1944. március 19-én történt. A film tanúsága szerint a magyarok barátságosan fogadták a szövetséges csapatokat.

Összesen mintegy százan, főleg idős emberek vettek részt azon a rendezvényen, melynek célja a Budapest 80 évvel ezelőtti „felszabadítására” való megemlékezés volt.

1944. február 15-21. között Magyarországra látogatott Lorenz SS-Oberführer, a VoMi vezetője, hogy tárgyalásokat folytasson Basch népcsoportvezetővel a toborzások eddigi elért és a jövőben elérendő eredményeiről.

A második világháború egyik leghíresebb repülőgép-párbaja a brit Supermarine Spitfire és a német Bf 109-es között zajlott le. Ebben igen nagy része volt a hajtóművek teljesítményének.

Hitler ambíciózus tervét a háború megnyerése után szerette volna megvalósítani, a 180 ezer fős építmény megtervezése az építészzseni Albert Speer feladata lett volna.

Három náció volt az óriási lágerben: németek, japánok és magyarok. Nekünk, magyaroknak a japánok jelentették a szenzációt. Voltak vagy tízezren. Az atombomba ledobása után magát megadó mandzsúriai hadsereg egy része került ide. Fegyelmezettségük, összetartásuk csodálatra méltó volt.

Ma a fehérek – egyelőre még csak Nyugaton – egy lealacsonyító rendszer áldozatai, amelynek egy monomániásan ismételgetett vád, a rasszizmus az alapja.

A Német Birodalom legerősebb hadosztályai a címbéli felsorolásból kerültek ki. Az alábbi cikkünkben ezeket a hadosztályok hasonlítjuk össze, elsősorban a hadrendet, a fegyverzetet és az újításokat tekintve.

Számos olyan kommunista szörnyeteg volt, akik emberek kínzásáért és haláláért feleltek, ezért nem meglepő módon az ő halálukat is rengetegen kívánták. A leginkább gyűlöltebb személy a Szovjetunió kegyetlen diktátora, Sztálin volt, aki egészen rejtélyes körülmények között hunyt el.

Ukrán nacionalisták százai vonultak végig Lemberg központjában fáklyákkal és piros-fekete zászlókkal újév napján.

1945 májusában lezárult a második világháború az európai hadszíntéren, a Nagynémet Birodalom kapitulált. A nyugati szövetségesek és a Szovjetunió érdekbarátsága véget ért, és szinte azonnal azt kezdték el tervezgetni, hogyan tudnának egymással leszámolni.

1956. október 23-án délután a budai Bem-szobornál hatalmas, százezres tüntető tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa az egyetemi ifjúság előző nap, a Műegyetemen megfogalmazott 16 pontból álló petícióját.