Kövess minket -on és -en!

Jelentős, mintegy 40 művéből álló kollekciót adományozott a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni gyűjteményének Lakner László, az Iparterv-generáció 1974 óta Berlinben élő kiemelkedő alkotója – közölte az intézmény szombaton az MTI-vel.

A múzeumnak juttatott ajándék becsértéke meghaladja a félmilliárd forintot.

Az adomány a művész 1974 utáni, németországi időszakának fő műveit tartalmazza többek között a Duchamp-sorozat, a Celan-parafrázisok, a konceptuális szemléletű betűképek, vizuális költemények és szkripturális festmények, illetve a „festészet számára meghódított” könyvobjektek kiemelkedő darabjait, amelyek a Magyar Nemzeti Galériában található korai Lakner-művekkel együtt gazdag és komplex áttekintést nyújtanak a művész egész életművéről.

A múzeum tájékoztatása szerint Lakner László a magyar neoavantgárd élő klasszikusai közé tartozik, Metamorfózis (Egyszer, aztán, később...) című alkotása legutóbb rekordot jelentő, 42 millió forintos összegért kelt el a Virág Judit Galéria kortárs aukcióján. A Szépművészeti Múzeum 2011-ben kamarakiállításon mutatta be Lakner László 1970 és 2010 között, negyven évig lappangó korszakos festményét, a Varrólányok Hitler beszédét hallgatják (1960) című alkotást, amely a kiállítás óta az olasz tulajdonos, Roberto Tosi letétjeként a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében található. A kamarakiállítás kurátorának, Fehér Dávidnak döntő szerepe volt az ajándékozás előkészítésében – írták.

Borítókép: Varrólányok Hitler beszédét hallgatják (1960) - a festmény egy 1937-es német újságban megjelent riportfotó alapján készült

Kövess minket -on és -en!

Egy férfit, aki SS-egyenruhába öltözve jelent meg egy georgiai bárnál, őrizetbe vettek, miután egy zsidó nő arcába vágott egy söröskorsót, eltörve annak orrát – írja a New York Post.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

Megjelent az Antifa szervezeteket terrorszervezetté nyilvánító kormányrendelet, amiről péntek reggel beszélt a Kossuth rádióban Orbán Viktor. 

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Az első magyar származású önkéntesek 1944 nyarán, a bácskai németség körében végrehajtott SS-toborzások, illetve behívások során jelentkeztek szolgálattételre a német Waffen-SS-nél.

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

A német rendőrség összehangolt akcióban csapott le Brémában öt német nemzetiszocialistára. A házkutatások során egy puskát, több pisztolyt, késeket, machetéket, valamint nagy mennyiségű propagandanyagot foglaltak le.

Miután a britek megválasztották Keir Starmert, a hatóságok gyorsabban bebörtönzik a „rasszista anyukákat”, mint az erőszakos bűnözőket.

Alulírottak, a magyar igazság érvényesítésére alkalmas kedvező történelmi pillanatot felismerve, továbbá magyar hazánkhoz és nemzetünkhöz való olthatatlan szeretetünktől és hűségünktől vezérelve, a magyar összetartozás jegyében nem nézhetjük tovább tétlenül és szótlanul, hogy a történelem által felkínált újabb esélyt szalasszon el nemzetünk az igazságtalan és önrendelkezési jogot sárba tipró diktátumok által szabott határok felülvizsgáltatására.

Egy ottawai nemzetiszocialistát elítéltek az miatt, hogy „gyűlöletet, félelmet és megosztottságot keltett”, amikor segített létrehozni fajvédő toborzóvideókat és más fehér nacionalista propagandát a mostanra megszűnt szélsőjobboldali Atomwaffen division számára.

Simeon Ravi Trux ellen a 2023-as antifatámadások miatt zajlik eljárás Budapesten, a német Deutsche Welle magyar nyelvű kiadása pedig riportfilmet készített a „megpróbáltatásairól”. Ebben aztán van minden: neonácizás, orbánozás, és egy nagy adag aggódás – persze nem a megvert magyarok miatt, írja a Magyar Jelen.

Ma 1945. május 8-át a második világháború végének és a „náci rezsim” bukásának napjaként tartják számon hivatalosan Németországban.

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből. 

A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.